Pénzcentrum • 2019. május 16. 19:01
Az online térben, a rövidtávú haszon érdekében felelőtlenül megosztott adatok sokkal védtelenebbé teszik a felhasználókat, mint gondolnák. A számos adatmegosztási botrány körüli felháborodás és aggodalom ellenére (pl. amikor a Facebook lehetőséget adott a Netflixnek és a Spotify-nak, hogy törölhessék a felhasználók privát üzeneteit ), az internetfelhasználók több mint fele (56 százalék) úgy érzi, hogy a modern digitális világban lehetetlen a teljes adatvédelem. Ehelyett sokan a kiárusítás mellett döntenek, amikor az adataik sértetlenségéről és online személyiségük megóvásáról van szó - ezzel potenciálisan nagy költségeket és komoly következményeket bevállalva.
Annak ellenére, hogy a személyes adatokkal való visszaélés, vagy azok rossz kezekbe kerülése igen komoly következményekkel járhat, minden ötödik ember (18 százalék) örömmel feláldozza adatainak biztonságát és adja meg személyes adatait, ha mindezért valamit ingyen kap. A felhasználók több mint harmada (39 százalék) pedig pénzért cserébe teljes hozzáférést adna személyes adataihoz egy idegennek - derül ki a Kaspersky lab kutatásából. Ez a rövid távú szemlélet hosszú távú károkhoz vezethet.
Az ’utca embere’ számára is egyre gyakoribb, hogy a munkáltatók vagy a potenciális munkáltatók átböngészik a Facebook, az Instagram, a LinkedIn, stb. közösségi média platformokat. Ellenőrzik a személyzet és a jelöltek jó hírnevét, illetve, hogy az alkalmazottak nem keltik-e a cég rossz hírét. Ugyanakkor a munkavállalóknak is óvatosnak kell lenniük, hogy mit mutatnak magukról és a munkájukról a közösségi médiában. A Carrier Builder álláskereső portál adatai szerint például a munkáltatók 57 százaléka talált olyan tartalmat a közösségi médiában, amiért nem vett fel egy jelöltet, több mint harmaduk (34 százalék) pedig figyelmeztetésben részesítette, esetleg el is bocsátotta alkalmazottját emiatt.
Akár nyilvánosan, akár zárt körben osztunk meg valamit, ha az információ rossz kezekbe kerül, komoly következményei lehetnek. A kutatás szerint, az emberek negyedének (26 százalék) személyes adataihoz hozzáfért valaki a hozzájárulásuk nélkül, és ennek közel harmada (31 százalék) a 16-24 évesek közül került ki. Ennek következményei széleskörűek és változatosak voltak: több mint harmadukban (36 százalék) ez aggodalmat váltott ki, amely arány a 16-24 évesek körében 42% volt. Körülbelül minden ötödik (21 százalék) személyt ért pénzügyi veszteség, negyedüket pedig spamekkel és reklámokkal zaklatták.
Mindez annak ellenére következik be, hogy sokan tesznek lépéseket az információk titokban tartásáért, illetve annak megakadályozására, hogy mások is hozzáférjenek személyes és bizalmas adataikhoz. A kiberbűnözők megjelenésével leginkább attól tartanak, hogy azok hozzáférhetnek személyes adataikhoz. A kutatásban résztvevők 62 százaléka jelszóval védi eszközeit és az azon tárolt információkat. Harmaduk (35 százalék) rendszeresen ellenőrzi és változtatja adatvédelmi beállításait az eszközein, a szolgáltatásokban és az applikációiban (ez a szám 42 százaléka 16-24 évesek körében, az 55 év felettieknek pedig több mint a negyede (28 százalék). A megkérdezettek negyede (25 százalék) letakarja a webkamerát az adatok biztonsága érdekében, valamint minden ötödik (21 százalék) férfi és minden tizedik (11 százalék) nő titkosítja adatait. Marina Titova, a Kaspersky Lab fogyasztói termék-marketing vezetője elmondta:
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)