Pénzcentrum • 2020. május 7. 20:28
A fiatalok döntő része - 84 százaléka - játszik valamilyen kütyün, a legnépszerűbbek az okostelefonos és tabletes játékok - derült ki egy friss felmérésből. A 14-29 éves korosztály tagjainak kétharmada már költött ilyen jellegű időtöltésre. Komplett gépet 106-129 ezer forintért vettek, játékszoftvert pedig 22 ezer forintért. Többségük azt mondta, saját maga fizette ezeket a kiadásokat.
A 14-29 éves fiatalok döntő többsége szokott játékkonzolon, mobilon vagy számítógépen játszani: a K&H ifjúsági indexe szerint a korosztály tagjainak 84 százaléka tölti így az ideje egy részét. Az okostelefonos vagy táblagépen elérhető játékok a legnépszerűbbek, a megkérdezettek 64 százaléka és főleg a nők játszanak így. Utána következnek a számítógépes játékok 41 százalékkal, ez pedig leginkább a férfiakra és a diákokra jellemző. A konzolok viszont le vannak maradva, mindössze 20 százalék használja ezeket.
A rendszerességet nézve jelentősek az eltérések. A mobiltelefonos és táblagépes gamerek 48 százaléka minden nap játszik. A 26-29 évesek 60 százaléka játszik naponta, a 14-18 éveseknél ugyanez az arány 52 százalékra jött ki. Ezzel szemben a számítógépet választó fiatalok 27 százaléka szán erre időt naponta.
Kiegészítőkre költenek a legtöbbet
A gamerek legnagyobb része, 39 százaléka kiegészítőket vásárolt átlagosan 13 ezer forintért, játékszoftverre 35 százalékuk - főként a férfiak - adott ki pénzt, fejenként átlagban 22 ezer forintot. 29 százalék pedig komplett gépet vett, ők egyenként 121 ezer forintos kiadást áldoztak a szenvedélyüknek átlagosan. Összességében a 14-18 év kötötti korosztály költött legtöbbet elektronikus játékokra.. A legfiatalabbak közül 53 százalék kiegészítőket vásárolt, a 19-25 évesek szintén, a 26-29 évesek körében azonban már a legnagyobb arányban azok voltak, akik játékszoftvert szereztek be.
Saját pénzük megy a hobbira
A játékosok többsége azt mondta, saját pénzükből fedezik a szóban forgó kiadásokat. A komplett gépet vásárló fiatalok 66 százaléka mondta, hogy teljesen egyedül állta a számlát. Mindössze 13 százalékuknál fizette nagyobb részben vagy teljesen az új kütyüt a család. A kiegészítők és szoftverek esetében 64 és 60 százalék finanszírozta egyedül a vásárlást. Az aktív keresők között természetesen többen voltak azok, akik nem támaszkodtak másokra anyagilag: a gépek és a játékszoftverek esetében 87-87 százalék, a kiegészítőknél pedig 79 százalék fizetett így.