Biró Attila • 2019. szeptember 8. 07:01
Ha megvan, hogy mire akarjuk használni, akkor céljaink megfelelő laptopot már 80-120 ezer forintért is tudunk vásárolni. Igaz, ezek csupán a belépő szintű modellek, a komolyabb gépekért jóval mélyebben kell az embernek a zsebébe nyúlnia. A következő szint nagyjából 150-200 ezer forintnál kezdődik, ezért a pénzért azonban akár egy középiskolás, akár egy egyetemista gyereknek beszerezhető olyan eszköz, ami nagy valószínűséggel kihúzza a tanulmányi idő teljes hossza alatt. A Pénzcentrum szakértővel beszélgetett arról, milyen notebookokra érdemes beruházni, illetve, hogy a sokszor bonyolult specifikáció-labirintusból, hogyan lehet a legjobb ár/érték arányú vasat beszerezni.
Szeptember 2-án hivatalosan is kezdetét vette a 2019/20-as tanév, ami tradicionálisan nagy anyagi megterhelést jelent a magyar családoknak. A kötelező tanszerek és egyéb irodaszerek, ruházati cikkek beszerzése ráadásul csupán a jéghegy csúcsát jelentik. Ha valaki igazán belemelegszik, akkor elektronikai cikkek beszerzésével simán oda tud csapni a családi költségvetésnek.
Amit előbb vagy utóbb úgyis meg kell tennie minden családnak, ugyanis ma már a tanuláshoz és az oktatással kapcsolatos teendőkhöz szinte teljesen elengedhetetlen, hogy egy háztartásba ne legyen asztali számítógép és/vagy - mára már jellemzően - notebook. Igen ám, de ekkor adódik a kérdés, a temérdek elérhető típus közül milyet válasszon az ember?
A Pénzcentrum szakértő segítségével annak járt utána, hogy mennyire kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk a magyar családoknak, ha az igényeikhez éppen passzoló notebookot szeretnének beszerezni, legyen szó általános iskolás gyerekről, gimnazistáról vagy egyetemistáról. És persze, hogy melyek azok a specifikációk, amikre tényleg érdemes odafigyelni választás során.
Minden árkategóriában van jó notebook
- mondta el a Pénzcentrumnak Faragó Máté, a Notebookspecialista szakértője, akivel korosztályonként sorra vettük, milyen laptopokat lehet érdemes választani. Majd beszélgettünk arról is, hogy a specifikációk közül mire kell a legjobban figyelni.
Belépő szint
Faragó Máté szerint, ha valaki egy általános iskolás korú gyereknek szeretne notebookot vásárolni, akkor nagyjából 80-120 ezer forinttal kell számolnia egy belépő készülékért. Ezek a készülékek maximálisan képesek alapszintű tanulási igények kielégítésére, de komolyabb programokat vagy játékokat nem tudnak futtatni. Éppen ezért nagyon fontos eldönteni azt, hogy az ilyen kategóriájú vasakat pontosan mire akarja használni az ember. Ha például kizárólag alapszintű böngészésről, néhány videó megnézéséről, 1-2 irodai program futtatásáról van szó, akkor ez az árkategória tökéletes lehet. Természetesen a felsőbb kategóriáktól elmaradó sebességgel.
E kategória felszereltségére jellemző, hogy régebbi típusú processzorok vannak a gépekben, kevés memóriával rendelkeznek, a kijelző felbontása nem full hd, csak alapra integrált - gyengébb - videókártya érhető el bennük, rikábban található bennük SSD, hanem klasszikus HDD tárral operálnak, amik jóval lassabbak, mint SSD-s társaik.
Egy ugrással feljebb
A belépő kategória után nagyjából 150-200 ezer forint az összeg, ahol már eredményesen lehet keresgélni. A Pénzcentrumnak megszólaló szakértő szerint, ezért a pénzért mind egy középiskolás, mind pedig egy egyetemista igényei kielégíthetőek, legalább akkora távra, hogy adott tanulmányait zökkenőmentesen befejezhesse.
E kategória felszereltségére jellemző, illetve erősen ajánlott, hogy legalább i3-as processzorral legyenek felszerelve, de ebben az árkategóriában konfigurációtól függően találni már i5-ös processzorokat is. A memória mérete ezekben a gépekben átlagosan 4 GB, de egy kis feláráért bőven megérheti 8 GB-os kártyák választása is. Háttértárat illetően ezért az árért már simán vásárolhatunk SSD-vel ellátott notebookokat, 128 vagy 256 GB-s darabokat. Kijelző tekintetében itt már nem feltétlenül kell lemondani a full HD felbontásról, továbbá videókártya tekintetében is találhatunk olyan - dedikált azaz nem alaplapra integrált - 2-4 GB-s darabokat, amikkel már komolyabb játékokat is simán lehet futtatni.
