Forrás Dávid • 2018. június 14. 14:30
A Pénzcentrumon először 2016-ban foglalkoztunk azzal, hogy stabilizátorokkal és emulgátorokkal kitömött, silány alapanyagokból készült fagyik tarolták le Magyarországot. A gyanútlan fagyizók nem igazán kapnak mást a tölcsérbe, mint festéket, aromát, savót, soványtejport, minimális természetes alapanyagot és rengeteg levegőt. Az elmúlt években több újság is foglalkozott a kérdéssel, de akkor miért lehetnek még mindig olyan sikeresek a kamufagylaltozók hazánkban? Mutatjuk, mi állhat a háttérben.
Legutóbb tegnap, a Bors foglalkozott a hazánkat elárasztó albán fagylaltosok kérdésével. Ahogy 2016-ban a Pénzcentrumon megírtuk, az albán fagylaltokban rendszerint stabilizátorok és emulgátorok többszörösét használják fel, mint a hagyományos fagyikban. Emellett silány alapanyagokkal dolgoznak, a vendégek pedig nem igazán kapnak mást, mint festéket, aromát, savót, soványtejport, minimális természetes alapanyagot és rengeteg levegőt. A jelenséget akár vattacukor-effektusnak is nevezhetnénk, ugyanis a jó minőségű fagylaltban 30-35 százalék a levegő, a szóban forgó albán fagyikban viszont nem ritka a 100 százalékos térfogatnövelés sem, vagyis felerészben levegőt kapunk a tölcsérünkbe.
A Bors már említett cikkét is sokan átvették, amelyben összehasonlítottak
- egy magyar tulajdonban lévő cukrászdát, ahol a 4-6 dekagrammos eper fagyiért 280 forintot kérnek el, és
- egy, a magyar cukrászda közelében lévő albán fagyizót, ahol ugyanennyi fagyiért 120 forintot, kétszer ennyiért (8-10 dekagrammért) pedig 180 forintot kell csak fizetni.
Az albán fagyizók sokszor kapnak negatív színt a sajtóban (mi is megtettük néhányszor), pedig a koncepciót úgyis hívhatnák, hogy "Ëndërr hungarez", ami albánul annyit tesz: "magyar álom" (legalábbis a google fordítója szerint), hisz többet kapunk kevesebb pénzért.
Gondoljunk csak bele. Magyarországon tömegek vannak még mindig elájulva a kiskockásabroszos, a csárdáshangulatú és a régiidőketidéző éttermektől, ahol olcsón adnak nagy adagot.
Nézzük egy kicsit a számokat. A Központi Statisztikai Hivatal május 30-án közölte a magyar háztartások 2017-es fogyasztásáról szóló előzetes adatokat. Ebből kiderült, hogy élelmiszerre (alkoholmentes italokkal együtt) fejenként 22 513 forint jutott havonta, vendéglátásra és szálláshely-szolgáltatásra pedig 3 539. Ez nem túl nagy összeg, így nem mindegy, hogy ebből 12,6 gombóc 280 forintos fagyira futja, vagy 29,5 adag 120 forintos fagyit tudunk belőle venni.
Amíg egyes balatoni lángososok havonta cserélnek olajat a sütőben, a sarki kisvendéglősök egy része pedig amit lehet, mirelitből főz meg, és ezeket a dolgokat szeretjük, akkor
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
És ez nem törvénytelen?
Nemhogy nem törvénytelen, de még csak nem is egészségtelen. A már említett tegnapi Bors-cikkben megszólalt Zoltai Anna, a Nébih Vendéglátás és Étkeztetés Felügyeleti Osztályának vezetője, aki elmondta, hogy
A nébihes vezető azt is hozzátette, hogy a jégpasztával növelt térfogatú fagylaltok minősége elmarad a hagyományos technológiával készített fagylaltokétól, de az kétséges, hogy ez mennyire érdekli a magyarokat. Hiszen egészen addig, amíg az átlagos magyarnak havi néhány ezer forintja marad vendéglátásra (plusz még 4701 forint kultúrára és szórakozásra), addig tömegek fogják nem a minőségi, hanem az olcsó termékeket keresni a vendéglátóhelyeken, így pedg tulajdonképpen jobban is járnak az egyébként nem káros, nem törvénytelen albán fagyival, hisz abból többet kapnak, kevesebb pénzért.
Az pedig teljesen egyértelmű, hogy nem törvénytelen elhanyagolható (vagy zéró) mértékű gyümölcstartalmmal fagyit árulni Magyarországon. A Magyar Élelmiszerkönyv ugyanis ismeri a gyümölcsízű fagylaltpor besorolást, amely esetében nincs meghatározva, hogy mekkora gyümölcstartalommal kell az alapanyag fagyipornak rendelkeznie.Innentől kezdve pedig annyi aromát és térfogatnövelőt lehet beletenni a fagyiba, amennyit csak az árus nem szégyell.
Hogy kerüld el?
Ha annak ellenére, hogy legális és nem egészségtelen, mégsem szeretnél térfogatnövelt fagyit enni, akkor Mihályi László cukrászmester a Dining Guide-ban a következő tanácsokat adta:
- A fura színek (mondjuk a hupikék) arra utalhatnak, hogy tele van nem természetes anyaggal a fagyi.
- A fura nevek (például esti álom) alkalmasak lehetnek arra, hogy át se gondoljuk, hogy mit eszünk. Ha mondjuk valaki a legjobb francia csokoládét használja a fagylaltjához, akkor miért nem azt írja ki?
- Túl nagy választék, túlságosan csicsás megjelenés, túl olcsón. A külső megjelenés sokszor a belső tartalom hiányát hivatott elrejteni, a túl olcsó ár pedig egészen egyértelműen mutathatja, hogy nem költenek el megfelelő mennyiségű pénzt alapanyagra.