Pénzcentrum • 2020. július 14. 11:01
A júniusi élelmiszerárak árnyalatnyival olcsóbbak lettek, azonban a járványidőszakban bekövetkezett drágulás hatásán ez nem sokat javított. Ha az alapvető élelmiszerek árát vizsgáljuk, látható, hogy egy évvel korábban még a legtöbb termék esetében jelentősen kevesebbet kellett értük fizetni. A hirtelen árváltozások nagy vesztesei a nyugdíjasok, ők jóval árérzékenyebbek, mint a fiatalabb korosztály, jobban ki vannak téve az élelmiszer árak drágulásának, mint mások, az öregségi nyugellátás összege pedig nem úgy emelkedik évről évre, ahogy az átlagkeresetek. Most a Pénzcentrum ezért annak járt utána, hogy az átlagnyugdíj összege mire volt elég 2019 és 2020 második negyedévében, mennyit ér most a nyugdíj zsemlében, tojásban, lisztben, burgonyában, stb. számolva.
Korábban lapunk kiszámította, hogy tíz évre visszamenően milyen élelmiszerből mekkora mennyiségre lett volna elég az átlagos nyugdíj az adott évben - ezek az élelmiszer-indexek megmutatják, hogy mennyit ért egy átlagos ellátásban részesülő nyugdíja zsemlében, tojásban, tejben, krumpliban, lisztben, cukorban, sertés- és csirkehúsban, vagy éppen almában:
{{EMBED:infogram_effe1a37-15e1-4c2a-982b-322838c05bc2}}
A 2020-as évben az élelmiszerárakban nagy drágulást hozott a koronavírus, mely leginkább a tavaszi hónapokban éreztette a hatását, de még júniusban is tovább drágultak egyes termékek. A Pénzcentrum legfrissebb gyűjtése szerint májusról júniusra a legnagyobb áremelkedést mutató 15 termék közül 2-10 százalékban drágultak meg alapvető élelmiszerek. Ebben nagy szerepe van a szezonális hatásnak, a mezőgazdasági termelés gondjainak, és nyilvánvalóan még a koronavírus hatásainak is.
Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a 10 legnagyobb árcsökkenést mutató termék közül (2,6-28%) kilenc élelmiszer, a tizedik pedig a mosópor. Tehát volt, ami ellensúlyozza a további drágulásokat. Összeségében a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az élelmiszerek ára átlagosan 0,6 százalékkal csökkent egy hónap alatt, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,2, a tej 1,7, a párizsi, kolbász 1,4, a baromfihús 1,3 százalékkal lett olcsóbb. 2019 és 2020 között így változott a korábban vizsgált 10 termék ára hónapról hónapra:
A Központi Statisztikai Hivatal frissen közölt júniusi átlagárai alapján most meg tudtuk vizsgálni egészében a tavalyi és az idei második negyedéves (Q2-es) időszakot. Az alábbi ábrán látható, mekkora különbségek vannak a 2019-es év áprilistól júniusig tartó időszaka, és a 2020-as második negyedév között az átlagárakat tekintve.
Míg a zsemle darabja egészen az előző év novemberéig 25 forint volt átlagosan, addig 2020 májusára 28 forintra nőtt az átlagár, amely - bár csak 3 forint eltérés - jelentős növekedés a korábbi évekhez képest - ez pedig tartotta magát júniusban is. A finomliszt és kristálycukor árakban szintén emelkedés történt: 12-15, illetve 36-38 forintot emelkedett a két alapvető élelmiszer kilónkénti ára az idei második negyedév árait a tavalyiakhoz viszonyítva.
A tojás darabja szintén sokáig 40 forint körül mozgott, 2020 második negyedévében nagyjából két forintot emelkedett az átlagár. Míg 10 dkg párizsi 2019 azonos időszakában még 152 forint körül mozgott, 2020-ra átlagosan 192 forintra nőtt az ára. A burgonyaár is emelkedett a negyedéves átlagban, de idén júniusban még kevesebbe is került átlagosan, min tavaly ilyenkor. A drágulás Q2 időszakban viszont szinte elenyésző az almaárhoz képest.
