Itt az MNB nagy bejelentése: ezen múlik, elszállnak-e a fogyasztói árak

"A Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az elmúlt hónapokban az infláció a várakozásainknál enyhén magasabban, de nagyrészt azoknak megfelelően alakult.
A decemberi Inflációs jelentésben már felhívtuk rá a figyelmet, hogy 2020 elején az infláció átmenetileg kilép a toleranciasávból. E téren nem történt meglepetés. Hasonló folyamatokat látunk a régió más országaiban is, mivel az okok is azonosak: korábbi bázishatások, valamint az élelmiszer- és üzemanyagárak elmúlt év végi globális emelkedése.

2020 januárjában az éves infláció 4,7, a maginfláció 4,0, míg az adószűrt maginfláció 3,7 százalék Az infláció 0,7 százalékponttal nőtt az előző hónaphoz képest, elsősorban a volatilis üzemanyag- és élelmiszerárak növekedése miatt. Az adószűrt maginfláció 0,2 százalékponttal emelkedett, főként a feldolgozott élelmiszerek megugró inflációjának köszönhetően.

A piaci szolgáltatások árai januárban 0,7 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest. Ez összhangban állt a tavalyi évben tapasztalt árdinamikával, így a szolgáltatások inflációja december végéhez képest változatlan maradt. Az ipari termékek inflációja 0,8 százalék volt, ami megegyezett az előző hónapban tapasztaltakkal. A feldolgozott élelmiszerek inflációja azonban 1,1 százalékponttal (5,7 százalékra) nőtt decemberhez képest, leginkább a feldolgozott hús és a tej árának emelkedése miatt.

A legutóbb beérkezett adatok alapján januárban 4,6 százalékos inflációt vártunk, most februárra 4,2 százalékos inflációval számolunk, míg márciusra azzal, hogy az árindex 3,7 százalékon hamar visszatér a toleranciasávba. Az infláció az előrejelzési horizont második felében, 2021 végétől, a 3 százalékos inflációs célon stabilizálódik. Ezt már a nyersanyagárak idén év elején látott csökkenése is segíti.

Ahhoz, hogy az átmeneti, változékony hatásoktól megtisztítva értelmezhessük a folyamatokat, továbbra is érdemes kiemelt figyelmet fordítanunk az adószűrt maginfláció alakulására. Ebben nem várunk érdemi elmozdulást: az adószűrt maginfláció 2020 első negyedévében a jelenlegi szintje közelében alakul, majd ezt követően fokozatosan mérséklődik.

Általánosságban az inflációs kilátásokat tekintve változatlanul úgy látjuk, hogy a belső kereslet inkább emeli, míg a tartósan visszafogott külső konjunktúra inkább fékezi az áremelkedés ütemét. Ezt az infláció szerkezete is tükrözi: míg a szolgáltatások áremelkedésének üteme az átlag felett, addig az iparcikkek inflációja az átlag alatt, 1 százalék körül alakult.

Az elmúlt hónapban ugyanakkor számos új tényező jelent meg, amelyek érdemi hatással lehetnek a hazai inflációs folyamatokra.

A hazai bérdinamika várhatóan az idei évben is két számjegyű marad. Az ebből következő inflációs hatások értékelésében kiemelt jelentőségű lesz az átárazások szempontjából meghatározó első hónapok adatainak mélyelemzése.

A koronavírus világszintű elterjedése teljesen új elem. A világgazdasági konjunktúra veszélyzónába került. Ismét növekszik - főleg az eurozónában - a recesszió veszélye, miközben a világpiaci nyersanyagárak néhány hét alatt jelentősen csökkentek.

Ezek a fejlemények befolyásolták az eszközárak és a nyersanyagárak alakulását. Például az olajár- és az árfolyammozgások már rövid távon is jelentős hatást fejthetnek ki. A Brent olaj ára több mint 20 százalékkal mérséklődött az év eleje óta, amely lefelé mutató nyomást helyez az inflációra, míg a forint árfolyamában december óta bekövetkezett 2 százalékos leértékelődés begyűrűzése magasabb importált infláció irányába mutat.

A decemberi Inflációs jelentés óta beérkezett termelési adatok (ipari termelés, építőipar) a régiós gazdasági aktivitással összhangban lassulást mutattak a negyedik negyedévben. Az ipari termelés esetében azonban egyelőre korai lenne megállapítani, hogy ez egyszeri tényezők vagy tartósabb folyamatok eredménye. Bázishatások, valamint a hosszabb karácsonyi szünettel kapcsolatos gyárleállítások és a téli karbantartások szintén hozzájárultak az ipari termelés decemberi mérséklődéséhez (2019. decemberi növekedés: -1,2%, 2019. negyedik negyedéves növekedés: 3,0%, 2019-es növekedés: 5,4%).

Az elmúlt években az erős beruházási keresletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg korábban tapasztalt erős többlete csökkent, így 2019 harmadik negyedévében a hiány a GDP 0,8 százalékát tette ki. A folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulása azonban összhangban áll a régiós országokéval, ahol - Magyarországgal szemben - a folyamatok mögött elsősorban az erős fogyasztásbővülés áll. Kiemelten fontos, hogy Magyarország kimaradjon ebből a régiós mintából és elkerülje a gazdaság túlhevülését.

