A régi holmikra sokan csak legyintenek, és potom pénzért túladnak rajtuk, vagy rosszabb esetben kidobják őket a szemétbe. Nem minden régi dolog számit azonban ósdinak, sőt rengeteg olyan termék van, ami öreg kora ellenére sokkal inkább kuriózum, semmint szemét. Ebbe a halmazba tartoznak bele az antik játékok is, melyek egyes darabjai szuperértékesek lehetnek, miközben gazdájuk mit sem sejt erről. Éppen ezért utánajártunk mit érdemes figyelnie annak, aki némi pluszpénz reményében feltúrná a régi holmijait kincsek után kutatva.

Serdülő hagyomány

- számolt be a Pénzcentrumnak ifj. Gubányi István, a Regiment játéküzlet társtulajdonosa. A régi játék kereskedő és gyűjtő azt is elmondta lapunknak, hogy ennek az okai főleg abban kereshetők, hogy az igazán komoly darabok gyűjtése igencsak nagy anyagi befektetést igényel, amit jobbára csak az úgynevezett öltönyös gyűjtők engedhetnek meg.

- hívta fel lapunk figyelmét Gubányi István, akitől azt is megtudtuk, hogy ezekkel az igazi csemegékkel Magyarországon csak elvétve foglalkoznak gyűjtők. Érdemes azonban megemlíteni néhány múlt századi gyártót, akiknek darabjai roppant sokat érnek manapság. Ilyen például a Märklin, a Bing, a Lineol, az Elastolin stb. Ebből az időszakból Magyarországon gyártott játék sajnos elvétve maradt fönn. Az ezt követő 40 év hazai gyártása viszont óriási utánpótlást jelent a mai rajongóknak.

Roli Zoli, Holdrakéta

- mondta el a lapunknak a játék gyűjtő, aki felhívta a figyelmünket, hogy ezt a bő negyven éves korszakot is két nagy részre lehet bontani a gyártást illetően. Az egyik csoportba azok a játékok tartoznak, melyeket állami vállalatok gyártottak, a másikba pedig a "maszek", kisipari játékkészítők által létrehozott darabok.

Állami vállalatok

A szocialista időkben készült állami játékok, melyek ma is nagy sikernek örvendenek a gyűjtők körében, jellemzően néhány ismert gyárból kerültek ki. Ezek egyike volt a Lemezárugyár (ELZET), aminek égisze alatt olyan darabok futnak még ma is nagyon, mint például a Törpeautó, Roli Zoli, különböző járművek, a Közlekedési játék, Tolató/Rakodó vonat, Holdrakéta, Űr/Holdautó, vagy jelen pillanatban az egyik legnépszerűbb gyűjtői magyar préda, a Rába kamion. Ez utóbbiak állapottól függően 15-60 ezer forintot is érhetnek, míg egy holdjárgány 20-25 ezret kóstálhat, a ritkább verziók darabjaiért viszont, akár ennek a többszörösét is elkérhetik.

Az ELZET mellett híresek itthon a PV, azaz Pénzverde "Előre", "Pannónia" illetve "Helikon" villanyvasútjai is, melyek közül a helikonosok a legritkábbak, így ezek ára akár 300 000 forinttól is indulhat, míg a Pannóniák 200 000 forint között mozognak.

A Budapesti Játékgyár (BPJ) bár egy rövid ideig regnáló cég volt, játékai közül nagyon kevés maradt meg, így most igazán drága daraboknak minősülnek. Egy Csepel mentőautó például simán a 100 ezer forint fölötti kategóriába tartozik.

A Debreceni Műanyag feldolgozó és Gombkészítő Ktsz. (DMSZ) játékait is érdemes megemlíteni ebben a felsorolásban, hiszen a vállalat - ami leginkább járműveket gyártott - termékei nagy népszerűségnek örvendek manapság. Úgy mint például a Csepel Bulldog teherautó, Ikarus 55 (faros) autóbusz, néhány személyautó, és a guruló állatok. Ezek közül a kevésbé favorizáltak 3-10 ezer forintok, míg a ritkábbak akár 10-80 ezer forintot is érhetnek.

Kisiparosok

A "maszek" játékkészítők közül hármat érdemes megemlíteni Gubányi István szerint: Polefkó, Havas és Schenk. Mindhármukban közös például, hogy az általuk készített játékok 99,9 százalékban nyugati játékok lekoppintása, átgondolása, és a könnyebb gyártás érdekében való leegyszerűsítése.

A Havas játékok egyébként túlnyomó részt járművek voltak, míg Schenk Károly a híres Playmobil játékfigurák utánzatait gyártotta. Utóbbiakért 500-3000 forintot adnak a gyűjtők, de egy ritkább kiegészítővel ellátott darab több tízezres tétel is lehet.

Legális hamisítás

Mint az fenti sorokból kiderül, az utánzatok itt tényleges, licens nélküli replikákat jelentenek, amik persze nem csak a kisipari gyártásra voltak jellemzőek, hanem az állami gyárakra is. Gubányi István szerint ugyanis az összes 60-as, 70-es, 80-as években gyártott magyar játéknak valamilyen formában megtalálta már a mintadarabját valamelyik nyugati márka égisze alatt. Csakhogy elmondása szerint, a vasfüggönyön túlra nem értek el a nyugati cégek ügyvédei, úgyhogy nem tudtak mit kezdeni ezzel.

A probléma persze az volt, hogy a költséghatékonyság és könnyebb gyártás okán, sajnos ezek a darabok jóval rosszabb minőségűek voltak, mint a nyugati "mintadarabok", ráadásul nagyon kevés magyar játék volt egyedi, hazailag fejlesztett. Összevetésképpen az egykori keleti blokk országaival, a legkidolgozottabb és legszebb játékokat a kelet-német, illetve az egykori csehszlovákok gyártották, és ennek pont az volt az egyik fő oka, hogy ők nem a nyugati játékok utánozták, hanem saját tervek alapján készítették és fejlesztették termékpalettáikat.

Ezekre mindenképp figyelj

A régi, antik játékok értéke sok összetevő függvénye, azonban van néhány különösen fontos ezek között - hívta fel a figyelmet Gubányi István. Az egyike ezeknek, hogy újrafesteni semmilyen esetben sem szabad, semmilyen játékot.

Ráadásul egy hozzáértő úgyis látni fogja a különbséget, szóval semmi esetre se próbálkozzon ezzel senki. Egy másik nagyon fontos dolog, hogy sokkal többet ér úgy egy játék, hogyha annak megvan az eredeti csomagolása.

- mondja Gubányi István. Mindezek felül természetesen fontos a játékok állapota is, valamint az is, hogy az adott darabból mennyit gyártottak anno, továbbá az is, hogy milyen színváltozatokban vagy milyen más egyéb extrákkal kerültek eladásra egyes darabok. A LEGO-ból például az új darabok is megrendítően drágák tudnak lenni, viszont a gyűjtők szinte kizárólag csak a 80-as évek darabjait gyűjtik. Ezeknél a termékeknél is különösen fontos például a játék doboza, a leírása és a hiánytalan készlet megléte.

Mindent figyelembe véve, megéri tehát áttúrni a régi kacatoknak bélyegzett dobozokat, vagy felmenni a padlásra kicsit körülnézni, hiszen könnyen meglehet, hogy kincseket rejtenek a porfedte dobozok.