High end, gamer cuccok
Mint minden elektronikai cikknél a notebook esetében is a határ a csillagos ég a konfigurációkat és az árcédulát illetően. 200-400 ezer forintért például már nagyon komoly gépeket lehet venni, 16 GB memóriával, nagyon erős, dedikált videókártyával, I7-es processzorral, egyszóval olyan masinákat, amikkel a legújabb, legnagyobb gépigényű játékokat is gond nélkül lehetett futtatni. A kérdés persze csak az, hogy tényleg szüksége van-e az ember egy ilyen bivalyerős gépre, mert ha mondjuk valaki csak böngészős játékokat futtat, akkor minden bizonnyal nem fogja kiérezni a különbséget. Ha azonban a legújabb játékokról vagy nagyon durva grafikus programokról, esetleg masszív számításokat végző szoftverekről van szó, akkor ez a kategória az, amire az embernek szüksége van. Igaz, ezekért a kütyükért mélyen a zsebébe kell nyúlnia az embernek.
Notebook alternatívák
Amit eddig írtunk, az zanzásítva nagyjából fedezi azt, amivel egy laikus képbe kerülhet új/első laptop vásárlásnál. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy mint oly sok mindennek a notebookoknak is vannak alternatívái. Az egyik ilyen például az asztalai számítógép, igaz ez egyre inkább megy ki a divatból, arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy ár/érték arányban messze ez a konstrukció éri meg a legjobban, igen, még úgy is, hogy például kijelzőt is vásárolnunk kell hozzá. Arról nem is beszélve, hogy egy asztali gépnek minden összetevője cserélhető, így ha már elavultnak számít például a videókártyánk, akkor egyszerűen veszünk bele egy újat. Ez a notebookok esetében azért nem ilyen egyszerű.
Elévülhetetlen hátránya viszont, hogy egyáltalán nem mobilis, rengeteg kábel kell a használatához, sok helyet foglal a lakásban, és többet is fogyaszt, mint egy notebook. Akinek viszont elsődleges célja, hogy legyen a háztartásban egy olyan eszköz, amit nem feltétlenül akar mozgatni, de azt akarja, hogy digitális feladatok, böngészés elvégezhető legyen, akkor nagyon jó áron tud beszerezni készülékeket.
A másik lehetőség 2in1 notebookok vásárlása, amik annyiban térnek el a tradicionális társaiktól, hogy alapvető megjelenésükben inkább hasonlítanak egy nagyobb tablethez, érintőképernyővel rendelkeznek, ám csatlakoztatható hozzájuk klaviatúra, aminek következtében rögvest laptop formát vesznek fel. Ezek a készülékek nagyon kényelmesek, azonban specifikációt tekintve ugyanolyan áron némileg elmaradnak hagyományos notebook társaiktól, és az árcédulájuk is 15-20 százalékkal magasabb, ám sebességben ez nem feltétlenül jelentkezik. Ráadásul kompaktok és kicsik, illetve a "széttéphető" társaikkal ellentétben az érintőképernyős ultrabookok már kellő erővel és sebességgel vannak felszerelve, amely előnyös lehet akár a gyakran prezentálók akár a multimédiát kedvelők számára.
Csapjunk a lecsóba
Bármilyen eszközt is részesítsünk előnybe, bármelyik árkategóriában mindenféleképpen tisztában kell lennünk azzal, hogy melyek azok a specifikációk, amikre érdemes figyelnünk. Éppen ezért Faragó Mátéval sorra vettünk a kijelzőtől elkezdve, a processzoron át a videókártyáig, de még az operációs rendszert is értinve, hogy mire érdemes figyelniük a vásárlóknak.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Processzor
A régebbi, belépő kategóriás gépekben többnyire elavult celereon, pentium technológia dolgozik, az ilyen processzorokkal ellátott gépek teljesen alapfelhasználásra valók, nagyon fiatal gyerekeknek vagy idősebb embereknek böngészni például kiválóak, de ennél többet nem érdemes várni tőlük. Ezután következik az i3-as processzor, ami a tervezhetőség szempontjából már jó választás, ugyanis "pár évig minden bizonnyal bírni" fogja. Ez nagyjából az alap manapság az otthoni, illetve irodai felhasználásra. Ennél már komolyabb erőt képviselnek az i5-ös processzorok, amiket teljesítményben az i7-esek követnek, ez utóbbiak általában már elég drága gépekbe kerülnek be, olyanokban, amik ténylegesen kihasználják a teljesítményét, gamer notebookokba például, amiknek az ára jócskán felülmúlhatja a 200 ezer forintot.
