A magyarok többsége rendkívül csekély mennyiségű vajat fogyaszt, ez azonban más európai országokra egyáltalán nem jellemző - derül ki a Kanadai Tejtermék Információs Központ adataiból. Ezekben ugyanis szinte kivétel nélkül a vaj viszi a prímet, ahogy az a következő grafikonon is jól látható. Az adatokból kiolvasható, hogy 2016-ban a magyaroknál az EU-ban csak a horvátok és a spanyolok fogyasztottak kevesebb vajat fejenként, sőt az uniós átlagtól is jócskán, majd 2 kilóval maradtunk el ugyanebben az évben. Bár a vajfogyasztás folyamatosan nő hazánkban, 2011-től 2016-ra megduplázódott, még így is súlyos a lemaradás. Ennek a legfőbb oka pedig a margarin.

A margarin dominanciáját támasztja alá a Tesco sajtóosztálya is, akik a Pénzcentrum megkeresésére elárulták,

Tejben-vajban fürdeni

A tradíció mellett ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a hazai margarin túlsúly leginkább a magyarok árérzékenységéből fakad. Az általunk megkérdezett összes áruház arról számolt be, hogy a polcaikon kapható vajak többszörösébe kerülnek kilóra vetítve, mint a margarinok. Ez olyannyira igaz, hogy január 17-i árak szerint

A Pénzcentrum megkeresésére adott válaszok szerint az Auchanban hasonló árkategóriás termékeket összevetve körülbelül két és félszer drágább a vaj, mint a margarin. A Sparban ugyanez az összevetés az utolsó félév adatait tekintve 1,5-3-szor drágább árat jelent a vaj számára, míg a Tesco 1:3 árarányról számolt be szintén a vaj javára, azaz kb. 700 forint/kilogramm margarin árához viszonyítva a vaj termék ára 2 000 forintra jött ki.

Tele van velük a polc

A brutális árkülönbség okán kíváncsiak voltunk arra is, hogy az áruházak mekkora termékskálával rendelkeznek eladótereikben. Fontos, hogy a mennyiség megállapításánál nem csak a külön márkákat, hanem a különböző kiszereléseket is számoltuk.

A Spar 30 féle vajat, 32 féle margarint és 8 vajjal kevert margarint tart repertoárjában. A Tescónál 46 termék képezi a vajválasztékot, ebből 9 "kevert", míg margarinból 51 terméket lehet felkutatni, amiből 8 vajtartalmú.

Az Auchan több mint 50 féle termékről számol be vaj, illetve margarin terén is, míg az Aldiban 10 féle vajat (ebbe beletartoznak már a vajkrémek is) és 9 féle margarint lehet megtalálni.

Össze is lehet keverni

A nagymértékű árkülönbség miatt nem csoda, hogy egyre több gyártó választ áthidaló megoldást, azaz keveri össze a vajat margarinnal, tehát az állati eredetű terméket a növényivel. Így a vajnál jóval olcsóbb terméket kapva, ami ízében mégiscsak felidézi a drágább termék jegyeit.

KATT: A legnagyobb vaj és margarin akciókért látogass el a Pénzcentrum Akciók oldalára!

Az áruházak beszámolói szerint ezek az új termékek egyre nagyobb teret hódítanak, így például Maczelka Márk, a Spar kommunikációs vezetője azt közölte lapunkkal, hogy

Szintén növekedésről számolt be a Tesco is, ahol a tapasztalatok szerint az új, kevert kategória népszerűsége folyamatosan növekszik, azaz

Az Auchan ezzel szemben mérsékelt keresletről beszél, de azért a jövőbeli bővülést ők sem tartják kizártnak. Az Aldi egyre növekvő vajkészítmény iránti igényről közölt információt (beleértve a kevert termékeket is) a vásárlók irányából, így kínálatuk további bővítését tervezik.

Mire fel ez a nagy árkülönbség?

A vaj és a margarin közötti árkülönbség oka egyértelműen az alapanyagok közötti értékkülönbségben keresendő. A tejből nyert tejzsír (ami ugye a vaj alapja) világpiaci ára az utóbbi egy év során,

Magyarország ilyen szempontból pedig különösen rossz helyzetben van, ugyanis a hazai tej zsírtartalma nagyon alacsony százalékú, így hazánk importra szorul a vaj gyártásához elengedhetetlen magasabb zsírtartalmú alapanyagokból. Az alacsony zsírtartalmú tejekből egyébként itthon leginkább, a vajnál sokkal népszerűbb tejföl készül.

Na jó, de ezt most eszik-e vagy isszák?

A margarin és vaj természetesen elengedhetetlen tartozéka minden konyhának, de milyen összetételű zsiradékokat lehet egyáltalán egyiknek vagy másiknak nevezni?!

- közölte lapunk megkeresésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Ezek alapján pedig a következőket lehet megállapítani:

Vaj

Tejzsírok: Szilárd, képlékeny, elsődlegesen "víz az olajban" típusú, emulzió formájú termékek, amelyek kizárólag tejből és/vagy bizonyos tejtermékekből készültek, és amelyek esetében a zsír az alapvető értékösszetevő. Ugyanakkor adhatók hozzájuk az előállításukhoz szükséges egyéb anyagok, amennyiben ezen anyagok nem a tej bármely alkotóelemének teljes vagy részleges helyettesítését szolgálják.

