Pénzcentrum • 2020. május 10. 07:01
Rengeteg tényező befolyásolja azt, hogyan drágul egyes élelmiszerek ára a szezonális hatástól kezdve az infláción át a sertéspestisig - az áprilisi árakra pedig már a koronavírus járvány is megtette a hatását. Mindebből az egyszeri vásárló viszont csak annyit érzékel, hogy amíg mondjuk egy évvel korábban 15 ezer forintból ki lehetett hozni egy nagyobb bevásárlást, addig most közelebb van a 18 ezer forinthoz ez az összeg. Ez természetesen nagyban függ attól is, milyen termékeket pakolunk a kosárba, ezért lehetséges, hogy egészen máshogy érzékeli az árváltozásokat egy pályakezdő fiatal, mint egy házastársával élő nyugdíjas, vagy éppen egy családanya. A Pénzcentrum most azt vizsgálta, hogy egy-egy ilyen vásárlói réteg tagjai között milyen különbségek tapasztalhatók, mennyire hat rájuk másként a bolti drágulás, attól függően, milyen termékeket vesznek és mennyit.
A Pénzcentrum friss drágulási toplistáján 15 olyan termék van, aminek az ára 12 százalék fölötti mértékben növekedett. Élelmiszerek közül az egy év alatt legjobban megdrágult termék az alma lett, ha százalékos arányt nézünk: 385-ről ment fel 427-re a kilónkénti ára, ami 58 százalékos áremelkedést jelent. (Ez előző hónapban szintén az alma volt a legnagyobb mértékben drágult élelmiszer.) A havi drágulásban a káposzta és a déli gyümölcsök vezetnek (káposzta 30%, citrom 22%, narancs 17%), a KSH is azt közölte: az élelmiszereken belül az idényáras élelmiszerek ára (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 6,2, a párizsi, kolbászé 3,5, a csokoládé, kakaóé 3,4, a sertéshúsé és a tojásé 2,8-2,8, a liszté 2,0, a baromfihúsé 1,5 százalékkal lett magasabb.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2020. áprilisában a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A statisztikai hivatal arról tájékoztatott, hogy márciushoz képest az élelmiszerek ára a megszokottnál nagyobb mértékben nőtt, amiben a koronavírus-járvány hatásai is szerepet játszhattak. A Pénzcentrum által számolt fiktív bevásárlások azonban azt mutatják, hogy a KSH átlagosan számolt élelmiszerdrágulásától eltérően bármelyik vásárlói réteget tekintve ennél is többet fizetünk egy átlagos bevásárlás során.
Lapunk, ahogy előző hónapban, májusban is három tipikus vásárló "kosarát" hasonlította össze, hogy megtudja, az árváltozás mennyiben hatott másként a pénztárcájukra. Megnéztük, mennyit költ egy pályakezdő, a 25 év alatti korosztály fogyasztási szokásaiból kiindulva - vagyis hogy a KSH adatai szerint melyik élelmiszercsoportokra mennyit költ ez a korosztály. A fiktív fiatal, egyedül élő vásárlót az egyszerűség kedvéért Hunornak nevezünk. Az ő nagyobb bevásárláskor megpakolt kosarát vetettük össze egy családanyáéval, aki két gyermek és két felnőtt részére vásárol be - őt nevezzük Juditnak, valamint a Marika néninek nevezett fiktív nyugdíjaséval, aki magának és szintén nyugdíjas férjének vásárol.
Fontos, hogy a kosarak összeállításánál nem azt vettük alapul, hogy Hunor, Judit vagy Marika néni hónapokra elég tartalékot halmozna fel, hanem pusztán egy átlagos hétvégi bevásárlást: egy, vagy maximum két hét alatt kifogyó élelmiszereket, illetve éppen kifogyóban lévő termékeket vesznek (liszt, cukor, stb.). Természetesen Hunor kevesebb fajta terméket vesz és kisebb mennyiségben, hiszen ritkábban és kevesebbet főz, tehát pl. ő Marika nénivel ellentétben nem vesz fejeskáposztát, és szárazkolbászt, vagy Judittal ellentétben kígyóuborkát.
Az is jellemző, hogy míg Marika néni párizsit és olasz felvágottat visz haza, Judit olasz felvágottat és gépsonkát, Hunor viszont csak párizsit. Judit sokkal több gyümölcsöt vásárol - már csak a gyerekek miatt is - narancsot, almát és banánt, de Marika néni ugyanannyi hagymát elhasznál például, mint a családanya. Fontos megjegyezni, hogy az előző hónapban összeállított kosarakkal ellentétben
Kinek a pénztárcája bánta jobban a járványt, inflációt?
Visszatérve még egyszer arra, hogy a KSH szerint az élelmiszerek ára átlagosan 1,4 százalékkal - vagyis a megszokottnál többel - nőtt, azt is fontos szem előtt tartani, hogy ezek egységárak. A valóságban azonban lehetséges, hogy valaki egy kiló burgonyát vesz, de banánból maximum fél kiló fogy. Hiába drágult átlagosan 1 százalékkal a két termék ára, ha a burgonyáé ebből 2 százalékot, a banán csak fél százalékot teszt ki, mert a kevésbé drágult termékből eleve kevesebbet vesz a vásárló. Ez okozza a fő különbséget, ezért is számít ennyire, ki, miből, mennyit vásárol. (Meg persze az is, hogy hol és mennyiért - de az egyszerűség kedvéért országos átlagárral számolunk.)
