Világgazdaság • 2020. április 16. 08:36
Az évente több mint 180 millió vásárlót kiszolgáló SPAR csaknem 13 ezer embernek ad munkát, és ezzel az ország ötödik legnagyobb foglalkoztatója. Azonban az áruházlánc minden működési területét újra kell gondolni, és változtatásokat kell életbe léptetni, mivel a boltláncnak havonta csaknem egymilliárd forint kiskereskedelmi különadót kell befizetnie a Járvány Elleni Védekezési Alapba. A változásokat lehet, hogy a vásárlók is meg fogják érezni.
Nagy teher a SPAR-nak a Járvány Elleni Védekezési Alapba befizetendő különadó - derült ki a Világgazdaság birtokába jutott belső tájékoztatóból, amelyet a társaság két ügyvezetője, Heiszler Gabriella és Szalay Zsolt címzett a dolgozóknak. Ebben az elöljárók kiemelték, hogy a cél továbbra is a forgalom és a vásárlók bizalmának fenntartása minőségi szolgáltatásokkal, széles termékkínálattal és versenyképes árakkal, ehhez azonban szükséges az észszerűsítésből eredő költségcsökkentés.
A dokumentumban foglaltak szerint ezt a szolgáltatási és szállítói szerződések újratárgyalásával, valamint a futó és a tervezett beruházások létjogosultságának felülvizsgálatával érik majd el, miközben nem céljuk a stabil működéshez szükséges munkahelyek megszüntetése. A dolgozók megtartása mellett azzal érveltek a belső tájékoztatóban az ügyvezetők, hogy a hálózatban, a logisztikai központokban, az élelmiszer-termelő üzemekben és a központban dolgozó kollégák munkája kellett ahhoz, hogy a napi fogyasztási cikkek kereskedelmében Magyarország meghatározó láncává váljanak, és ez a munka kell ahhoz is, hogy a jövőben is képesek legyenek folytatni a megkezdett utat.
Költségcsökkentést hozhat a különadóA május 1-jétől hatályos szektoriális teher mértéke megegyezik a 2010 és 2012 közti kiskereskedelmi különadóval: 500 millió és 30 milliárd forint nettó éves árbevétel között 0,1 százalék, 30-tól 100 milliárdig 0,4 százalék, 100 milliárd forint felett pedig 2,5 százalék. Nem elhanyagolható különbség azonban, hogy a nyolc-tíz évvel ezelőtti helyzethez képest most a plázastop is kontrollálja a piaci szereplők növekedését. A kormányzati számítás szerint 36 milliárd forinttal járulhatnak hozzá az üzletláncok a járvány elleni védekezéshez. Viszonyításképp: a pénzügyi szektor 55 milliárddal, igaz, öt év alatt - a bankadóból egyenlő részletekben levonva -, és ezt vissza is kapják a hitelintézetek.