Pénzcentrum • 2020. október 9. 11:29
Csak a nosztalgia mondatja az idősekkel, hogy most kevesebbet ér a nyugdíj, mint 5 vagy 10 évvel ezelőtt? Bár az ember hajlamos elfelejteni, hogy amikor még 20 forint alatt volt mindenhol a zsemle ára, akkor a havi nyugellátás összege is kevesebb volt, az viszont tény, hogy az akkori nyugdíjösszeget, leosztva az adott termékek árával, most kevesebbet tudnánk vásárolni belőle. A Pénzcentrum tíz alapvető élelmiszer esetében számolta ki, hogy mennyivel ért többet a nyugdíj régen, és hogy a járvány előtt mennyivel többre volt elég ugyanaz az összeg, mint most.
Úgy tűnik, hogy az élelmiszerár-drágulás végre megállt. Először Júniusban látszott megtorpanni az élelmiszerárak emelkedése a járvány kitörését követően, azonban július és augusztus hónapokban további drágulás következett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A nyáron - hiába csökkent jelentősen az idényáras termékek ára - összességében felfelé kúsztak az árak. Áprilisban a fogyasztói árak éves szinten 2,4 százalékot, májusban 2,2 százalékot, júniusban 2,9 százalékot, júliusban 3,8 százalékot, augusztusban 3,9 százalékot emelkedtek. Szeptemberben az infláció végre nem emelkedett tovább: 3,4 százalékos volt.
2020. szeptemberben a fogyasztói árak 3,4 százalékos éves növekedésén belül az élelmiszerek ára 7,3 százalékkal nőtt egy év alatt. Egy hónap alatt viszont - augusztusról szeptemberre - a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek, meghatározóan az idényáras élelmiszerek 3,8 százalékos árcsökkenésének következtében.
A nyugdíjasok az árdrágulás nagy vesztesei
Az, hogy az élelmiszerek drágulása mennyiben érint egyes társadalmi csoportokat, annak függvénye, hogy jellemzően milyen termékeket vesznek és milyen mennyiségekben. Ez alapján a magyar nyugdíjasok sokkal árérzékenyebbek, mint az aktív keresők, őket sokkal hátrányosabban érinti az árak emelkedése. Erről a KSH is vezet statisztikát: augusztusi kimutatásuk szerint a nyugdíjasok fogyasztói kosara szerint számolt éves infláció 4,3 százalék volt, tehát 0,4 százalékponttal több, mint az összlakosságra vonatkozó adat.
Nem lehet alaptalan tehát a panasz: a mai nyugdíjak a töredékét érik, mint 5 vagy 10 évvel ezelőtt. Általában az ilyen kijelentéseket éppen arra szokták alapozni, hogy mennyibe került régebben a kenyér kilója, vagy a tojás darabja, és ahhoz képest mennyi volt az öregségi nyugellátás havi összege. A Pénzcentrum most utánaszámolt, hogy valóban sokkal kevesebbet érnek-e a mai nyugdíjak zsemlében, vagy parizerben számolva.
Rosszabbul élünk mint...
A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint 2020. januárjában 142,1 ezer forint volt az átlagnyugdíj. Lapunk azt már korábban kiszámította, hogy tíz évre visszamenően milyen élelmiszerből mekkora mennyiségre lett volna elég az átlagos nyugdíj az adott évben - ezek az élelmiszer-indexek megmutatják, hogy mennyit ért egy átlagos ellátásban részesülő nyugdíja zsemlében, tojásban, tejben, krumpliban, lisztben, cukorban, sertés- és csirkehúsban, vagy éppen almában. Most a 2020-as adattal is kiegészítettük a számítást, a legfrissebb, szeptemberi átlagárakat véve alapul az egyes termékeknél:
Egészen siralmas képet mutat ez a grafikon, hiszen mindössze egy termék, a burgonya esetében jobb az eredmény, mint a 2019-es (viszont a többi évet tekintve azok alatt marad, 2019-ben rossz év volt a krumplira). A bontott csirke esetében pedig mondhatjuk, nincs nagy különbség a múlt évi átlag és az idei között. Minden más termék esetében kevesebbet ér az átlagnyugdíj, mint tavaly.
Minél alacsonyabb index-érték jön ki ugyanis, annál kevesebbet ér az adott évi átlagnyugdíj, abban a termékben számolva. A legnagyobb eltérést az alma mutatja, azonban ez senki számára nem lehet meglepetés, hiszen 2020-ban az almaárak iszonyatos elszálltak. Erről az ábráról is leolvasható, hogy
Múlt év szeptemberéhez viszonyítva viszonyítva a párizsi, kolbászé 17,0, a cukoré 11,7, a liszté 11,0, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 10,1, a tojásé 9,1 százalék kal lett magasabb a KSH adatai szerint. Az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) pedig 18,5 százalékkal lett magasabb egy év alatt! Hogyha pedig a havi árváltozásokat tekintjük, látható mely termékek ára kúszott fel 2019. januárjától tetemes mértékben az alapvető élelmiszerek közül:
A szeptemberi élelmiszerárakat az agusztusiakhoz viszonyítva azt láthatjuk, hogy átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek az árak - ez alig érezhető. Ami meghatározó, hogy az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,8 százalékos árcsökkenésen mentek keresztül. (Júliusban még 4,4 százalék volt az idényáras élelmiszerek árában a havi szinten mutatkozó csökkenés.) Ez a szezonális hatás nem új, ahogy tartunk a nyárból kifelé.