Memóriakártya
A már kicsivel jobb alapmodellekben többnyire már 4 GB RAM megvan, ez alá nem feltétlenül érdemes menni. A legtöbb esetben azonban a notebookok esetében a memóriakártya pont olyan alkatrész, ami bővíthető, tehát ha valakinek nagyobbra lenne szüksége az idő elteltével lesz mozgástere. A memóriának átlagos felhasználásnál ott lehet szerepe, hogy mondjuk a böngészőben hány darab ablak van megnyitva, illetve, hogy egy időben hány program fut a gépen. Értelemszerűen minél több az egyszerű futó program, illetve megnyitott böngésző oldal, annál jobban eszi a laptop a memóriát. Ergó, ilyen esetekben, minél több memóriánk van, annál később lassul be a számítógépünk. Ilyenkor 8 GB memória jól jön, de a magas árkategóriájú laptopokban már a 16 GB is megszokottnak mondható.
Háttértár
Ahogy azt a bevezetőnkben is írtuk, a háttértáraknál az SSD, mint legfrissebb technológia szinte elengedhetetlen. Ha ugyanis ilyen háttértárunk van eszméletlen gyorsnak fogjuk érzékelni a notebookunkat, pláne azokhoz a laptopokhoz képest amikben hagyományos HDD-t találunk. A SSD-k azonban manapság még elég drágák, bár éppen ezekben az időkben várhatók, hogy tovább csökken majd az áruk. Addig be kell érnünk azzal, ami most van. SSD-nél nagyjából aranyközépútnak számít ha olyan vasat veszünk, amiben 256 GB-s háttértárunk van, ezen az operációs rendszer mellett is kényelmesen elférhetünk, néhány film, illetve játék is simán felkerülhet a gépünkre. A 128 GB-sek notebookok azonban már kevesek lehetnek, ilyenek esetében, ha nem akarok sok pénzt költeni, érdemes még valamekkora HDD háttértárat is beszerezni, még úgyis ha külsőleg csatlakoztatjuk a gépünkhöz.
Videókártya
Választás tekintetében legalább annyira nehéz ügy, mint a processzorok, ezeket ugyanis nem lehet cserélni. Vannak alaplapra integrált kártyák, illetve úgynevezett dedikált videókártyák, amik manapság egyre elterjedtebbek. Általánosságban elmondható, hogy aki nem akarja olyan tevékenységre használni a notebookját, ami különösebben igényelné a videókártya teljesítményét, annak bőven elég az alaplapra integrált videókártya is. Ez egy átlagfelhasználónak nem probléma. Akkor azon már érdemes elgondolkodni a videókártya minőségén, ha valaki komolyabb játékokkal is játszani akarnak a laptopján vagy olyan programokat, például képszerkesztőket is futtatna a masináján, amik igénylék az erősebb videókártyákat.
Kijelző
A belépő kategóriás gépeknél még mindig elérhető a régebbi hd felbontás, de ha nem ebben a kategóriában gondolkozunk, akkor a 150-200 ezres gépeknél már érdemes a full hd felbontást keresni. Hiszen manapság nagyjából minden erre a felbontásra van optimalizálva, jól élvezhetők rajta
a különféle médiák, filmek. És általános igazság, hogy minél nagyobb a felbontás annál részletgazdagabb a kép, több minden fél el rajta. Ennél persze nagyobb felbontású kijelzők is vannak, ám ezek jellemzősen már a 250-300 ezer forintos árcédulánál jelennek meg, és hogyha megfelelő méretű kijelző is kapcsolódik a magas felbontáshoz, akkor derekasan ki is szolgálják a felhasználót. A kijelzőknél mindenképp érdemes megemlíteni az IPS panelt, hiszen ennél a technológiánál elég jók a betekintési szögek, szépek a színek, ezért sokan kifejezetten ezeket keresik a sima ledes kijelzők helyett. A gond csak az, hogy a gyártók nem minden esetben tüntetik fel a kijelző képtechnológiai apparátusát, ezért néha plusz kutatómunkára van szükség ennek a kiderítésére.
