Tarnay Kristóf Ábel • 2020. október 5. 05:59
Kevesebb, mint háromszáz forintból kijöhet egy, a legújabb szintetikus droggal töltött cigarettából. Nem véletlenül terjed az életveszélyes bika a számozott utcákban, vidéki szegregátumokban és a nagyvárosok nyomornegyedeiben. Ráadásul a koronavírus a feketepiacon is felvitte az árakat, ami szintén az olcsó szintetikus anyagok keresletét növelheti.
“Nagy csattanásra lettem figyelmes. Nagyobb gyerekem is felébredt, rátettük a kanapéra. Láttam, hogy nem stimmel valami. Elkezdett izzadni, de olyan izzadás volt rajta, mint akit a zuhany alól vettek ki. Mintha görcsbe rándult volna, és utána se kép, se hang" - nyilatkozta az RTL Klub Híradójának az az édesapa, akinek a fia az ezerkétszáz fős Tarnazsádányban a bika elnevezésű dizájnerdrog legújabb áldozata lett. Családja eszméletlenül talált rá, miközben hevesen izzadt.
A leselejtezett teszt gyógyszerből illegális kínai laborokban továbbfejlesztett szer az orvos szerint még a már függőknél is problémákat okozhat. Zacher Gábor az orosz ruletthez hasonlította a drogot. A toxikológus szerint a 2016-ban terjedő, 7 nap alatt 3-4 emberrel végző “ördög lehelete" óta nem volt ilyen veszélyes anyag a hazai piacon. Az elmúlt hónapokban már tucatnyi ember halálát okozó, a feketepiacon frissen feltűnt dizájnerdrog azonban egy dologban nem új.
Az elmúlt tíz évben Magyarországon megjelenő hasonló anyagokhoz hasonlóan rendkívül olcsó, gyakorlatilag fillérekért kiüti az embert. Csákó Ibolya rendőr azt mondta: ezek a pszichoaktív porok akár egy fröccs áráért is beszerezhetők. Horváth Gergely Csaba, a Nemzeti Drog Fókuszpont vezetője ugyanitt konkrét adatot is említett:
Tehát míg a marihuána grammjának a hazai fekete piacon akár háromezer forint is lehet az ára, a magát egyébként fals módon biofűnek nevező dizájner szervekhez hasonlóan a bikához is ennek töredékéért hozzá lehet jutni.
Kábulat fillérekért
Az ilyen szintetikus anyagokat általában postán szállítják Ázsiából. Az érkező fehér porok pontos hatóanyagát sokszor már a dílerek sem ismerik, lényegében egy folyamatos éles emberkísérlet zajlik. Azért folyamatos, mert az anyagok kémiai összetételén mindig csavarnak egyet, hogy ha egy vegyület felkerül a tiltott szerek listájára, egy apró módosítással pedig már is legálisan folytatódhasson a biznisz.
Maximum annyi lehet rajtuk furcsa vagy feltűnő, hogy, vajon miért árulnak egy, a címében és a főoldal leírásában is legalitására kényes, egyébként még telefonos ügyfélszolgálatot is működtető webshopban egymás mellett szobaillatosítót és növényi tápsót.
Az ilyen anyagokból készül ugyanis sokszor a hatóanyag. Az akár más célra legálisan is megvehető termékeket ehhez először feloldják valamiben a körömlakk-lemosótól egészen a patkányméregig bezárólag és rászórják valami fű-szerű növényi törmelékre, mondjuk zsályára vagy mályvára, alkalmanként egy kis WD-40-et is fújnak még rá előtte. Ezt utána joint-szerűen szívják el, tehát dohánnyal együtt, cigaretta papírba betekerve.
A magát biofűnek nevező ilyen anyagokról eleinte többen azt hitték, akár a fűhöz, akár a “bio" jelzőhöz bármi közük van - nem is tévedhettek volna nagyobbat. A hitelesebben inkább kamufűnek nevezhető bódító szerek a kezdetektől a filléres árkategóriában mozogtak. A halálos szerek alufóliába csomagolt adagjait már pár száz forintért meg lehet venni, a dizájner drogok így hamar a legszegényebb, létminimum alatt élő társadalmi rétegek körében terjedt el.