Egy hónap alatt a nem idényáras élelmiszerek ára összességében nem változott, mivel a liszt 2,7, a száraztészta 1,8 százalékkal drágább, a csokoládé és kakaó 1,6, a tej 0,9, a baromfihús 0,5 százalékkal olcsóbb lett.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Mennyivel ér kevesebbet a nyugdíj?
Ahhoz, hogy lássuk, mennyivel ér kevesebbet a nyugdíj a járvány első hullámának lecsengése után 2019. májustól szeptemberig tartó időszakában és 2020. azonos időszakában megvizsgáltuk, hogy az adott hónapban mennyi zsemle, tojás, tej, burgonya, liszt, cukor, sertés- és csirkehús, és alma jött volna ki az átlagnyugdíjból.
A 2019-es havi átlagárakat 134 947 forinttal osztottuk el, a 2020-as átlagárakat pedig 142100 forinttal - ez volt az átlagos nyugdíj értéke 2020. január 1-jén (éves átlagról értelemszerűen még nem tudunk beszélni). Ez novembertől minden bizonnyal emelkedik majd:
Így látható, hogy mennyit ért volna az adott nyugdíjösszeg átszámolva az adott termékekre. Egyes esetekben elég súlyos különbségek vannak: 2019-ben még jóval több zsemlét vagy párizsit vehettünk volna a nyugdíjösszegből, mint 2020-ban, almából pedig csaknem kétszer akkora mennyiségre futotta volna. Viszont például krumpliból most jóval több kiló kijönne az átlagnyugdíj összegéből:
A járvány első hullámának hatása viszont szinte minden termék árán érezteti hatását, hiába számolunk 2020-ra magasabb átlagnyugdíjjal: a 10 vizsgált termék árváltozásának tükrében mondható: kevesebbre elég. Ilyen átlagárakat és átlagnyugdíjat összevető számításnál pedig mindig fontos hangsúlyozni, hogy arról beszélünk, ami az átlagra (tehát még nem is feltétlenül a többségre) érvényes. Ugyanis a hazai nyugdíjasoknak csaknem 60 százaléka alacsonyabb öregségi nyugdíjat kap a Magyar Államkincstár által kimutatott havi 142,1 ezer forintos országos nyugdíjátlagnál.
Nagyjából 73 ezer nyugdíjasnak még 60 ezret sem ér el a havonta folyósított öregségi nyugellátás összege, az összesen 2,05 milliót kitevő nyugdíjastársadalomnak 55,6 százaléka pedig 60 ezer és 139,9 ezer forint közötti összeget kap; 1,14 millióan. A nyugellátás összege pedig mindössze 54 ezer nyugdíjas esetében haladja meg a 300 ezer forintot. Azonban akár 60 ezer forint, akár 300 ezer forint valakinek a nyugdíja, számára a zsemle, tej, tojás, stb. ugyanannyi forinttal drágul.
Természetesen az árdrágulás ütemét mindenki másként érzékeli, aszerint mit, és mennyit vásárol - az üzemanyag árak csökkenését nem fogja közvetlenül tapasztalni az pl. aki nem tankol. Az infláció egyénenként másként hat, azonban az elmondható, hogy a kisebb jövedelműek, illetve a nyugdíjas korosztály - fogyasztási szokásaik, vagy pl. nagyobb gyógyszerköltségeik miatt - jobban ki vannak téve a fogyasztói árak, főként az élelmiszerek drágulásának.
Azonban az elszabaduló inflációt korrigálandó nyugdíjkiegészítés és nyugdíjemelés, amely novemberben várható, az öregségi nyugellátás arányában, százalékban számol. Tehát aki több nyugdíjat kap, több kiegészítésre és emelésre is számíthat, mint az, aki keveset. Annak ellenére, hogy a magasabb jövedelműek kevésbé szenvedik el az inflációt. Ez a gond azzal, amit szakértők és a nyugdíjas egyesületek, szervezetek is hangsúlyoznak: hogy az emelés, kiegészítés számítását az ellátásnak bizonyos fix százalékából számítják.
Kutatást végez Olvasói körében a Pénzcentrum!
Ahogy a világon, Magyarországon is nagy probléma az élelmiszerpazarlás. A hazai élelmiszerhulladékok felét a magyar háztartások termelik, ezt pedig jelentősen le lehetne csökkenteni. Lapunk most arra kíváncsi, hogy milyen változásokat idézett elő a koronavírus-járvány a magyarok vásárlási, főzési, ételtárolási, és hulladékkezelési szokásaiban. Az élelmiszerpazarláson rontott-e a járvány, vagy éppenhogy kevesebb étel landolt a szemétben? Kérjük, hogy válaszaiddal segítsd Te is a munkánkat!