Pénzcentrum • 2020. október 8. 16:01
Csütörtök reggel tett közzé a KSH a fogyasztói árakkal kapcsolatos statisztikáit. Ebből kiderült, hogy 2020. szeptemberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,4 százalék volt. Az alacsonyabb árdinamikában főként az élelmiszerek, a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások mérsékeltebb éves áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet. Az előző hónaphoz képest mindhárom termékcsoport esetében csökkentek az árak.
Nyeste Orsolya, vezető makrogazdasági elemző, Erste bank
A KSH ma reggel tette közzé a szeptemberi fogyasztói inflációs adatokat. A fogyasztói árak havi szinten 0,4 százalékkal csökkentek, s így meglepetésre az éves index 3,4 százalékra lassult az augusztusi 3,9 százalékról. Az elemzői előrejelzések konszenzusa és a mi előrejelzésünk is az augusztusi szinten, vagyis a 3,9 százalékon való stagnálást várta. A maginflációs mutatók szintén javultak: a maginfláció 4 százalékra lassult az augusztusi 4,7 százalékról, míg az MNB által számolt adószűrt maginfláció 4,2 százalékról 3,5 százalékra csökkent.
A pozitív inflációs meglepetésben fontos szerepe volt a vártnál erősebbnek bizonyuló szezonális hatásoknak. Egyrészt az élelmiszerek árai a szezonális élelmiszerek olcsóbbá válásának köszönhetően havi szinten 0,4 százalékkal mérséklődtek. Éves szinten így az élelmiszerárak növekedése 7,3 százalékra lassult. Másrészt pedig a szolgáltatásoknál mutatkozott egy erős szezonhatás, miután az üdülési szolgáltatások árai 6,9 százalékkal csökkentek havi szinten szeptemberben. Emellett csökkent a mobiltelefonálás és az Internet szolgáltatások költsége is, így összességében a szolgáltatások árai havi szinten 0,9 százalékkal mérséklődtek. A szolgáltatás főcsoport éves árindexe ezzel 2,4 százalékra lassult.
A többi árkategóriában nem mutatkozott nagy meglepetés. A járműüzemanyagárak kisebb mértékben, 0,5 százalékkal nőttek havi szinten, azonban éves szinten az árak még mindig 3,4 százalékkal alacsonyabban álltak. A tartós fogyasztási cikkek árai kisebb mértékben tovább nőttek, 0,2 százalékkal, éves indexük pedig 2,6 százalékon stagnált.
A mai inflációs adatok csökkentették az rövidebb távú inflációs feszültségeket, hiszen a bázishatás a negyedik negyedévtől további lassulást hoz majd az éves indexekben. A forint is erősödött az adatra, s az MNB-n lévő rövid távú kamatemelési nyomás érdemben enyhült. Így nem volt már meglepetés, hogy a mai egyhetes betéti tenderen a kamatláb továbbra is 0,75 százalék maradt.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője
Az infláció csökkenését döntően az élelmiszerárak mérséklődő ütemű növekedése, az üdülési szolgáltatások 6,9 százalékos áresése, valamint a telefon, internet előfizetések 1,5 százalékos csökkenése okozta. Az MNB által kiemelt adószűrt maginfláció is visszatérhetett 4 százalék alá, azaz a toleranciasávba, így a közeljövőben nem várunk további kamatemelést az egyhetes betétben.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A következő hónapokban 3,5 százalék közelében maradhat az infláció, majd decemberre 3,3 százalék közelébe mérséklődhet, így idén 3,5 százalékos átlagos inflációra számítunk a tavalyi 3,4% után. Az év végétől a jövő év elejéig mérsékelheti az inflációt a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból. Ezzel szemben a lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami egyre erőteljesebben látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése jelentősen lefékeződött, míg a szolgáltatások árait növelte a parkolási díjak visszavezetése, a tervek szerint pedig az őszi hónapokban érdemi díjemelés is lehet. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása. Ellentétesen alakulnak az élelmiszerárak is, a sertés, és általában a húsárak az utóbbi néhány hónapban elkezdtek csökkenni, ami jórészt a koronavírus hatása (döntően a HORECA szektor keresletének visszaesése miatt), ezzel szemben a katasztrofális gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak. Noha fokozatosan és óvatosan enyhülnek a korlátozások, még nem ismert a járvány második hullámának a gazdaságra gyakorolt negatív hatása, a vészhelyzetet követő újraindulás meredeksége, ami fékezi az olajárak és üzemanyagárak további emelkedését. Ugyanígy a kínálati oldal gyengülése, kapacitások kiesése párosulva a később várhatóan felfutó kereslettel, szintén magasabb inflációhoz vezethet, ugyanakkor az év végétől feltehetően javuló kockázatvállalási hajlandóság miatt a forint erősödhet, ami viszont mérsékelheti az inflációt. Jövőre, döntően az üzemanyagárak idei kifejezetten alacsony bázisa miatt az infláció átlagosan 3,7 százalékra gyorsulhat, ami áprilisban átmenetileg meghaladhatja az 5 százalékot is.
Egy év alatt az élelmiszerek árai 7,3 százalékkal nőttek. Ezen belül a Kínában kitört afrikai sertéspestis következtében a korábbi hónapokban kiemelkedő mértékben dráguló a sertéshús árak növekedése 7,3 százalékra lassult az év első hónapjaiban mért 28 százalék körüli szintről, főleg a vendéglátás zuhanó kereslete miatt. A párizsi, kolbász árak 17 százalékkal, a szalámi, sonka árak 10,1 százalékkal nőttek, a tojás 9,1 százalékkal, a tej 5,5 százalékkal, a liszt 11 százalékkal, a kenyér 8,1 százalékkal, a cukor 11,7 százalékkal, a gyümölcsök 41 százalékkal, az idényáras élelmiszerek összességében 18,5 százalékkal drágultak, míg a házon kívüli étkezés 8,1 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,3 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 9,6 százalékkal emelkedett. A ruházkodási termékek árai 0,6 százalékkal, míg a tartós fogyasztási cikkek árai 2,6 százalékkal emelkedtek, döntően az új személygépkocsi árak 12,7 százalékos emelkedése - amit nagyrészben a jóval magasabb műszaki tartalom magyaráz -, valamint az aranyárak szárnyalása miatt 20,3 százalékkal dráguló ékszerek hatására, azonban egyre erőteljesebben jelenik meg a forint gyengülésének hatása. A háztartási energiaárak 0,3 százalékkal nőttek, az egyéb cikkek árai stagnáltak, ezen belül az üzemanyagárak 3,4 százalékkal csökkentek. 2,4 százalékra mérséklődött a szolgáltatások árainak növekedése, döntő részben az üdülési szolgáltatások árainak zuhanása miatt. Az albérleti piac összeomlása miatt 1,3 százalékra fékeződött a lakbérek drágulási üteme. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 11 százalék, a háztartási szolgáltatásoké 8,2 százalék, a járműjavításé pedig 8,3 százalék volt.