Egy hazai kutatás már négy éve arra jutott, hogy a hátrányos helyzetű településeken a dizájner drogok, mint a szintetikus kannabinoidok, ismertebb nevén a herbál és a katinon stimulánsok, vagyis a kristály népszerűbbek, mint a fű. Szécsi Judit, az ELTE-TáTK Szociális Munka Szak oktatója felmérésében egy alig kutatott területet vizsgált, amikor felmérte ezeknek a drogoknak a hátterét.
Mint a jelentése megállapította, a szintetikus vegyszerek sokkal jobban pusztítanak ott, ahol a társadalmi környezet sem ad semmiféle kapaszkodót. Például a szülők alkoholisták, az illetőt szegregálja az oktatási rendszer, a jövőképe aligha mutathat ki a nyomorból. A kutatók arra jutottak,, hogy “időzített bombán ülünk", amiért elsősorban az ellátórendszer és a prevenció nagy léptékű állami leépítése okolható szerintük. Azonban míg a lassan egy évtizede pusztító vegyszerekre kezdetben az is igaz volt, hogy a herbálozás a zsákfalvak sajátja, mára a nagyvárosok forgalmas főterein, a belvárosokban is feltűnnek a szintetikus szerektől “zombiként" vegetáló emberek.
Horváth Gergely Csaba arról számolt be, a bika drog használata is a vidéki szegregátumokban, a nagyvárosi nyomornegyedekben, a hajléktalanok vagy más hátrányos helyzetű emberek körében terjedt el mostanáig a leginkább. Ez azonban nem ellentmondás. Inkább felhívja a figyelmet arra, hogy ahogyan növekszik a létminimum alatt tengődő, nyomorban élő emberek száma, úgy téved, aki azt hinné, csak zsákfalvakban élnek ilyen körülmények között. Dávid Ferenc bio-politikai szakértő, a Kék Pont munkatársa szerint azáltal, hogy az ilyen szerek már a nagyvárosokban is terjednek, az itt jelenlévő nyomor válik láthatóvá mindenki számára.
Nem partidrog
“Egy-két slukk után azt sem tudod, hol vagy" - illusztrálja a Kék Pont prevenciós videója, hogyan hatnak a bikához hasonló a szintetikus anyagok a felhasználóra. Könnyen világossá válik: a nyomordrog nem bulizásra lett kitalálva, hanem a nyomor elviselését segíti, kikapcsolja az embert egy időre. Ez azoknak, akik napról-napra élnek rendkívül nehéz körülmények között, sok esetben tűnhet kiútnak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- fogalmazott Balázs András szociológus, aki szerint míg a partidrogozás örömelvű, addig a herbálozás nyomorelvű. Ha emellé odatesszük, hogy már egy 2017-es adat alapján a társadalom 30%-a élt a létminimum alatt, tehát lelkileg felőrlő élethelyzetekben - amelyen azóta csak rontott például a koronavírus-helyzet -, akkor elkezdhetjük érteni a jelenség hátterét.
A szer jellegéről a Drogriporter oldal nemrég azt fejtegette közösségi bejegyzésében: nem is csak a közvetlen élettani hatás az, ami vizsgálandó egy drog esetében. “A dizájner drogok esetében vajon mérlegre tesszük-e, hogy egyébként mit jelent azoknak az embereknek az életében ez a szer, akik használják? Hogy vajon a káros használat valóban a szertől függ-e, vagy pedig az egész nyomorult, perspektívátlan élethelyzet vezet oda, hogy egy adott személy gyakorlatilag mindenféle szert abúzál, ami a keze ügyébe kerül?" - fogalmaznak. Fontos tehát látni, hogy milyen élethelyzetek visznek rá embereket arra, hogy olyan, akár halálos veszélyt is rejtő anyagokat fogyasszon, amely előtt általában a hírfogyasztó külső szemlélőként csak értetlenül áll.
Nőnek a szakadékok
A KSH tíz csoportba osztja egy főre eső jövedelmek alapján a háztartásokat a legszegényebbektől a leggazdagabbakig. Ez alapján 2017-ről 2018-ra több mint tízezerrel nőtt a legszegényebb tizedbe sorolt háztartások száma, noha az előtte lévő évhez képest látszott némi javulás. Ez a mutató utoljára 2015-ben volt háromszázezer alatt, bár halvány reményre adhat okot, hogy ezen háztartások éves átlag nettó jövedelme az utóbbi években nem erőteljesen, de stabilan emelkedésnek indult. Ugyanakkor a legszegényebb réteg átlagjövedelme még így csak fele annyi, mint a következő csoportnak.
