Tarnay Kristóf Ábel • 2020. október 11. 12:55
Szőr, zsír, fűrészpor, vírusok, rovarok, állati csontok. Sokan nem is sejtik, de ezek mind-mind megtalálhatóak élelmiszereinkben. Egy részük direkt kerül bele a feldolgozott élelmiszerekbe, és ezeket természetesen korrektül fel is tüntetik az alapanyagok között. Míg mások, hiába a komoly minőségbiztosítási szabályok, véletlenül jutnak be a fogyasztásra szánt termékbe a gyártási folyamat során. Az alábbiakban mutatjuk, mi mindent etet(het)nek meg velünk az élelmiszergyártók.
Noha az érvényben lévő előírások szerint a hazai élelmiszerek esetében is kötlezően fel kell tüntetni az előállításához felhasznált anyagokat a csomagoláson, a legtöbben meg sem nézik, mi van az apróbetűben. Sőt, azok, akik el is olvassák, jellemzően nem nagyon értik a különböző kódszámokat, és egyéb ismeretlen nevű összetevőket. Pedig akadnak bőven igencsak meglepő adalékok, az alábbiakban ezek közül szemezgettünk.
Ammónia
Az anyag jelenlétén a kajánkban már 2012-ben elkezdtek aggódni, amikor több helyen a sulimenza le is vette a csak "rózsaszín nyálkaként" emlegetett ammóniával kezelt marhahúst az étlapról. Noha fura lehet olyasmit elfogyasztani, amivel a padlónkat is takarítják, tengerentúli kutatások szerint a hús kezeléséhez felhasznált ammónia biztonságos. A vegyület kis mennyiségben egyébként feltűnhet még mogyoróvajban, chipsben és egyebekben, amelyet a hatóságok általában szintén rendben találnak.
Emberi haj, disznószőr, kacsatoll
A nagyüzemi pékáruk gyakran tartalmaznak L-ciszteint, amely egy aminosav, ami segít megerősíteni a tészta állagát. Ez idáig nem hangzik túl problémásnak, de ha esetleg vegán vagy, fontos tudnod, hogy ezt általában kacsatollból állítják elő. Bár előfordul az is, hogy a vállalatok disznó sörtét, patát, vagy akár emberi hajat használnak erre. Az L-cisztein egyébként mesterségesen is előállítható, de úgy lényegesen drágább.
Vírusok
Na, ez most tényleg szörnyen hangzik, de nyugi: húshoz, baromfihoz és tojástermékekhez szoktak úgynevezett bakteriofágokat adni, amelyek a baktériumokat támadják meg és pusztítják el, például a halálos fertőzést terjesztő Listeriát. Szóval bár elég ijesztő, ez éppen segít az élelmiszereket biztonságosan tartani.
Rovarok
Ez bizony többféleképpen is bekerülhet az ételeinkbe, ahogyan arról már korábban írtunk egy összeállítást a Pénzcentrumon. A nőstény lac bogár által termelt sellak nevű anyag, amit "cukrászmázként" is emlegetnek, fényessé teszi az édességeket, a gyümölcsöket (de egyébként a bútorokat is). A kármin nevű vörös szinezőanyagról sokan hallhattak már. Ezt a kokcsinella nevű színezékanyagból nyerik ki, amit pedig a fügekaktuszokon élősködő bíbortetű nőstényeinek őrleményéből állítanak elő. Igaz, ha más típusú vörös festékkel színezett kaját eszünk, annak a festékanyagát már lehet, hogy nem tetvekből, hanem kőszénből állították elő, ha valakinek az szimpatikusabb.
Péppé őrölt fa
A papírgyártásból ismert, de egyébként sok más terület mellett akár robbanószerekhez is használt cellulózt az élelmiszeripar is használja, melyet apró növényi rost- és fadarabokból állítanak elő. Beleteszik például az alacsony zsírtartalmú fagylaltokba, hogy azok krémesebbnek tűnjenek, meg lehet vele akadályozni, hogy összetapadjon a reszelt sajt. Használják még emulgeálószer, térfogatnövelő vagy diétás rostanyag, bár megemészteni nem tudjuk, simán áthalad rajtunk felszívódás nélkül.
Halhólyag
A borászok például arra használják a bor "finomítása" során, hogy a nedű kevésbé legyen zavaros, de használták évszázadokon keresztül a Guinness sör gyártásához is: hordókba téve a hólyagokból kivont zselés anyagot az megköti a sörben úszó nemkívánatos részecskéket. Igaz, a népszerű ír fekete sör gyártójánál a vegánok már elérték, hogy keressen más módszert az eljárásra.
Gyapjúzsír
A lanolin nevű viaszos sárgás anyagot azért termelik a juhok, hogy a gyapjukról lepergesse a vizet. Az egyébként D-vitaminban gazdag anyagot egyrészt használják a cégek D-vitaminnal dúsított termékekben, illetve rágógumikban, hogy azok textúráját javítsák vele.
Rágcsálók szőre
Na, ez nem szándékos. Természetesen egyetlen gyártó sem szór direkt patkányszőrt a termékeibe, ugyanakkor sokszor nehezen tudják elkerülni, hogy belekerüljenek. Az amerikai élelmiszerfelügyelet például egységenként néhány szál szőrt engedélyez a termékekben, bár elvileg ez olyan mértékű, hogy azt nem lehet észrevenni.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Fűrészpor
Bár kevésbé elterjedt, mint a tengerentúlon, itthon is kapható a "folyékony füst", amellyel a grillszezonon kívül, konyhai körülmények közt is elérhetjük, hogy füstös, faszenes íze legyen a sült húsoknak. A név kifejezetten pontos: a fűrészpor gyártásakor keletkező mellékterméket égetik el ennek a készítésekor, majd a kicsapódó cseppeket palackozzák. Sokan félnek az anyag esetleges rákkeltő hatásától, bár elvileg mérsékelten fogyasztva ez is biztonságos.
Állati csontok
A végére hagytuk a talán legismertebbet: a zselatint, amelyet állati kötőszövetekből állítanak elő, a húsipar és a bőrgyártás melléktermékeként, bőrből, csontokból, de létezik már halból előállított változat is. A zselatin ott van édességekben, lekvárokban, joghurtokban, krémsajtokban és margarinokban is.
Persze ezzel a listával nem elijeszteni akarunk senkit az evéstől, inkább a furcsa összetevők legnagyobb tanulsága az lehet, hogy ha már úgyis mindenhová az okostelefonunkkal járkálunk, érdemes lehet utána nézni, melyik termék mit tartalmaz - persze csak egészséges szkepszissel, hogy bele ne fussunk az egyre szaporodó konteós és sarlatán felületek egyikébe. És ha már az okostelefonoknál tartunk: lehet, hogy az ételt már nem is elmegyünk megvenni, hanem a biztonságunk érdekében rendeljük, itt van ugyanis tíz alkalmazás, amit mindenképpen érdemes letölteni a koronavírus-járvány alatt.
Kutatást végez Olvasói körében a Pénzcentrum!
Ahogy a világon, Magyarországon is nagy probléma az élelmiszerpazarlás. A hazai élelmiszerhulladékok felét a magyar háztartások termelik, ezt pedig jelentősen le lehetne csökkenteni. Lapunk most arra kíváncsi, hogy milyen változásokat idézett elő a koronavírus-járvány a magyarok vásárlási, főzési, ételtárolási, és hulladékkezelési szokásaiban. Az élelmiszerpazarláson rontott-e a járvány, vagy éppenhogy kevesebb étel landolt a szemétben? Kérjük, hogy válaszaiddal segítsd Te is a munkánkat!