Pénzcentrum • 2018. október 22. 10:00
Ha tudatosan figyelnénk rá, mi kerül az asztalunkra és a tányérunkra, nemcsak arról gondoskodnánk, hogy unokáink is ismerjék még a paradicsom vagy az eper igazi zamatát, hanem már most sokkal finomabbakat falatozhatnánk. De vajon miért nincs ezzel tisztában a magyar lakosság több mint kétharmada és hogyan lehetne őket meggyőzni?
Ha tudatosan figyelnénk rá, mi kerül az asztalunkra és a tányérunkra, nemcsak arról gondoskodnánk, hogy unokáink is ismerjék még a paradicsom vagy az eper igazi zamatát, hanem már most sokkal finomabbakat falatozhatnánk. Többek között ez derül ki a Felelős Gasztrohős Alapítvány friss kutatásából, mely 500 fő online megkérdezésével készült a 18-59 éves városi lakosság körében. A fenntartható étkezéssel kapcsolatos kutatás nem is lehetne aktuálisabb, hiszen október 16. az Élelmezési Világnap. A tudatos étkezés és az éhezés elleni küzdelem pedig szorosan összefügg.
- mondta el Plántek Lea, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kommunikációs és sajtómunkatársa.
Az életvitel szerepe
A kutatás az életvitel tekintetében három nagy csoportot azonosított a válaszadók életmódja és attitűdjei alapján. A lakosság 20 százaléka szimpatizál a bio étrenddel, további 30 százalék környezettudatos fogyasztónak tartja magát, ugyanakkor a maradék 50 százalékot nem érdekli sem a környezettudatosság, sem a fenntartható étkezés, és pazarló, élvezetorientált életmódján nem hajlandó változtatni. A pazarló életmód nemzetközi viszonylatban is megmutatkozik: világviszonylatban az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyharmada a kukában végzi. Ezzel szemben több mint 800 millió ember éhezik a Földön. Fontos lenne tehát értékként tekinteni és megbecsülni az ételt, valamint körültekintőbb, nem halmozó életmódot folytatni.
Étkezési alapanyagok terhelése a környezetre
Az élelmiszeripar által kibocsátott üvegházhatású gázok nagyban hozzájárulnak a globális felmelegedés által okozott extrém időjárási jelenségekhez. Ezek száma a ‘90-es évek óta megduplázódott. Az extrém szárazság, áradások, viharok mind hatással vannak az élelmiszeriparra, főleg azokon a területeken, ahol egyébként is problémás az alapanyagok megtermelése és magas az alultápláltság aránya. Szerencsére életviteltől függetlenül itthon a lakosság tisztában van a legfőbb alapanyagok környezetterhelésével: a válaszadók a pálmaolajat, az egzotikus gyümölcsöket és a vörös húsokat tartják a leginkább terhelőnek, míg a hazai szezonális gyümölcsöket és zöldségeket a legkevésbé.
Fenntartható forrásból származó alapanyagok és élelmiszerek előnyei
Abban azonban már jelentős különbségek mutatkoznak, hogy melyek a fenntartható forrásból származó élelmiszerek előnyei. Fontos különbség, hogy amíg a környezettudatos fogyasztók és hedonisták leginkább a funkcionális előnyöket látják (nincsenek agyonvegyszerezve, egészségesebbek), addig a bio/öko étrenddel szimpatizálók azzal is tisztában vannak, hogy ezek az élelmiszerek finomabbak.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Fenntartható vendéglátóhelyek választása
A vizsgált célcsoportban határozott igény mutatkozik a fenntartható vendéglátóhelyek iránt. Még a hedonista szegmensbe tartozók 1/3-a is előnyben részesítené a Fenntartható Vendéglátóhely minősítéssel rendelkező éttermet, de a környezettudatos ill. bio/öko étrenddel szimpatizálók körében ez az arány 46 ill. 61 százalék.
Mivel a lakosság egyharmada heti szinten, további egyharmada havi szinten étkezik otthonán kívül (beleértve a menzát, kávézókat és gyorséttermeket is), a vendéglátóhelyek számára is fontos cél lehet, hogy minél többen találjanak az adott kategóriában fenntartható alternatívát.
"Bizakodásra ad okot, hogy a lakosság sokkal nyitottabb lenne a fenntartható táplálkozás iránt, mint azt gondolnánk. Éppen ezért nagy felelősség hárul az élelmiszergyártókra, illetve a vendéglátóhelyekre, hogy a növekvő igényt kiszolgálják és minél többen találhassanak fenntartható alternatívát" - mondta Gergely Ferenc a kutatást vezető független tanácsadó.
"Összességében elmondhatjuk, hogy egyre nagyobb az igény és az érdeklődés a fenntartható étkezés iránt. Azonban az, hogy a lakosság felét nem érdekli a fenntarthatóság, elszomorító. A Felelős Gasztrohős Alapítvánnyal továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy megmutassuk mennyire számít, mi van a tányérunkon. Igyekszünk tovább bővíteni a Fenntartható Vendéglátóhely hálózatot is, amelyre egyértelmű igény mutatkozik." - mondta Varga Judit, a Felelős Gasztrohős Alapítvány vezetője.