• Vaj - A termék tejzsírtartalma legalább 80, de kevesebb mint 90 százalék, maximális víztartalma 16 százalék, és zsírmentes tejszárazanyag-tartalma 2 százalék.
• Háromnegyed-zsíros vaj - A termék tejzsírtartalma legalább 60 és legfeljebb 62 százalék.
• Félzsíros vaj - A termék tejzsírtartalma legalább 39 és legfeljebb 41 százalék.
• Kenhető vajkészítmény X % - Termék a következő tejzsírtartalommal: 39 százalék alatti; több, mint 41, de kevesebb mint 60 százalék; több mint 62, de kevesebb mint 80 százalék.

Margarin

Zsírok szilárd, képlékeny, elsődlegesen "víz az olajban" típusú, emulzió formájú termékek, amelyek szilárd és/vagy folyékony növényi és/vagy állati eredetű, emberi fogyasztásra alkalmas zsírokból készültek, és amelyek tejzsírtartalma a zsírtartalom legfeljebb 3 százaléka.

• Margarin - Növényi és/vagy állati zsírokból előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 80, de kevesebb mint 90 százalék.
• Háromnegyed-zsíros margarin  - Növényi és/vagy állati zsírokból előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 60, de legfeljebb 62 százalék.
• Félzsíros margarin  - Növényi és/vagy állati zsírokból előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 39, de legfeljebb 41 százalék.
• X % zsírtartalmú margarin - Növényi és/vagy állati zsírból előállított termék a következő zsírtartalommal: 39 százalék alatti, több mint 41, de kevesebb mint 60 százalék, több mint 62, de kevesebb mint 80 százalék.

Keverékek

Növényi és/vagy állati termékekből álló zsírok szilárd, képlékeny, elsődlegesen "víz az olajban" típusú, emulzió formájú termékek, amelyek szilárd és/vagy folyékony növényi és/vagy állati eredetű, emberi fogyasztásra alkalmas zsírokból készültek, és amelyek tejzsírtartalma a zsírtartalom 10 százalék és 80 százalék között van.

• Keverék - Növényi és/vagy állati zsírok keverékéből előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 80, de kevesebb mint 90 százalék.
• Háromnegyed-zsíros keverék - Növényi és/vagy állati zsírok keverékéből előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 60, de legfeljebb 62 százalék.
• Félzsíros keverék - Növényi és/vagy állati zsírok keverékéből előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 39, de legfeljebb 41 százalék.
• X % zsírtartalmú kenhető keverék - Növényi és/vagy állati zsírok keverékéből előállított termék a következő zsírtartalommal:39 százalék alatti, több, mint 41, de kevesebb, mint 60 százalék több mint 62, de kevesebb mint 80 százalék.

Egészséges ez egyáltalán?

A NÉBIH szerint kétféle fogyasztó létezik az egyik a vaj, a másik a margarin fogyasztását preferálja. A vaj mellett érvelők a hagyományos, természetes előállítási folyamat hívei, a karakteresebb ízek/illatok kedvelői. A margarin-kedvelők tábora a kedvezőbb zsírsavösszetételre és az alacsonyabb fogyasztói árra hivatkoznak.

A vaj és a margarin összetétele lényegesen eltér egymástól, pedig mindkettő a kenhető zsírok kategóriájába tartozik. A vaj kb. 70 százalékban telített zsírsavakat tartalmaz, DE! ezek többségében jól emészthető rövid és középhosszú szénatom-láncú vegyületek. A margarin sok többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmaz, ami kedvező az emberi szervezet számára, de amennyiben olyan növényi zsír-összetevője is van, amelyik telített zsírsavat tartalmaz, az viszont hosszú láncú zsírsav, ami kedvezőtlenebb a vaj telített zsírsavainál.

Jó hír ugyanakkor, hogy korábban a margarinhoz köthető magas és rendkívül egészségtelen transz-zsírsav tartalom mára, a modernebb gyártási folyamatoknak hála leginkább csak a múlt. Régen ugyanis az volt a probléma, hogy a növényi olajok többsége szobahőmérsékleten folyékony, ezért a margarin szilárd halmazállapotát anno az úgynevezett hidrogénezési eljárás során biztosították, ami megkeményítette, besűrítette annak állagát. 

Az eljárás hátránya viszont az volt, hogy (főként a részleges hidrogénezés során) olyan transz-zsírsavak keletkeznek, melyek károsak az emberi szervezet számára. Manapság ezt úgy oldják meg, hogy a szobahőmérsékleten is szilárd trópusi növényi zsírok felhasználásával váltják ki az említett eljárást. Egyébként a transz-zsírsavak maximálisan megengedett mennyiségét ma jogszabály rögzíti.

Az egészséges étkezés kapcsán megkerestük az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI) is, akiknek táplállkozási ajánlása szerint

Az OGYÉI egyébként egy korábbi kutatásukra hivatkozva közölte: Magyarországon három felnőttből kettő túlsúlyos vagy elhízott. Ráadásul a magyarok étrendjére a sok, őleg állati eredetű zsír, a kevés gabonaféle (különösen a teljes kiőrlésű), és a nem megfelelő zöldség-, gyümölcsfogyasztás jellemző. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy hazánkban a lakosság táplálkozásában változások történjenek.