Telex • 2020. október 16. 10:01
Az elmúlt hónapokban a húspiac teljesen kiszámíthatatlan lett, a koronavírus, az afrikai sertéspestis, az éttermi és a közétkeztetési fogyasztás visszaesése, valamint a legnagyobb piac, vagyis Kína hektikus döntései miatt össze-vissza pattognak az árak. Ilyenkor a gyártóknak, a kereskedőknek, de még a fogyasztóknak is nehezebb tervezni.
Semmi sem állandó, csak a változás - így jellemezhető a hazai és a nemzetközi húspiac az elmúlt félévben - írja a Telex. A koronavírus eleve megváltoztatta a fogyasztási szokásokat, a drágulás pedig elkerülhetetlen volt a járvány, az afrikai sertéspestis miatt tiltólistára vágóhidak miatt, illetve a legnagyobb sertéshúspiac, Kína kiszámíthatatlansága miatt. A legfontosabb változást mégis HoReCa szektor (szállodák, éttermek, kávéházak/catering) fogyasztásának szinte teljes kiesése jelentette Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szerint.
A turizmus visszaesése miatt a vendéglátásban keletkező hiány, lecsökkent kereslet nagy hatással volt a fogyasztói árakra is. A karanténidőszakban sem éheztek otthon az emberek, azt a húsmennyiséget viszont, amit nem vásárol meg a közétkeztetés, vagy az éttermek, azt nem pótolta az otthoni fogyasztás. Ennek egyik oka lehet, hogy például kevesebb a maradék, a hulladék, otthon jobban és óvatosabban tervezünk, másnap maradékot fogyasztunk, nem úgy, mint a menzákon és a restikben.
A hazai gyártók elmondása szerint a kiskereskedelmi (bolti) forgalom nőtt a gasztro kiesésével. A boltokban változott a termékszerkezet: kicsit eltolódott az alacsonyabb árú készítmények felé, nőtt a szeletelt (előrecsomagolt) termékek aránya a csemegepultos készítményekkel szemben, javult a nagyobb láncok saját márkás (mérsékelt árú) készítményeinek az értékesítése, viszonylag jól tartották magukat a nevesebb, jól brandelt tartós húskészítmények. Otthon kevesebbet eszünk az értékesebb marhahús-részekből (steak), szűzérméből, kacsából, libából, (libamájból), de még halból is.
Nem csak a fogyasztás kavart be
A baromfi- és a sertéságazatban is itt volt velünk a koronavírus mellett egy-egy súlyos betegség, a baromfi-influenza, illetve az afrikai sertéspestis (ASP), ezek is állandóan befolyásolták a piacot, az árakat. Egyes termőterületek, vagy éppen vágóhidak kiestek, majd újra beléptek. Ha egy-egy nagy német, lengyel, vagy holland vágóhídnak a nyakán maradt a termelése, akkor ők Európában dömpingáron is szabadultak volna a portékájuktól, ez a hatás is jelentősen dobálta az alapanyagárakat.
A nagy európai gyártók számára azonban szomorú fejlemény volt az is, hogy miközben másról sem szól a világkereskedelem, mint az amerikai - kínai kereskedelmi háborúról, az élelmiszeriparban (kukorica, gabona, szója, sertés) a kínaiak az európai beszerzés rovására még növelték is az amerikai vásárlásaikat a Phase One szabadkereskedelmi megállapodás keretében.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Pontos árakat azért nehéz a húsiparban rögzíteni, mert az euróban megadott német tőzsdei árak különböző termékekre vonatkoznak. Ahogy a szakmában mesélik, a 70-es hús, vagy a 80-as hús alapvetően azt jelenti, hogy a termékben 70-30, vagy éppen 80-20 százalék a hús és a zsír aránya.
A sok vegyes hatás ellenére a gyártók nem pesszimisták, roham, felvásárlási láz ugyan már régen nincsen, de a sok bizonytalanság ellenére azért azt nem érezni a hazai piacon, hogy a gazdasági kockázatok miatt a magyarok megvonnák maguktól a húsfogyasztást.
Kutatást végez Olvasói körében a Pénzcentrum!
Az élelmiszerpazarlás hátterében viszont rengeteg tényező állhat: időhiány, pénzhiány, a lehetőségek hiánya a hulladék hasznosítására, munkakörülmények, családi állapot, stb. Lapunk most kifejezetten a koronavírus-járvány és a háztartások élelmiszerkezelési szokásainak összefüggéseire kíváncsi: hogy milyen változásokat idézett elő a koronavírus-járvány a magyarok vásárlási, főzési, ételtárolási, és hulladékkezelési szokásaiban. Az élelmiszerpazarláson rontott-e a járvány következtében megváltozott életmód, vagy éppenhogy kevesebb étel landolt a szemétben? Kérjük, hogy válaszaiddal segítsd Te is a munkánkat!