Veszélyben vannak ezek a hazai termékek, márkák: felrúgnák a megállapodást a boltok?

Világgazdaság2020. október 14. 10:01

Mivel az üzlethelyiségek bérbeadói rendszerint euróban állapítják meg a bérleti díjakat, a tavalyihoz képest 10 százalékkal magasabb teher hárul a bérlőkre. A 15-30 százalékos bevételkiesésen túl ráadásul a bérleti díjak inflációarányos emelése további kockázat.

A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) arra kéri az üzlethelyiségek bérbeadóit, hogy a járványhelyzetre és annak következményeire való tekintettel tanúsítsanak önmérsékletet a jövő évi bérleti díjak megállapításánál - közölte a Világgazdasággal Neubauer Katalin főtitkár. Kezdeményezik, hogy a bérbeadók ne érvényesítsék automatikusan azon szerződéses jogukat, hogy a bérleti díjakat az infláció mértékével megemelhetik. Célszerű lenne egy olyan központi szabályozás ennek akadályozására.

A boltbezárások elkerülése érdekében a bérbeadóknak érdemes lenne tárgyalásokat folytatniuk a bérlőikkel, a kompromisszumkész hozzáállás, a további könnyítések alkalmazása ugyanis elősegíthetné a kereskedelem talpra állását.

Magyarországon a plázák, bevásárlóközpontok és egyéb bérbeadók jellemzően euróban határozzák meg a bérleti díjakat - jelezte Neubauer Katalin. Csakhogy az euróalapú bérleti díjak az előző évihez képest már most 10 százalékkal magasabb terhet rónak a bérlőkre az árfolyamváltozás miatt. Az MNKSZ főtitkára emlékeztetett, hogy míg tavaly ősszel 327 forint volt az euró átlagos középárfolyama, az elmúlt hetekben gyakran a 360 forint feletti sávban mozgott a kurzus.

Magyarországon a vásárló forinttal fizet, a kereskedő forintért értékesít, árbevétele forintban realizálódik. Ebből adódóan a bérleti díjak euróalapú megállapításával a bérbeadók a bérlőkre kényszerítik az árfolyamkockázatot

- vont mérleget a szakember. A kereskedelmi szövetség tapasztalatai szerint egyre több üres üzlethelyiség van országszerte, nemcsak a városok utcáin, hanem a bevásárlóközpontokban is.

A bérletidíj-kedvezményektől hosszú ideig mereven elzárkózó bérbeadók oly mértékben nehezítették meg az első hullámban a magyar kereskedők mindennapjait, hogy sokan a roló lehúzását tartották az egyetlen kiútnak. Már a pandémia első szakaszában elveszítettünk olyan márkákat, üzleteket, amelyek hozzátartoztak a kínálat sokszínűségéhez

- mutatott rá Neubauer Katalin. Úgy látja, a folyamat megállítása érdekében néhányan - főleg önkormányzatok és kisebb bérbeadók - próbálnak segítséget nyújtani bérlőiknek. A főtitkár szerint a bérleti díj emelése helyett annak csökkentése, az árfolyam rögzítése és egyéb kedvezmények - mint például a közterület-használati díj elengedése vagy a fizetési moratórium - is szerepelnek azon bérbeadói gyakorlatok között, amelyeket pozitív példaként lehet említeni.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Fontosnak tartjuk, hogy megmaradjanak a magyar márkák, magyar termékek, magyar kereskedők, annak érdekében, hogy a jövőben se csak globális márkákat fogyaszthassunk, használhassunk, hordhassunk - hangsúlyozta az MNKSZ főtitkára. A bevásárlóközpontokban a havi bérleti díjak összegét tekintve a nem élelmiszer-áruházak esetében Budapesten 40-100, vidéken pedig 25-40 euró közötti négyzetméterár a jellemző, amire még az üzemeltetési és marketingköltség is rárakódik.

Így például egy 100-200 négyzetméteres üzlet bérleti díja jellemzően 800 ezer és 5-8 millió forint között mozog. Neubauer Katalin szerint azok a szerencsés, általában nem magyar kereskedők, akik nem négyzetméter alapján, hanem árbevétel-arányosan állapodnak meg a plázákkal, könnyebben állhatnak majd talpra. A korlátozások idején sokan 60-70 százalékos forgalom-visszaesést regisztráltak, de számtalan helyen azóta is 15-30 százalékos bevételkiesést mérnek.

Kutatást végez Olvasói körében a Pénzcentrum!

Ahogy a világon, Magyarországon is nagy probléma az élelmiszerpazarlás. A hazai élelmiszerhulladékok felét a magyar háztartások termelik, ezt pedig jelentősen le lehetne csökkenteni. Lapunk most arra kíváncsi, hogy milyen változásokat idézett elő a koronavírus-járvány a magyarok vásárlási, főzési, ételtárolási, és hulladékkezelési szokásaiban. Az élelmiszerpazarláson rontott-e a járvány, vagy éppenhogy kevesebb étel landolt a szemétben? Kérjük, hogy válaszaiddal segítsd Te is a munkánkat!

General beágyazás
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdLaqv2-BHHhcZ-Cp74XTIBKAzJsBoJ1Ckn0KpeVktZyZiq5Q/viewform?embedded=true

Címkék:
vásárlás, bolt, pláza, márka, magyar, üzlet, bérleti díj, hulladékkezelés,