Operációs rendszer
A felhasználók szinte mindegyike Windows operációs rendszert futtat számítógépén. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy az már rajta van a megvásárolni kívánt notebookon vagy külső forrásból kell feltelepíteni rá. Faragó Máté szerint általánosságban az figyelhető meg, hogy van, aki a specifikációk kárára inkább azt mondja, hogy legyen kicsivel gyengébb a gép azért a pénzért, ami neki van, de legyen rajta alapból operációs rendszer, esetleg Office-csomag is, míg mások egyértelműen azt az utat választják, hogy külső forrásból megoldják az operációs rendszer hadrendbe állítását, és pénzüket inkább a minél jobb specifikációkra költik. Azt persze ehhez látni kell, hogy például a Windows 10 home 32-42 (32-35) ezer forint környékén mozog, míg a Pro 45-50 ezer forintot kóstál, tehát egyáltalán nem kevés pénz maga a szoftver. Éppen ezért ezzel is érdemes számolni akkor, amikor notebookot választ az ember. Nehogy otthon érjék kényelmetlen meglepetések, hogy a teljes büdzséjét rááldozta egy olyan gépre amin nincs operációs rendszer, aztán azt még valamilyen forrásból be kell szereznie.
Kimenetek
Általánosságban elmondható, hogy az USB-portok számával nem lehet baja az embernek, bár igaz, ami igaz, minél kisebb egy notebook, annál kevesebb port fér rá. Ugyancsak igaz a mai gépekre, hogy 90-95 százalékban van rajtuk HDMI-kimenet, amivel külső kijelzőkhöz vagy tévéhez lehet csatlakoztatni a szerkezetet. A nagyobb, 15,6-os laptopoknak szinte mindegyikében van LAN-port is, ám ez ahogy csökken a notebook mérete könnyen elhagyásra kerül, ugyanis egy elég nagyméretű vezetékről lévén szó, fizikailag nincs már hely neki rengeteg vékony kütyüben. Ezekben általában valamilyen átalakító hidalja át a problémát, amit mellékelni szokta a szóban forgó eszközhöz. Szerencsére még manapság is rengeteg gépben van Jack-kiment, és ugyanígy elengedhetetlen a beépített Bluetooth és WiFi is.
Más is van még itt
A specifikációkon túl sokakat érdekelhet még az is, hogy aktív használat mellett például mennyire melegszik egy-egy eszköz. Erre egzakt válaszokat sajnos a gyártók nem kommunikálnak, saját tapasztalok alapján talán a kereskedők tudnak segíteni a vásárlóknak, úgyhogy erről náluk érdemes érdeklődni vagy az interneten böngészni. A melegedéssel kapcsolatban azonban annyi elmondható, hogy huzamosabb ideig nem feltétlenül jó egy laptopot egy paplanra helyezve használni vagy ölben dédelgetni, mert a szűrűk eldugulhatnak és meleg levegő sem tud zökkenőmentesen távozni a készülékből. Külön hűtőket azonban lehet kapni a különböző méretű notebookokhoz, ezek 1-2 fokkal csökkenthetik kütyünk hőmérsékletét, továbbá az sem utolsó, hogy 1,5 - 2 évente alávetjük laptopunkat egy nagytakarításnak. Ezen felül általános igazságként azt is érdemes megemlíteni, hogy hőelvezetés szempontjából az alumínium házas eszközök jobbak, mint műanyag borítású társaik.
Gyártók szempontjából is nehéz lehet a választás, a Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértő szerint vannak márkahű vásárlók, akik tudják, hogy számukra kizárólag ez meg ez a márka jöhet szóba és azon belül válogatnak, míg vannak azok, akiket csak az érdekel, hogy a pénzükért a lehető legjobb ár/érték arányú masinát kapják. Faragó Máté szerint választást eldöntő lehet például az, hogy egyes gyártók hány év garanciát vállalnak termékükre. Hiszen minél többet, annál több ideig érezheti magát biztonságban a vásárló, bármi történjen is. A szakértő azonban arra is felhívta a vásárlók figyelmét, hogy a különböző márkákon belül érdemes figyelni és utánajárni az egyes szériáknak is, nehogy valakinek megfelelő hosszú időtávon kellemetlen meglepetésekben legyen része, akár egy hőn szeretett, korábban jól bevált márka esetében is.
- mondta el lapunknak Faragó Máté, notebook szakértő.