Hunor egy heti bevásárlást spórolósan 2020 áprilisában számításaink szerint 7681 forintból ki tudott hozni, bár ez év márciusában még 7517 forintból meg tudta venni ugyanazokat a termékeket a KSH átlagárai alapján. A tavalyi év azonos időszakában (2019 áprilisában) pedig még csak 6925 forintot költött volna ugyanerre a kosárra. A márciusról áprilisra tapasztalható áremelkedés Hunort érintette a leghátrányosabban, ez 2,18 százalék volt (szemben a februárról márciusra tapasztalható 1,7 százalékos emelkedéssel!). Később látni fogjuk, hogy a családanya és a nyugdíjas sem fizetett rá ennyire a havi áremelkedésre.
Judit, a családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol, ő 2020 áprilisában 21 033 forintot költött számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban. A márciusi árakhoz viszonyítva 1,4 százalékkal fizetett többet, előző hónapban még csak 20743 forintot fizetett volna. Így kevésbé érezte meg az drágulást, mint Hunor. Hogy ez miért lehet? A magyarázat, hogy Judit kosarába jellemzően többféle termék kerül, amelyek között olyan is akad, ami tartotta az árát, vagy olcsóbb lett, mint például az uborka, amelynek kilója 238 forinttal kerül kevesebbe. (Ehhez persze az is kellett, hogy két hónapja jelentős drágulás menjen végbe. De említhetjük akár a tejet vagy a sajtot, amelyek 6, illetve 30 forinttal kerülnek kevesebbe.
Tavaly áprilisban ugyanazokat a termékeket Judit 1850 forinttal kevesebbért tudta megvenni: 19183 forintért. (Márciusról márciusra még csak 1546 forint volt a különbség.) Ez így 9,6 százalékos emelkedés. Judit tehát 1,3 százalékponttal kevésbé volt kitéve az éves árváltozásnak, mint Hunor, miközben márciusban még csak 0,4 százalékpont volt a különbség a drágulás mértéke kettejük kosara között.
A nyugdíjas Marika néni egy két fős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást. 2020 áprilisában 18394 forintot fizetett volna a kasszánál egy jól megpakolt kosárért, míg márciusban ugyanazokért az árukért 18089 forint lett volna a végösszeg. Márciusban tehát 305 forinttal kevesebb maradt a tárcájában, mint múlt hónapban. (Összevetésképpen februárról márciusra 219 volt a különbség, ami 1,2 százalékos drágulást jelentett.)
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Míg előző hónapban a nyugdíjas Marika néni és Judit bevásárlásakor tapasztalható drágulás csaknem hajszálra ugyanannyi volt, 1,2 százalék, addig márciusról áprilisra az idős hölgy 0,3 százalékponttal jobban ki volt téve az élelmiszerdrágulásnak. Ha pedig a múlt év áprilisához viszonyítjuk a bevásárlás értékét: akkor 16683 forintot fizetett volna ugyanazokért a termékekért. 2019 áprilisához képest tehát a fiktív nyugdíjas 10,25 százalékos áremelkedést tapasztalt, Hunornál 0,65 százalékponttal kevesebbet, Juditnál pedig 0,65 százalékponttal többet.
Vagyis végeredményben a koronavírus-járvány és más együttes hatások miatt bekövetkezett drágulás leginkább a fiktív fiatalember kosarát érintette, aki kevesebb féle és kevesebb mennyiségű terméket vásárolt.
Miközben a KSH szerint idén áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, ezen belül az élelmiszerek ára sokkal nagyobb mértékben 8,7 százalékkal nőtt (márciusban az eltérés még 7,6 százalék volt). Viszont ahogy látható, attól függően, pontosan milyen termékek kerülnek egy átlagos bevásárláskor a kosárba, és milyen mennyiségben, a tapasztalt áremelkedés ennél is magasabb lehet. Egy átlagos fiatal esetén 2,2 százalékponttal, egy családanya számára 0,9 százalékponttal, egy nyugdíjasnak pedig 1,55 százalékponttal is.
Előző hónapban érdekes módon még találtunk jónéhány terméket, amelynek az ára csökkent is az előző havihoz vagy évihez képest, most csak ugyanúgy a szezonalitás miatt olcsóbbá váló termékek ára ment lejjebb - és csak éve összehasonlításban, mint a vöröshagyma, a fejeskáposzta, vagy az uborka. Ezek természetesen nem tudták ellensúlyozni a drasztikus áremelkedést egyes termékeknél, mint pl. a rövidkaraj 90 forintos, az olasz felvágott 120 forintos, a citrom és naracs 171 és 82 forintos drágulását kilónként. De például a tavaly áprilisi árakhoz képest 400-460 forinttal kerültek többe 2020 áprilisában a karaj és a sertéscomb, a kolbász, vagy a felvágottak. A paradicsom kilója 125 forinttal, a cukor 36 forinttal, a liszt 12 forinttal lett drágább.
Kinek mi került a kosarába?
A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan - ehhez 2018-as a legfrissebb kimutatás.
Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.
Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olaszfelvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.
Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olaszfelvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal. A áprilisi nyugdíjas kosárba egy palack vörösbort is tettünk.