Pénzcentrum • 2020. június 22. 10:30
A koronavírus-járvány egyik nagy nyertese az e-kereskedelem. Míg a vírus kirobbanása előtt sokan voltak, akik ódzkodtak tőle és inkább személyesen intézték a bevásárlást, a veszélyhelyzetben számos bolt hosszú hetekig kénytelen volt bezárni. Vagyis, aki nem alapvető szükségleti cikkeket akart vásárolni, az kénytelen volt a netről rendelni. A netes vásárlásra más szabályok (is) vonatkoznak, mint a klasszikus boltokra. Mit tehet a vevő, ha nem elégedett az általa vásárolt áruval? Visszakaphatja a pénzét, ha csak egyszerűen meggondolta magát? Mégis kihez fordulhat, ha a webáruház mégsem akarja visszafizetni a pénzt? Ennek jártunk utána.
A koronavírus egyértelmű nyertese a csomagküldő és internetes kiskereskedelem volt: a webáruházak forgalma ugyanis hihetetlen mértékben, 104 százalékkal emelkedett idén áprilisban az előző év azonos időszakához képest - derül ki a KSH június eleji tájékoztatásából. Jól látszik tehát, hogy a koronavírus megjelenése után sokan rendeltek különböző webshopokból. Ugyanakkor nagyon sok vásárló nincs tisztában az internetes vásárlás kapcsán a jogaival és lehetőségeivel.
14 napig bárki elállhat a vásárlástól és visszakérheti a pénzét
Fontos különbség a hagyományos boltokhoz képest, hogy az online kereskedelemben bizonyos termékek esetén van "gondolkodási idő", azaz
Erre a termék megrendelése és a kiszállítás közötti időtartamban is lehetőségünk van. Az elállási joggal akkor is élhetünk, ha például nem az a termék érkezett meg, amit megrendeltünk, vagy akkor is, ha a rendeléskor vállalt szállítási határidő nem teljesült.
Mit tehetünk, ha nem fizet a webáruház?
Adódik a kérdés: mi tehetünk, ha - akár problémás volt a vásárlásunk, akár egyszerűen csak meggondoltuk magunkat - a webshop üzemeltetője elérhetetlen, egy idő után nem válaszol a leveleinkre, vagy egyszerűen csak nem akarja visszafizetni a vételárat?
Ilyenkor van egy egyszerű megoldás, amellyel gyorsan, pereskedés nélkül hozzájuthatunk a jogosan nekünk járó pénzhez. Attól függően, hogy az adott webáruháznak Magyarországon vagy egy másik uniós tagállamban van a székhelye, indíthatunk fizetési meghagyásos eljárást (FMH), vagy európai fizetési meghagyásos eljárást.
Ha a közjegyző mindent rendben talál a kérelemben, a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül, elektronikus úton beadott kérelem esetén pedig három munkanapon belül bocsátja ki. Az FMH megindításához szükséges űrlapokat le lehet tölteni a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapjáról.
Ha a webshop üzemeltetője a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem fizet, de nem is vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. A fizetési meghagyás jogerőre emelkedése után a közjegyző kérelemre elrendelheti a végrehajtási eljárást, így néhány héten belül pénzhez juthat a vásárló.
Ha valaki nem magyarországi székhelyű webáruházból rendelt, akkor az európai fizetési meghagyásos eljárás jelenthet számára megoldást. Ez esetben is magyar nyelvű formanyomtatványt kell elsőként kitölteni, és ezzel bármelyik magyar közjegyzőnél kezdeményezheti az eljárást.
Sok cég inkább fizet
- tudtuk meg a Magyar Országos Közjegyzői Kamarától, ahol a szakértők azt javasolják, hogy akkor érdemes eljárást kezdeményezni, ha a követelésünk jogosságában biztosak vagyunk, és rendelkezünk az annak bizonyításához szükséges dokumentumokkal is.
Hatékony és gyors megoldás lehet, ha a munkáltatónkkal vagy akár egy magánszeméllyel szemben van követelésünk. Az eljárási díj mértéke a követelés, illetve több követelés esetén a követelések összegének a 3 %-a, de legalább 8 000 forint és legfeljebb 300 000 forint.
Légy óvatos, ha a netről rendelsz!
Aki nem akar pórul járni és futni a pénze után, annak vásárlás előtt célszerű megnéznie a jogsértő webáruházakat listázó adatbázist. Itt azok a honlapok szerepelnek, melyek külön kormányrendeletben meghatározott ún. súlyos jogsértést követtek el.