Pénzcentrum • 2018. október 11. 11:01
A fogantatást követő első ezer nap alatti környezeti hatások, ezen belül is leginkább a táplálás nagyban meghatározzák a felnőttkori egészségi állapotot. A helytelen csecsemő- és kisgyermekkori táplálkozással összefüggő későbbi betegségek negatív hatással vannak az egyén életminőségére és komolyan megterhelik a gazdaságot. A lakosság ugyanis 30 milliárd forintnál többet költ közvetlenül a gyógyulásra és a betegségek közvetett költségei hátrányosan érintik a vállalatok eredményességét is.
Szakmai körökben ma már elfogadott a fogantatástól számított első ezer nap kiemelt élettani jelentősége, ahogyan az is, hogy ha ebben az időszakban nem megfelelően táplálják a gyerekeket, az több népbetegség - köztük a 2-es típusú diabétesz, a kardiovaszkuláris megbetegedések és az elhízás - kialakulását is megalapozhatja.
Az Első 1000 Nap Program által készített "A gyermekkori táplálás hatása a betegségmegelőzésben és ennek gazdasági hatásai" című tanulmányból kiderül, az 1-3 éves korú gyerekek körében az édesanyák 45 százaléka nem teljes mértékben a baba szükségletei alapján táplálja a gyereket.
A két év alatti gyerekek 10-14 százaléka túlsúlyos, és 3-5 százaléka potenciálisan elhízott. Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke elmondta, aki az első 3 évben túlsúllyal küzd, az nagy valószínűséggel felnőtt korában is túlsúllyal-elíhzással fog küzdeni.
A helytelen táplálkozási szokások kialakulását javarészt a zsír-, fehérje-, és szénhidrátbevitel ajánlottól való eltérése okozza, de az ezekkel összefüggő betegségek egy része nem csak az elhízás folymánya, adódhat a nem megfelelő vitaminbevitelből is. Kiderült az is, hogy az utóbbi években leginkább a 12 és 36 hónap közötti gyerekek helyzete rosszabbodik.
Dr. Takács István a tanulmány ismertetésekor elmondta, a baba fejlődése függ az anya étrendjétől is, és 1 éves kor felett sem szabad a gyereket "mini-felnőttként" kezelni, vagyis nem feltétlenül azok az élelmiszerek jók számára, mint ami a felnőttek számára.
A pénztárcánkat is megteheli a helytelen táplálkozás
A helytelen csecsemő- és kisgyermekkori táplálkozással összefüggő későbbi betegségek negatív hatással vannak az egyén életminőségére és komolyan megterhelik a gazdaságot. Hogy hogyan? A magyar tanulmány szerint az elhízás, a 2-es típusú diabétesz és a magas vérnyomás közvetlen költségei évente összesen több mint 307 milliárd forint terhet rónak az egészségbiztosításra és a gyógyszerkasszára.
De a lakosság pénztárcáját közvetlenül is érintik a helytelen életmód okozta egészségügyi problémák: a számítások szerint évente 30 milliárd forintnál is többet költünk saját gyógyulásunkra a fent említett három betegségtípus miatt. Emellett a közvetett költségekről sem szabad elfeledkezni: a munkahelyi hiányzás egyaránt hatással van az egyes egyének pénzügyi helyzetére és a vállalatok eredményességére is.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Azonban még ha valaki kifejezetten jól keres, az is megérzi a bevételkiesést: a táppénz egy napra járó összege ugyanis nem haladhatja meg a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrészét. Ez azt jelenti, hogy idén a 138 000 forintos minimálbérrel számolva a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 9200 forintot.
Mindez ellen viszont lehet tenni. A felnőttkori betegségek kockázata csökkenthető a gyermekkori étkezési szokások megváltoztatásával. Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, a szülőkhöz nehezen jutnak azok az információk, mire lenne érdemes figyelniük és milyen következményekkel jár, ha nem megfelelő a gyerekkori táplálás. Azt is elmondta, rengeteg a tévhit a szülők körében, mint például, hogy a várandós anyának többet kell ennie, akár kétszer annyit, mint korábban. Pedig valójában maximum 500 kalóriával kellene többet enniük, és nagyjából 10-12 kilóval kellene nehezebbnek lennie a szülés előtti időszakban.
Kubányi Jolán arról is beszélt, az ízpreferenciák néhány hónapos korban alakulnak ki, vagyis a szülők felelőssége többféle ízt kóstoltatni, több féle élelmiszert adni a gyereknek. Ha túl édes élelmiszert vagy túl sósat adunk, akkor ahhoz a gyerekek hozzá is szoknak, és később már azt fogják preferálni. Kubányi Jolán elmondta, a hazai felnőtt lakosság 65 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, vagyis elég aggasztó az egészségügyi helyzet.
- jegyezte meg Kubányi, hozzátéve, a várandósság alatt és kisgyermekkorban sem ildomos bedőlni a különféle divatos diétáknak, és az édesítőszerek használata sem javasolt, kivéve persze, ha a gyerek diabéteszben szenved.