Míg 2019 azonos időszakában 269 forint/kg-ról 289-re - 7 százalékkal - emelkedett az alma ára, addig idén 427 forintról nőtt 546 forintra, ez 28 százalékos emelkedés. Egy év alatt pedig júniusról júniusra 89 százalékkal drágult meg a gyümölcs. Bár júniusban már csökkenés mutatkozott, a húsárak is borzasztóan elszálltak az egy évvel korábbi árakhoz viszonyítva. Ez főként a sertéshús árakon látszik meg: míg 2019. Q2 időszakban nagyjából 1300 forint volt a kilós átlagár, addig 2020-ban áprilistól júniusig 1610 forintra nőtt meg az átlagár: több mint 300 forinttal kilónként.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mennyit ér a nyugdíj a járvány után zsemlében számolva?
Mivel 2020-ban még nem áll rendelkezésre adat az éves átlagnyugdíjról, ezért a 2019-es évi öregségi nyugellátás átlagos összege a legfrissebb adatunk, amivel számoltunk. A 2019. és 2020. Q2 időszak havi átlagárait leosztottuk a 2019-es évi átlagnyugdíjjal, vagyis 134 947 forinttal, amelyből láthatóvá válik, hogy az adott hónapban mennyi zsemle, tojás, tej, burgonya, liszt, cukor, sertés- és csirkehús, és alma jött volna ki ekkora összegből. Nem elhanyagolhatóak a különbségek:
Ezek az élelmiszerindexek kirajzolnak bizonyos árváltozási sémákat: a zsemle-indexen például látszik, hogy a 2019. második negyedéves stagnálás után 2020-ra már csaknem 580 zsemlével kevesebben ér az átlagos nyugdíj, viszont a zsemleár ugyanolyan stagnáló ebben az időszakban. A tojásárakon látszik a szezonális hatás, ahogy tartunk a nyár felé, mindig kicsit többet ér tojásban a vásárláslók pénze, viszont akár 250 darab tojással kevesebbet kapnánk most ugyanazért az összegért - a teljes havi átlagnyugdíjért.
A parizer-index azt mutatja leginkább, hogy 2019-ben az azonos időszakban - amikor nem volt világjárvány - még 18-20 rúd párizsivel többet ért az átlagnyugdíj összege (ha egy kilógrammosnak veszük a rudakat). A burgonya árindexet ábrázoló grafikon a tojás-index ellentéte: ahogy haladunk a nyár felé, úgy csökken a pénz értéke krumpliban az átlagárak alapján.
Az alma-index a legmeredekebb: már 2019-ben is nagyot csökkent hónapról hónapra az adott összegből megvásárolható alma mennyisége, de 2020 második negyedévére számottevően zuhant még tovább ez az érték. Idén júniusra újabb mélypontot ért el: sosem ért ennyire keveset az átlagos nyugdíj almában kifejezve. 2019 áprilisa óta gyakorlatilag a felére csökkent a megvásárolható alma mennyisége.
Bár nem élelmiszer, a nagyságrend miatt példának szoktuk hozni a tűzifát - 134 947 forintból 2019. június hónapban még 34 mázsa jött volna ki, idén más csak 33 mázsa. Ezek alapján, ha a nyugdíjasok nem forintban, hanem burgonyában, lisztben, zsemlében, vagy almában kapnák a nyugdíjukat még az járna a legjobban, akit krumpliban fizetnek ki. A bontott csirke árak is rendeződni látszanak a járványt követően. Viszont akit almában, parizerben, zsemlében, vagy tojásban fizetnének ki, az biztosan nem járna jól.
Az még mindig nagy kérdés, hogy hány hónapig tart majd a koronavírusjárvány áldatlan hatása az árakra - ahogy júniusban láthattuk, egyes termékek átlagárai csökkenni kezdtek, de érezhetően nem enyhült még az április-májusi drágulás hatása. Nem lehet tudni, hogy az év második felében esetlegesen bekövetkező árcsökkenés egyáltalán tudja-e majd kompenzálni ezt a megugrást, vagy már nem fog visszacsökkenni az árszint a 2020 év eleji szintre. Az biztos, hogy a nyugdíjak - akár zsemlében, akár tojásban vagy párizsiban számoljuk, most jóval "kevesebbet érnek" a járvány alatti drágulás hatására, mint egy évvel korábban.