Pénzcentrum • 2018. március 13. 14:00
A magyar bevásárlóturisták a legtöbb pénzt Ausztriában költik el, 50 milliárdot, egy kiruccanásban átlag 25 ezer forintot. 2017-ben a határokon túli boltokban 100 milliárdot szórtunk el. Öt év alatt megkétszereződött a magyarok bevásárlóturizmusa a legfrissebb statisztikai adatok szerint.
A magyar bevásárlóturisták a legtöbb pénzt Ausztriában költik el, 50 milliárdot, egy kiruccanásban átlag 25 ezer forintot. 2017-ben a határokon túli boltokban 100 milliárdot szórtunk el. Öt év alatt megkétszereződött a magyarok bevásárlóturizmusa a legfrissebb statisztikai adatok szerint - írja közleményében a blokkk.com.
Mariahilfer Strasse, Shopping City Süd, Designer Outlet Parndorf az elmúlt jó néhány évtized és napjainknak is jellegzetes bevásárló célpontjai a magyar shoppingolók számára. Hajdanán még felhajtók is hajkurászták a magyarokat, hogy a Mariahilferen melyik boltba térjenek be szerény valutakeretüket elverni (meg még valamennyit a leleményesebbje). De volt ott "ungarische lángos" is, hogy a jó hangulat meglegyen.
A nyolcvanas évek végén az első nagy bevásárlóhullámban például a Gorenje hűtő, a walkman, vagy éppen a lepukkant roncsautó volt a sláger, de volt, aki banánt vett. Persze, már korábban is kirándult ide a magyar vásárolni, de csak módjával, hiszen kicsit nehézkesebben mozoghatott, amikor például farmernadrágot vitt haza. Ezért is indult meg itthon a magyar farmergyártás állami segédlettel, Trapper volt a neve, valamikor a nyolcvanas évek legeleje táján.
Az osztrák boltokban régen sem voltak nyelvi nehézségei a betérő magyar vásárlóknak, igaz, többet kellett mutogatni, mint ma. Napjainkban azonban a magyar eladók egy része - feltehetően nem csekély számban - az osztrák boltokban dolgozik.
A ma bevásárlóturizmusa: hiába a webáruház, nagyon megy
A bevásárlóturizmust döntő részben négy ok befolyásolja. Az első a határon túli ár, a második a valuták árfolyama, ami nyilván összefügg az előbbivel, a harmadik pedig az utazás költsége, vajon megéri-e felkerekedni. És természetesen szerepet játszik a vásárlók kalandozási vágya, a vadászösztön is, az új vásárlási élmény kergetése. Utóbbi azért is fontos, mert a weben utazgatás nélkül is bármi megvásárolható a határokon túlról, ha az olcsóbb, szebb, jobb, vagy éppen nincs itthon.
De nem lehet eltagadni azt sem, hogy azért van olyan fogyasztási cikk, amire a magyar vásárló azt mondja, az odakint jobb minőségű (na persze nem olyan vizsgálati eredmények alapján, mint amit a NÉBIH lejelentett, a vásárló azért bölcsebb annál).
Az elmúlt öt esztendőt vizslatva a kiindulópont, hogy a kifejezetten bevásárlási céllal kiutazók egy napra mennek el shoppingolni. Ezeknek a bevásárlóutaknak a száma az időszak elejéhez képest előbb lecsökkent egy hullámvölgy aljára, majd újra felkúszott a korábbi szintre, a lakosság kiutazásainak számát tekintve.
A lényeg a pénz. És itt azt látni, hogy nagyot ugrott a bevásárlóturizmus az elmúlt fél évtizedben, különösen az elmúlt két esztendőben, hiszen értéke megkétszereződött: 2013-ban még 52,1 milliárd forint értékben vásároltunk, tavaly ez az érték már 96,6 milliárd forint volt.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az egynapos bevásárlótúrák mellé odacsapva a többnapos bevásárlóutak néhány milliárdját, a bevásárlóturizmus költekezési mérlege túllépte a 100 milliárd forintot 2017-ben. A kétszeres növekmény pedig számottevő ütem, az érték pedig nagyobb annál az 50 milliárdos becsült adatnál, mint amennyit a weben külföldi áruházakból vásárolunk. Tehát a bevásárlóturizmus lenyomja a külföldi webvásárlást.
Ausztriában az átlagbevásárló turista egy kiruccanáskor 25 ezer forint körül költekezik, a Szlovákiát választó fele ennyit. Nyilván nagyok a különbségek egy-egy bevásárlás között, ha azt nézzük, hogy valaki átkerékpározik a határ túloldalára, például az ottani sarki fűszereshez, vagy esetleg valamilyen nagyobb értékű műszaki cikkre vadászik. Szembetűnő a szerb viszonylat több mint ötszörös megugrása: Szerbiában 2013-ban még 2,9 milliárdot költöttünk el, tavaly már 14,1 milliárdot. Ausztriában ugyanebben az időszakban 25,5 milliárdról 47,8 milliárdra nőtt ez az érték.
És úgy egyébként a magyarok külföldön
2017-ben összesen 816 milliárdot költöttek a magyarok külföldi utazásra. Ebben minden cél benne volt, pihenés, városnézés, rokonlátogatás, gyógykezeltetés, munkavégzés, minden más. Ebből boltokban 275 milliárdot költöttek a magyarok, hiszen nem csak shoppingolási céllal utaznak, így ennek része a 100 milliárdos bevásárlóturizmus. A várost látogató turisták is betérhetnek a boltokba, de ez a vásárlás már nem része a célzott bevásárlóturizmusnak.
És akik hozzánk jönnek
2017-ben a Magyarországra érkezett bevásárlóturisták, akik shoppingolni jöttek, 177 milliárd forintot költöttek el. Az összehasonlításban nyilván az is számít azért, hogy ők vannak többen. Mindösszesen 1 832 milliárd forintot költöttek, ennyi volt a magyar turizmus teljes bevétele az ideérkező külföldiektől. És persze az ideérkező turistáskodók is betértek a magyar boltokba, például élelmiszerekre 187 milliárd forintot költöttek, különféle egyéb vásárlásaik értéke pedig 396 milliárd forint volt, összesen 583 milliárd forint. Ez a teljes magyar kiskereskedelem 5-6 százaléka, tehát nem jött rosszul a magyar boltosoknak itthon.