Pénzcentrum • 2018. június 21. 11:30
2018. áprilisban a bruttó átlagkereset 340 600 forint volt, 12,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2018. január-áprilisban a bruttó átlagkereset 322 400 forint, a nettó átlagkereset 214 400 forint volt, mindkettő egyaránt 12,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8,2, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.
2018. áprilisban:
- A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 340 600 forint volt.
- Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 226 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 235 000 forintra becsülhető.
- A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 12,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
2018. január-áprilisban:
- A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 322 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 335 000 forint volt.
- A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (625 900 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (206 500 forint).
- A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó kereset 298 800 forint volt.
- Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 214 400 forint volt. 2018-ban a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 222 900 forintra becsülhető.
- A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 80 ezer fő - az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8500, illetve 7500 forint.
- A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 12,4, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 11,4 kal nőtt az előző év azonos időszakához hasonlítva.
- A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,1 százalékos növekedése mellett a reálkereset 10,1 százalékkal emelkedett.
- A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 337 900 forint volt, 12,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,6 százalék volt.
K&H elemzői kommentár
A bruttó és nettó átlagfizetések egyaránt 12,6 százalékkal nőttek áprilisban. A mostani kilátások szerint az idén a nettó reálbérek 9 százalékkal emelkedhetnek, ami a lakossági fogyasztásnak támaszt adhat. A jövő évi költségvetési tervezet szerint jövőre újabb minimálbér-emelés jöhet, ez pedig az átlagbérek további növekedéséhez is hozzájárul. A fizetések emelkedése viszont kockázatot is jelent versenyképességi szempontból.
Folytatódik a béremelkedés a magyar gazdaságban: áprilisban a bruttó átlagfizetések meghaladták a 340 ezer forintot, a családi adókedvezmény nélkül számolt nettó átlagbérek pedig 226 ezer forint felett voltak, ami 12,6-12,6 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben.
Vásárlásbarát fizetésemelések
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint nincs meglepetés az adatokban, a bérnövekedés részben a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelésének köszönhető. "Hozzájárul a folyamathoz persze az is, hogy az egyre több ágazatban látható munkaerőhiány miatt a cégek kénytelenek emelni a fizetéseket" - tette hozzá a szakember. Szerinte az idén a nettó béreknél 10 százalék feletti növekedés várható. Az inflációval korrigált nettó reálbér-emelkedés mértéke pedig a mostani kilátások szerint 9 százalék körül lehet. Utóbbi nagyobb mozgásteret ad a háztartásoknak és segíti a belső, azon belül is a lakossági fogyasztás növekedését.
Újabb emelés jöhet
Németh Dávid szerint jövőre folytatódhat a béremelkedés. Az elmúlt hetekben jelent meg a jövő évi költségvetés tervezete, amely szerint a nettó fizetések jövőre 8,8 százalékkal növekedhetnek.
"Bár a minimálbérről szóló tárgyalásokra várhatóan csak ősszel kerül majd sor, de a 2019-es költségvetésben szereplő előrejelzésből az látszik, hogy a kormány a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál emelkedéssel számol, igaz, az ideinél valamivel kisebb mértékű lehet ez az emelkedés" - fogalmazott a szakember.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Rizikós a béremelkedés
A banki szakember szerint a jelentős béremelkedés kockázatot jelent versenyképességi szempontból. A béremeléseknek ugyanis együtt kell járnia a termelékenység fokozódásával, különben lemaradhat a magyar gazdaság a nemzetközi versenyben. Ugyanakkor az is látszik, hogy több cég gépekkel igyekszik helyettesíteni és pótolni a hiányzó munkaerőt, ez viszont hatékonyabbá teszi a működést és a termelékenység javulását eredményezi.
Takarékbank elemzői kommentár
2018-ban 11 százalék körüli bérnövekedést várunk a képzett munkaerő hiánya, a közszféra idén is zajló bérrendezései illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelkedés miatt. Idén a várt 2,7 százalékos éves infláció mellett ez 8 százalék körüli reálbér növekedést jelent, míg 2013-tól 2018 végéig közfoglalkoztatottak nélkül számolva 43 százalékkal nőnek a reálbérek. A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, semmilyen ok nem látszik ennek lassulására. A képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz mostanra, különösen a nyári időszak kezdetén a rengeteg szezonális munka miatt.
A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok bérszintjének közel 80 százalékát elérje a hazai, ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, ami enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, akik ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni. Ez természetesen kihat a termelés minőségére, ahogy azt látjuk például az építőipari folyamatos csúszásokon is, de fokozatosan a termelékenység növekedését is kikényszeríti ez a folyamat, egyrészt a hatékonyabb szervezésen keresztül, hogy a rendelkezésre álló szűkös munkaerő maximálisan ki legyen használva, másrészt pedig a munkaerőt kiváltó technológiai beruházások révén, amit immár nem tud kikerülni a szektor.
Harmadrészt pedig azt, hogy a fenti átalakulásokra képes vállalkozások maradjanak életben a dinamikus költségnövekedések közepette, az is segíti, hogy a magasabb béreket kitermelni képtelen cégek felől folyamatosan a hatékonyabb, versenyképesebb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő, ami fokozatosan még tovább erősíti a termelékenységet és a versenyképességet.