Előrejelzésünknek megfelelően, amint a múltbeli beruházások termelőkapacitásokká váltak, a növekvő magyar exportpiaci részesedés a külkereskedelmi egyenlegben is megjelenik, amely hozzájárul a folyó fizetési mérleg javulásához. Arra számítunk, hogy a folyó fizetési mérleg 2020-ban és 2021-ben rendre a GDP -0,5 és -0,3 százalékát teszi ki, míg 2022-ben ismét többletbe fordul. Emellett a külső finanszírozási képesség - az EU-s források felhasználásával párhuzamosan - a GDP 2 százaléka körül alakul, a pozitív külső finanszírozási képességgel párhuzamosan pedig Magyarország a nettó külső adósság tekintetében az előrejelzési horizonton nettó hitelezővé válik.

Az elmúlt években nyugodt makrogazdasági környezet épp komoly változásokon megy keresztül. Folyamatosan monitorozzuk, hogy ezek a változások hogyan hatnak az infláció alakulására és az azt körülvevő kockázati eloszlásra. Egy ilyen gyorsan változó környezetben megfontolt és körültekintő manőverekre van szükség.

A Monetáris Tanács a folyamatokat a márciusi Inflációs jelentésben fogja átfogóan értékelni, és a jelentés fog választ adni arra, hogy érdemben elmozdult-e az előrejelzés alappályája december óta.

Még korai lenne meghatározni, hogy összességében milyen mértékben erősödtek az inflációs kockázatok, erről is a márciusi Inflációs jelentés adhat pontos képet.

A forint árfolyamának alakulása ebben a folyamatban egy fontos, de nem egyedüli tényező. A forint árfolyam alakulását annak inflációra gyakorolt hatásának szemszögéből vizsgáljuk. Az inflációs folyamatok értékelésekor a potenciális beavatkozási területek is azonosításra kerülnek. Szükség esetén a Magyar Nemzeti Bank olyan monetáris politikai lépéseket fog hozni, amelyekkel a lehető leghatékonyabban képes biztosítani a 3 százalékos inflációs cél elérését.

Ha kell, minden eszközt használunk annak érdekében, hogy az inflációs cél elérését és fenntartását biztosítsuk. Az MT döntései során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére. Ennek megfelelően arra, hogy kell-e tovább lépni, a márciusi Inflációs Jelentés fog választ adni. A monetáris politika irányultságáról továbbra is adatvezérelt módon, negyedévente döntünk, az aktuális előrejelzés birtokában. A szükséges kondíciók kialakításában minden lehetséges eszköz, így a kiszorított likviditás mennyiségének vagy a kamatfolyosónak a megváltoztatása is szerephez juthat.

Ugyanakkor fontos felhívni a figyelmet, hogy az MNB jelenlegi eszköztára bőséges mozgásteret engedélyez számunkra, hogy a negyedéveken belül is tudjunk reagálni folyamatokra, ahogy ezt már meg is tettük. Az MT decemberi döntésekor meghatározott kereteket figyelembe véve a likviditásbővítő swap állományunkat mintegy 280 milliárd forinttal csökkentettük, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az éven belüli swap piaci implikált forinthozamok 40 bázisponttal megemelkedtek. Emellett a 3 hónapos BUBOR a decemberi kamatdöntés óta 20 bázisponttal emelkedett.

Amennyiben úgy látjuk, hogy addicionális lépésekre van szükség, azt megtesszük. Ráadásul fontos kiemelni - ahogy kollégáim ezt néhány nappal korábban már jelezték - hogy előretekintve a bankközi likviditás érdemi szűkülésével számolunk. Ez az autonóm folyamat - a swapállomány jelenlegi szintje mellett is - a swap piaci hozamok további emelkedését vonja majd maga után. Ez sok piaci szereplőnek még komoly meglepetést okozhat.

Legvégül egy záró gondolat: visszatérő jelenség, hogy a forintot mint a legalacsonyabb reálkamatot biztosító devizát láttatják a piaci, elemzői kommentárok. Ez az alapvetően rövid oldali pénzpiaci hozamokra fókuszáló megközelítés azonban messzemenőkig félrevezető. Egy gazdaságban a reálkamatoknak leginkább a hazai szereplők fogyasztási, megtakarítási és beruházási döntései szempontjából van jelentősége, míg a külföldiek számára önmagában a reálkamatnak nincs ilyen szerepe.

A magyar vállalati és különösen a háztartási szereplők hitelfelvételi és megtakarítási döntéseit jellemzően nem a hozamgörbe rövid oldali kondíciói befolyásolják. Jó példa erre, hogy a háztartási szektorban az újonnan felvett hitelek túlnyomó többsége már hosszú futamidejű és fix kamatozású, míg a megtakarítási termékek piacán a közel öt százalékos hozamot - és ezzel jelentős pozitív reálkamatot - biztosító MÁP Plusz szerepe A MÁP+ hozzájárul ahhoz, hogy a megtakarítási ráta továbbra is magas maradjon, ezért a MÁP+ jelenlegi feltételeit fenn kell tartani. Összességében azt gondolom, hogy ha egy devizát az általa biztosított reálkamat szintje alapján szeretne valaki megítélni, sokkal szofisztikáltabb megközelítésre van szükség, mert kizárólag a rövid oldali hozamok figyelembevétele rossz befektetési döntésekhez fog vezetni.

Olyan kommentárokat hallhatunk, hogy a carry trade gyengíti a forintot. Ez ugyan szerepet játszhat, azonban úgy véljük, más nemzetközi fejlemények, mint például a kockázatkerülés koronavírushoz köthető fokozódása, vagy a dollár erősödése fontosabbak ezeknek a piaci mozgásoknak a magyarázatában."