Pénzcentrum • 2020. augusztus 11. 11:10
Az árak havi szintű drasztikus emelkedése júliusban sem állt meg, pedig mostanra a vásárlók joggal számítottak arra, hogy a járvány okozta sokkot kiheverik a boltok, és az árak végre csökkenni kezdenek. Ehelyett a legfrissebb adatok szerint az elemőzi várakozásokat jócskán meghaladó, 3,8 százalékos volt az éves drágulás üteme. Havi szinten is jócskán drágultak az alapvető fogyasztási cikkek, az élelmiszereken belül pedig a friss hazai és déligyümölcsök - a korábbi évek júliusában megszokott árcsökkenésük helyett - 3,3 százalékkal lettek drágábbak. Mutatjuk, mely termékek drágultak meg a legjobban júniusról júliusra, illetve a tavalyi árakhoz képest mennyivel fizetünk többet: egyes termékekért akár a dupláját is.
Nagy meglepetést hoztak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai a havi fogyasztói átlagárakról, és az infláció mértékéről, amely júliusban elérte a 3,8 százalékot éves szinten. Ez azért kiugró érték, mert az egy hónappal ezelőtt mért mérték még 2,9 százalék volt, és bár várható volt az emelkedés, az elemzők 3,2-3,3 százalékot vártak - írja a Portfolio. Ennek hátterében a szakértők szerint az állhat, hogy az előző hónapokban a koronavírus-járvány hatására nagyon bizonytalanná vált az infláció mérése: több ágazatban egyáltalán nem vagy alig voltak áradatok. Júliusra viszont újra pontosabb számokat láthatunk.
A drágulás ütemének ilyen nagy léptékű emelkedésében közrejátszhatott még egy sor olyan hatás, amelyek előre láthatóan befolyásolhatták az inflációt: ilyen például az ingyenes parkolás eltörlése, a dohánytermékek jövedéki adójának emelkedése, az üzemanyagárak alakulása a bázisidőszakhoz képest, vagy az, hogy a gyümölcsáruk szokásos nyári áresése elmaradt - erre is számítani lehetett.
Ettől függetlenül vásárlói oldalról a tapasztalat az, hogy hiába csengett le a járvány első hulláma, az árak továbbra is az egekben vannak, és minden hónap újabb rekordmértékű drágulást hoz. Egy évvel korábban több ezer forinttal olcsóbban vehették meg összességében ugyanazokat a termékeket egy nagybevásárlás során, és ezt mindenki érzi. A KSH friss adatai szerint 12 hónap alatt, 2019. júliushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 7,8 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,1, a párizsi, kolbászé 16,1, a cukoré 14,5, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 11,5, a tojásé 8,9 százalékkal lett magasabb.
Egy év alatt az asztali vörösbor ára több mint a duplájára emelkedett, és nem nagy meglepetés, hogy az utazás, a lakhatás és a dohánytermékek is jelentősen drágultak. A tej, az őrölt kávé, a víz 18,5-21 százalékkal kerül többe átlagosan, pedig ezek még az alapvetőnél is alapvetőbb fogyasztási cikkek közé tartoznak. Élelmiszerek közül durva éves drágulást mutat még a rizs, az étolaj, a csirkeszárny és a világos sör is. Bár a TOP15-be nem fért bele, de beszédes adat, hogy 10 darab tojást most 40 forinttal drágábban vehetünk meg, mint egy éve, (mondhatnánk azt is, hogy tavaly azért a pénzért, amiért 10 tojást vehettünk, 2020 júliusában már csak 9-et kapunk.
Nem lehet eltagadni, hogy a rekordmértékű drágulás mellett számos terméknek viszont csökkent az ára, bár a visszaesés mértéke meg sem közelíti arányaiban a TOP15 drágulási lista termékeit. A leginkább a szárazkolbásznak esett az ára: 22,7 százalékkal kerül jelenleg kevesebbe, mint 2019-ben, és "cserébe", hogy a vörösbor úgy megdrágult, a fehér asztali bor 17,1 százalékkal olcsóbb. Viszont a 10-es listánkon alig szerepel alapvető élelmiszer, inkább árucikkek - mint a hűtőszekrény, vagy a cipő -, szolgáltatások találhatók rajta:
Beszédes, hogy a kolbász, a sertéscomb és a gépsonka is a top10 olcsóbbá vált termék között van - hiszen ezeknek árára nagyban kihatott 2019-ben a sertéshús általános drágulása. Az árcsökkenésnek más okai is vannak, amelyeket látni fogunk a havi szintű árcsökkenéskor is: azon a toplistán a rövidkaraj és comb szerepelnek.
Júniusról júliusra szintén nem elhanyagolható egyes termékek drágulásának mértéke: az alma ára 13, a mosóporé 10,7 százalékban emelkedett és a gázolaj valamint a 95-ös benzin is 8,2-9 százalékkal drágultak meg. Az alma drágulása húzta magával a narancsot is, és a félbarna kenyér ára is jelentősen megugrott: 5,6 százalékkal került többe, mint múlt hónapban:
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Egy hónap alatt, 2020. júniushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 1,1 százalékkal nőttek. Ez a növekedés múlt hónapban még 0,4 százalék volt a KSH adatai alapján, ugyanis májusról júniusra az élelmiszerek átlagosan 0,6 százalékkal lettek olcsóbbak, a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások pedig 0,3-0,3 százalékkal drágultak.
Azonban júniusról júliusra ismét emelkedés tapasztalható az élelmiszerárakban, még akkor is, ha csak 0,1 százalékos mértékű. Ez azt jelenti, hogy az árcsökkenés nem folytatódott: az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) árának 2,2 százalékos mérséklődése csak részben ellensúlyozta a nem idényáras élelmiszerek árának 0,4 százalékos növekedését. Ez utóbbiakon belül a friss hazai és déligyümölcsök - a korábbi évek júliusában megszokott árcsökkenésük helyett - 3,3 százalékkal drágultak, a szezonalitástól eltérő árváltozást a kedvezőtlen időjárás miatti, a szokásosnál alacsonyabb kínálat okozta.
Hogyha megvizsgáljuk, mely termékek és milyen mértékben lettek olcsóbbak, akkor láthatjuk, hogy itt bizony valóban közle játszik a szezonális hatás az alapvető élelmiszerekben - azokon túl viszont kevés termék és elég kis mértékben lett megfizethetőbb. Látható, hogy ismét találkozunk két sertéshúsból készül termékkel: a rövidkaraj és a sertéscomb is olcsóbb lett.
Miért olcsóbb most a sertéshús? - kérdezhetnénk, hiszen előbb az afrikai sertéspestis, majd a koronavírus tornászta az árakat az egekbe: a tavalyi év közepén egy kiló élősertést 500 forint körüli áron vettek át a vágóhidak, ezt pedig követte a fogyasztói ár is, így idén január-februárban már 8-10 százalékkal többe került a sertéshús a boltokban. A koronavírus járvány begyűrűzése pedig csak még feljebb vitte a húsárakat: azok a tavalyi fogyasztói árnál közel 20 százalékkal lettek magasabbak.
A válasz viszont ismét termelői oldalon van, és mutatja a magyar árak függését a német húsipartól: mivel Kína már nem exportál Németországból, ezért azokon a vágóhidakon többlet keletkezett, így többet tudnak hozzánk is szállítani, ami jótékony hatással van a sertéshúsok árára. Ezen felül a boltok is akciózni kezdték a sertéshúst, hiszen ezzel rengeteg vásárlót meg lehet fogni azután, hogy a húsárak az egekbe emelkedtek egy év alatt.