Pénzcentrum • 2019. augusztus 16. 14:45
Egy friss felmérés szerint egyre nő az Európai Unió által kitermelt elektromos és elektronikai hulladék mennyisége, melyeknek jelentős részét háztartási nagygépek teszik ki. Az egyes EU-tagállamok között jelentős a különbség e-hulladék felhalmozásban: míg a norvégokra 19,6 kg, a svédekre 16,5 kg jutott fejenként 2016-ban, addig a románokra csak 1,6 kg. A magyarokra éves szinten 6 kg e-hulladék jut.
Az elektronikai és számítástechnikai eszközökből 10,1 millió tonna került a piacra 2016-ban, ami 2,9 százalékos növekedést jelent az előző évi adatokhoz képest. Az ilyen eszközök gyors avulása miatt egyre növekszik azoknak a berendezéseknek és alkatrészeknek a mennyisége, melyek tulajdonosaik számára értéktelenné válnak, tehát elektronikai hulladék válik belőlük. A hulladékot fontos megkülönböztetni a szeméttől: a köznapi értelmezés szerint azokat az anyagokat nevezzük szemétnek, amelyek nemcsak számunkra váltak haszontalanná, de a termelésben, hasznosításban sem tudják már semmilyen célra felhasználni. Ezzel szemben hulladéknak nevezzük azokat az anyagokat, amelyek számunkra haszontalanná váltak ugyan, de anyagfajtánként különgyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatók valamely termelési, gyártási folyamat során. Ilyen például a PET palack is.
Az elektromos és elektronikai hulladék gyűjtése, és újrahasznosítása azért nagyon fontos, mert ha ezek az eszközök a kukába kerülnek, akkor a bennük található veszélyes anyagok kimosódhatnak vagy a levegőbe juthatnak, jelentősen szennyezve a környezetet és károsítva az egészséget. A 2016-os adatok alapján a összegyűjtött elektronikai hulladék mennyisége a vizsgált európai országokban 4,5 millió tonna volt.
Hatalmas eltérések mutatkoznak országonként abban, hogy mekkora mennyiségű elektromos és elektronikai hulladékot állítanak elő évente. A legrosszabb helyen Norvégia végzett a statisztikában 19,6 kilogrammal, Svédország pedig követi 16,5 kilogrammal. Az Egyesült Királyságban az e-hulladék éves mennyisége 14,8 kg volt fejenként, és Lichtensteinben is 13,9 kg. A vizsgált országok közül a legkevesebb e-hulladékot a románok termelték, 1,6 kilogrammot fejenként, de Lettország (2,5 kg), Ciprus (2,9 kg), Málta (3,6 kg), és Litvánia (4,5 kg) is 5 kg alatt maradtak.
Érdekes viszont megvizsgálni azt is, hogy a forgalomba helyezett elektromos és elektronikai cikkek arányában mekkora hulladéktermelés zajlik. Ebben a statisztikában már kevésbé gyászos a svéd (66,4%) és norvég (57%) helyzet, a bolgárok 97, a horvátok 94,1 és az észtek 66,4 százalékához képest. Ebben a statisztikában sajnos mi sem szerepelünk olyan jól: 63,5 százalék volt a e-hulladék aránya az új e-berendezéseinkhez képest 2016-ban.
Az e-hulladék helyes feldolgozásával, újrahasznosításával még rengeteg hasznos anyag lenne kinyerhető: számítások szerint például 1 millió mobiltelefon szétbontásával 18 kg aranyat, 200 kg ezüstöt, 7 kg palládiumot és 7500 kg rezet lehetne kinyerni.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Magyarországi helyzet
Az e-hulladékok többségét a kiöregedett háztartási nagygépek, mint a mosógépek, mikrohullámú sütők, hűtők, stb. teszik ki, viszont a szórakoztatóelektronikai (pl. tévé vagy hifi), illetve a számítástechnikai és telekommunikációs eszközök (pl. PC, laptop, tablet, mobiltelefon) is komoly mennyiséget jelentenek. A Magyarországon forgalomba hozott elektromos és elektronikai cikkeknek 59,1 százalékát teszik ki a háztartási nagygépek, 10,5 százalékát pedig a háztartási kisgépek (mint pl. a vízforraló). A fogyasztói berendezések 9,6 százalékot, az IT és telekommunikációs eszközöt 9,4 százalékot jelentenek. További 6 százalékot tesznek ki elektromos és elektronikus szerszámok, és 4,2 százalékot a lámpák. A legkevesebb mennyiséget a gyógyászati segédeszközök (0,7 százalék), sport berendezések és elektronikus játékok (0,6 százalék) teszik ki.
Magyarországon 6 kilogram e-hulladék jut fejenként a lakosokra a 2016-os adatok szerint, mely egyre növekvő tendenciát mutat: 2008-ban még csak 4,5 kg/fő volt a magyar termelés.