Pénzcentrum • 2018. augusztus 30. 12:00
A borfogyasztás 30-40 százalékkal esett vissza az elmúlt 15 évben Magyarországon, azonban az utóbbi években a boros rendezvények és fesztiválok lehetővé tették, hogy széles tömegek - köztük a fiatalok - kóstolhassanak minőségi borokat, elérhető árakon. A rendezvényeken a borászatoknak is érdekük részt venni, ugyanis, ha nem építik fel a márkájukat akkor a következő generációk már nem őket fogják választani. Szeptemberben tehát nemcsak a szüret köti le a magyar borászokat, de igyekeznek minél több helyszínen képviseltetni magukat, köztük a legismertebb, SPAR támogatásával szeptember második hétvégéjén megrendezett Budapest Borfesztiválon.
Lényeg, hogy folyjon?
Nemrég a Budapesti Gazdasági Egyetemen mutattak be az ott tanuló diákoknak egy kutatást arról, hogy mit gondolnak a magyar fiatalok a borról, és a kutatást végzők egyúttal az összegyűltek véleményére is kíváncsi voltak. "A lényeg, hogy folyjon" - hangzott a hallgatóság soraiból, amit nyilván viccnek szántak, ugyanakkor - ha nem is ennyire drasztikusan - a fiatalok borhoz való viszonyát is tükrözi. Az online kérdőívet helyben kitöltő 28 fő válaszaiból - tehát a felmérés nem reprezentatív - kiderült, hogy bár ma már senki nem iszik vörösboros kólát, ugyanakkor szinte mindenki ismerte a Dankó Pistát és a La Fiesta borokat.
Ászár-neszmélyi borvidék, Badacsonyi borvidék, Balaton-felvidéki borvidék, Balatonfüred-csopaki borvidék, Bükki borvidék, Csongrádi borvidék, Dél-balatoni borvidék, Egri borvidék, Etyek-budai borvidék, Hajós-bajai borvidék, Kunsági borvidék, Mátrai borvidék, Móri borvidék, Nagy-somlói borvidék, Pannonhalma-Sokoróalja, Pécsi borvidék, Soproni borvidék, Szekszárdi borvidék, Tokaj-hegyaljai borvidék, Tolnai borvidék, Villány-siklósi borvidék, Zalai borvidék
Az előadás apropóját adó, 1500 fő megkérdezésével készült reprezentatív felmérésből ennél sokkal több is kiderült. A magyar borfogyasztási szokások elég sokszínűek, emiatt nem igazán lehet leírni az átlagos magyar borfogyasztót, az azonban kijelenthető, hogy az életkor előrehaladtával nő az egy évben elfogyasztott bor mennyisége, illetve, hogy a nyugdíj előtt álló aktív keresők költenek a legtöbbet borra.
A magasabb jövedeleműek többet vásárolnak közvetlenül a borászatoknál és borászati szaküzletekben, mint a kevésbé vagyonosak. A hazai hiper- és szupermarketek a borvásárlás szempontjából meghatározók, itt történik a vásárlások közel fele: a Budapest Borfesztivált támogató SPAR-ban például tavaly 200 ezer palackkal több bort adtak el, mint tavaly, összesen 9,7 millió palackot.
A felmérés alapján ugyanakkor a fogyasztók mindössze tíz százaléka vásárol közvetlenül borászatoktól, a borszaküzletekben pedig még ennél is kevesebbet, az összmennyiség 5 százalékát vásárolják.
A világhírű magyar bor csak hazánkban létezik?
Az elfogyasztott bormennyiség több mint negyede fröccsként fogy, ami elsősorban az idősebb és rendszeresen fogyasztó rétegeknek köszönhető. A hetente legalább egyszer bort fogyasztók aránya Magyarországon viszonylag magas, 22 százalék. Ez az arány Németországban például mindössze 13 százalék.
Az utóbbi években nőtt a száraz borok fogyasztása, amivel mára a száraz és édes borok aránya gyakorlatilag kiegyenlítődött, amiből az egyre tudatosabb, kulturáltabb borfogyasztásra lehet következtetni. A rozéborok pedig töretlenül egyre népszerűbbek és folyamatosan egyre többet isznak belőlük, de egyre több fogy hazai, minőségi, palackos erjesztésű és érlelésű pezsgőből is.
1985-ben 3 millió hektoliter volt a magyar borexport, 2017-ben a teljes magyar termelés tett ki ennyit, és ennek már csak a negyede-ötöde került külföldre. "Azért is kell a fiatalokra nagyon figyelni, mert itt az a kérdés, fognak-e egyáltalán bort inni, nagyon sok az alternatíva, profi reklámokkal megtámogatva. Ez egy idő után komoly problémát jelenthet: nem fogják meginni a borokat itthon, azt el kell adni máshol, az exportra viszont nincsenek felkészülve a borászok" - mondta nemrég egy interjúbanFiáth Attila nemzetközi borakadémikus és közgazdász.
Ő dolgozta ki a borpiramis nevű modellt, amit tavaly Magyar Turisztikai Ügynökség és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa is elfogadott, mint stratégiát.
- mondta Fiáth a modellről. A piramis csúcsa a tokaji aszú, a leghíresebb magyar bor. Az alatta levő három szint - a dűlőbor, a települési és a régiós bor - minta minden borvidék számára, ez alapján lehet építkezni. "A piramist azért találtam ki, hogy mi is illeszkedjünk az európai fő áramlatba. Franciaországban, például Burgundiában már régóta létezik ez a hármas tagoltság, és az újvilági országokban is egyre több helyen alkalmazzák ezeket a kategóriákat." A szakember szerint minden lehetőséget ki kell használni a borok népszerűsítésére. A boros rendezvények, fesztiválok pedig azért is hatékonyak, mert alkalmasak arra, hogy megszólítsák a fiatalabb generációkat is.
"Tavaly több mint 40 ezer látogatónk volt, hasonlóra számítunk idén is, de szabadtéri rendezvény lévén az időjárás kezében vagyunk" - mondta Zilai Zoltán, a Budapest Borfesztivál igazgatója, amely a kutatás szerint a legismertebb boros rendezvény az országban. Az idei tendenciákra vonatkozóan Zilai megerősítette, hogy a fehérborok között egyre keresettebbek az illatos, üde fajtákból készült újborok, mint az Irsai Olivér vagy Cserszegi fűszeres. Jó időben a nyári szezon végén pedig kitartóan sláger a jó magyar rozébor.
- mondta a Pénzcentrumnak Zilai.
"A látogatók 30 százaléka vidéki, 30 külföldi, 40 pedig budapesti, tehát mondhatjuk, hogy a Budapest Borfesztivál országos jelentőségű és nemzetközi ismertségű magyar borünnep, szakmai találkozó a borászatok és a borkedvelők számára" - tette hozzá a rendezvény igazgatója.
Bár a fiatalok borfogyasztási szokásait független körülmények, például a jövedelem is meghatározzák, de hozzáállásuk megváltoztatásában jelentős szerepe lehet az edukációnak, amelynek fontos csatornái vagy helyszínei lehetnek az olyan rendezvények, mint a Budapest Borfesztivál.