Pénzcentrum • 2020. október 15. 15:01
A magyar lakosságnak a koronavírus járvány első hulláma alatt lehetősége nyílt, hogy átértékelje a vásárlási, főzési, élelmiszertárolási szokásait, és változtasson ezeken, mások pedig rá voltak kényszerítve a változtatásra. A kidobott élelmiszer átlagos mennyisége 65 kg éves szinten fejenként, amelyet nagyobb odafigyeléssel a felére is lehetne csökkenteni. A Pénzcentrum új kutatása azt vizsgálja, hogy a járvány hatására kevesebb élelmiszerhulladék keletkezhet-e a háztartásokban, vagy épp ellenkezőleg: a meggondolatlan felhalmozás és időhiány csak még több problémát szül.
A háztartási élelmiszerpazarlást nyomon követő Nébih legújabb hírei szerint 4 százalékkal csökkent a kidobott ételek mennyisége az elmúlt 3 évben viszont a hivatal szerint az élelmiszer-hulladék összetétele nem változott az előző felmérés óta. Ezt azt jelenti, hogy a keletkező mennyiség fele még mindig az elkerülhető kategóriába tartozik, azaz nem menthetetlenül szemétrevaló.
A Nébih májusi "karanténkutatásából" kiderült, hogy a legtöbb család körülbelül kétheti élelmiszertartalékot igyekezett felhalmozni, amely a szakemberek szerint optimális mennyiségnek tekinthető. A kéthétre elég tartalékkal és a heti egyszeri (esetleg online) bevásárlással jelentősen csökkenthető a személyes kontaktusok száma, amely a megelőzés egyik legfontosabb eszköze. Továbbá számos más előnye is van! - írja a maradeknelkul.hu. Többek között
A kutatásból kiderült azonban az is, hogy a felhalmozott készletek gyakran veszendőbe mennek! Ezért olyan élelmiszereket, alapanyagokat válasszunk, amelyeket kedvelünk, ismerünk, ízükhöz kellemes érzések társulnak: ilyenkor nem érdemes újdonságokkal kísérletezni, előfordulhat, hogy mégsem ízlik, amiből betáraztunk, így nem fogy el és a szemetesben végzi. Érdemes előnyben részesíteni a tartós (minőségmegőrzési idővel rendelkező) élelmiszereket, és nyomon követni a készletek fogyaszthatósági idejét, hogy még azelőtt felhasználjuk, mielőtt lejárna/megromlana - ajánlja a Nébih.
Kutatást végez Olvasói körében a Pénzcentrum!
A hazai élelmiszerhulladékok felét a magyar háztartások termelik, ezt pedig szakértők szerint jelentősen le lehetne csökkenteni. A pazarlás hátterében viszont rengeteg tényező állhat: időhiány, pénzhiány, a lehetőségek hiánya a hulladék hasznosítására, munkakörülmények, családi állapot, stb. Lapunk most kifejezetten a koronavírus-járvány és a háztartások élelmiszerkezelési szokásainak összefüggéseire kíváncsi: hogy milyen változásokat idézett elő a koronavírus-járvány a magyarok vásárlási, főzési, ételtárolási, és hulladékkezelési szokásaiban. Az élelmiszerpazarláson rontott-e a járvány következtében megváltozott életmód, vagy éppenhogy kevesebb étel landolt a szemétben? Kérjük, hogy válaszaiddal segítsd Te is a munkánkat!