Pénzcentrum • 2020. április 30. 20:06
A bolti vásárlás háttérbe szorulásával előtérbe kerültek az online kereskedési formák. Jelentős versenyhátrányba kerülhet manapság az, aki a fizikai üzlethelyiség mellett vagy helyett nem áll rá a webkereskedelemre. Nem árt azonban tudni, hogy az informatikai fejlesztésen és a kiszállítás megszervezésen túl egy webshop üzemeltetése komoly jogi előkészületeket is igényel.
Fontos tudni, hogy a házhozszállítás megkezdését be kell jelenteni a székhelyünk szerint illetékes jegyzőnél. A bejelentés egy formanyomtatvány kitöltésével tehető meg (a dokumentum általában letölthető az illetékes önkormányzat honlapjáról). A bejelentés alól most mentesülnek a napi fogyasztási cikkeket árusító, valamint a vendéglátóipari online szolgáltatók: ők a válsághelyzet ideje alatt nem kötelesek nyilvántartásba vetetni magukat.
- ismerteti dr. Bihari Levente, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvéde. Az online rendeléseknél természetes, hogy a kereskedő számos adatot rögzít a vásárlóiról (név, cím, elérhetőség). Erre már pusztán a kiszállítás végett is szükség van. Mivel ezek az információk személyes adatnak minősülnek, egy webáruház elengedhetetlen kelléke egy jól kimunkált adatvédelmi szabályzat. A weboldal működtetése során nem árt általában is tisztában lenni az adatvédelmi szabályokkal: így továbbra sem megengedett például, hogy a vásárlást követően a vevőnknek - a kifejezett hozzájárulása nélkül - hirdetéseket küldjünk.
ÁSZF: nem puszta formalitás
Egy kereskedelmi weboldal köteles a kereskedelmi és szállítási feltételeit (ÁSZF) a vevők számára elérhető módon közzétenni. Egy ÁSZF elkészítése azonban nem csupán formalitás, hanem komoly jogi relevanciával bír.
Így például az ÁSZF-nek hatása van a vevők elállási jogára. Többé-kevésbé köztudott, hogy néhány kivételtől eltekintve egy online vásárló 14 napon belül utólag bármikor meggondolhatja magát, és elállhat a vételtől. Ha azonban a kereskedő - akár az ÁSZF-ben, akár máshol - az elállási jogról a vásárlót kiemelten és külön nem tájékoztatja (vagy a jogszabályban előírt mintanyilatkozatot nem teszi számára elérhetővé), úgy az elállási határidő 12 hónappal meghosszabbodik.
"Több esetben volt vita tárgya az is, hogy a kereskedő által a megrendeléskor automatikusan küldött visszaigazolás már a rendelés elfogadásának és a szerződés létrejöttének minősül-e. Ennek szabályozására szintén az ÁSZF a legmegfelelőbb hely. De ugyanígy javasolt a szabályzatban rendezni azt is, hogy mi történik, ha a vásárló nem veszi át a csomagot, vagy a kézbesítéshez rossz címet ad meg: jogosult-e az eladó ilyenkor a szállítástól elállni és a felmerült költségeit érvényesíteni." - emlékeztet az ügyvéd.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Van tétje
Felelőtlenség lenne azt gondolni, hogy a fizikai jelenlét hiánya miatt az online kereskedés szabályainak betartása kevésbé lenne a hatóságok célkeresztjében. Sőt, a vásárlási szokások megváltozása miatt egyre komolyabb ellenőrzésekre lehet számítani ezen a területen.
Az ellenőrzés tárgyától függően a webáruházunk működését vizsgálhatja a jegyző, a fogyasztóvédelmi felügyelet, az adatvédelmi vagy a versenyhatóság is, akik esetenként többmilliós bírság kiszabására is jogosultak. Fontos tehát a szabályok teljeskörű ismerete, hogy az innovációnk révén elért extra profit ne a bírságok megfizetésére menjen el.