Ha ehhez hozzávesszük, mennyien élnek egy-egy háztartásban, ami a legalsó csoportnál átlagosan 3,1 fő, akkor láthatjuk: Magyarországon közel egymillióan élnek a legalacsonyabb jövedelmi csoportba sorolható bevételekből. Miután minden kutatás arra utal, hogy a leginkább leszakadó társadalmi rétegek vannak a legjobban kitéve a szintetikus szerfogyasztásnak, láthatjuk, miért jelent óriási veszélyt Magyarországon is az ilyen anyagok terjedése.
A Nemzeti Drog Fókuszpont oldalán az olvasható, hogy egy 2015 nyarán, az észak-alföldi régió egyik járásában, három kiválasztott település szegregátumaiban elvégzett terepkutatás arra jutott: a fiatalok itt egészen hamar elkezdik használni az új pszichoaktív szereket, akár már 12-13 éves korukban, saját becslésük szerint a településrész fiataljainak több mint a fele. Ennek okai között felsorolják, hogy azt mondják, olcsó, gyorsabban és intenzívebben hat, könnyű hozzáférni és legálisnak is vélik. Hogy miért nyúlnak ilyen szerekhez, arra a válasz, hogy ezzel elfelejtik a problémákat, csökkenti a magány érzését, de szerepel az is, hogy menő, az unalom ellen próbálják ki.
Persze már ebből látszik az is, eltér, ki miért nyúl ilyen szerekhez. Sárosi Péter, a Jogriporter Alapítvány igazgatója egy korábbi blogbejegyzésében arról ír, szerinte az túl negatív keretezés, hogy a nyomorban élők csak a fájdalom elnyomására használják ezeket a szereket. Egyszerűen ezek az emberek is ugyanúgy szeretnék átélni az örömöt, a gyönyört, a szociális összetartozást, a kortársak elismerését és az önfeledt szórakozást, ám erre sokszor nem látnak más lehetőséget. Az is a valóság túlzott leegyszerűsítése lenne, ha azt mondanánk, csak a szegények herbáloznak, jól szituált családokból származók is használnak szintetikus drogokat.
A járvány felvitte az árakat
Bár ahogyan az egyes régiókba másképp csempészik az illegális szereket - földön, vizen, levegőben -, úgy eltérő mértékben, de világviszonylatban megdobta a fekete piaci árakat is a pandémia - mutat rá az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) idén májusi jelentése. A járvány miatti fokozott határellenőrzések, lezárások és a repülési tilalmak ugyanis nehezebbé tették, hogy a drogok eljussanak az előállítóktól a vásárlókig. Emiatt számos szerből hiány lépett fel, ami elérhető maradt, azoknak pedig romlott a tisztaságuk - olvasható a jelentésben, amelyet a Reuters szemlézett. Mint írják,
Az anyag konkrétan azokat a használókat említi, akik emiatt heroinról szintetikus opiádokra váltanak, de nem nehéz felismerni, hogy ugyanez milyen hatással lehet az eddig például marihuánát fogyasztókra. A rendőrségi tájékoztatón is előkerült a vírus miatti áremelkedés, hozzátéve, hogy ezt erősítették a hatósági lefoglalások is. További drágulásra és a csempészet nehézségeire ad okot, hogy nemcsak a szintetikus porok, de például a metamfetamin vagy a fentanil alapanyagai is sokszor Kínából érkeznek mondjuk Mexikóba.
Ebből kiindulva a szintetikus szerek mostani, nálunk is látható felfutása már azt is jelezheti, ez a piac gyorsan regenerálódik a krízis után. Mindenesetre a vírus, illetve az azt követő leállás, amely nyomán rengetegen kerültek itthon is szinte kilátástalan anyagi helyzetbe, a “hagyományos" drogok árainak növekedése mellett vélhetően további lendületet adhat a legkiszámíthatatlanabb nyomordrogok terjedésének is.