A szaloncukor titkai: hogy kerül a praliné a fára? (x)

A szaloncukor a legismertebb magyar karácsonyi édesség: a számok azt mutatják, hogy népszerűsége nem csökken, sőt, egyre inkább a minőséget keresik a vásárlók. De van, ami a magas minőségből is kiemelkedik, sőt, inkább pralinét kapunk szaloncukornak álcázva.

A Magyar Édességgyártók Szövetségének adatai szerint tavaly 3,4 milliárd forint értékben fogyott a szezonális édességekből, ami 655 tonnának felel meg. Szaloncukorból 5,5-6 milliárd forint értékben, 3500-4000 tonna került a kosarakba.

A szövetség szerint a választáskor a legfontosabb az, hogy valódi csokoládéból készüljön a termék, míg az ár csupán a harmadik helyet foglalja el a fogyasztói döntéshozatalban. Mindez a forgalomban is megmutatkozik: a piaci szereplők szerint az eladott mennyiség évről évre kissé csökken, míg az árbevétel stagnál.

A szaloncukor igazi hungarikumnak számít. Őse, a fondant-cukor a 14. századi Franciaországból eredeztethető, ennek a magyar verziója a 19. század első felében került fel a karácsonyfákra. Kezdetben csak a gazdagabb családok engedhették meg maguknak, hogy karácsonyfát állítsanak. Mivel a szalonokban díszítették fel a fát, innen kapta a nevét az édesség.

Kezdetben egyszerű cukorkaféleségeket, csokoládé golyócskákat burkoltak selyempapírba, majd színes sztaniolba. Annak ellenére, hogy a cukorka a XIX. század közepén jelent meg hazánkban először, 1891-ben Hegyesi József "magyar-franczia szakács és vállalkozó" már tizenhétféle szaloncukor receptet említ.

A szaloncukrot száz évvel ezelőtt nagy becsben tartották: sokan meg sem ették, évekig őrizgették az újabb és újabb ünnepre, mások csak a papírjára vigyáztak, abba csomagolták a következő évben a saját maguk főzte szaloncukrot. A századfordulótól indult meg a cukorka- és csokoládégyárak (tömeg)termelése, hiszen a fokozatosan javuló minőség, az egyre tetszetősebb csomagolás, a széles körű választék és a kézműves készítményeknél lényegesen szolidabb árak gyorsan meggyőzték a vásárlókat.

Az első és a második világháború idején visszaszorult a gyári szaloncukor-termelés. A szaloncukor tömeges megjelenése az ötvenes években következett be, ez persze a minőség gyengülésével járt együtt. A klasszikusan széles választék a piacgazdasággal jelent meg újból, ma már több tucat gyártó termékei közül válogathatunk.

ASzamos manufaktúraa minőségnek és a látványnak a legmagasabb színvonalát képviseli a szaloncukor-készítésben is. A családi vállalkozásnak ugyanolyan magas elvárásai vannak a karácsonyi édesség gyártásakor, mint más termékeiknél. Az idei ünnepekre szóló kínálatukkal ismét a legmagasabb minőség elérése volt a cél, így egy átlagos szaloncukor helyett pralinés íz- és formavilág kerül napvilágra a selyempapír felbontásakor!

ASzamos szaloncukor gyártása sem új keletű. Bár sokan azt gondolják, hogy vásárláskor csak marcipán szaloncukorban gondolkodhatnak, ezen bőven túlmutat a kínálat. Hiszen a manufaktúra a megszokott klasszikus marcipános szaloncukrok mellett mézes-narancsos fehércsokoládé krémes, karamell vaníliás fehércsokoládé krémes és sós-mandulás csokoládékrémes pralinékat is selyempapír köntösbe öltöztetett.

A Szamosnál ismét igyekeztek valamit visszahozni régi időkből, megidézni a kort, amikor a csokoládé még ritkaság számba ment. Manapság, amikor az ünnepek alatt szinte korlátlanul csemegézhetünk a finomságoktól roskadozó karácsonyfáról, már eszünkbe sem jut, hogy megbecsüljük ezt a ritka portékát. Legyen a szaloncukor ismét olyan édesség, amivel megkínáljuk vendégeinket, megajándékozzuk ismerőseinket, valóban díszét adva "szalonunknak". 2017-ben a Szamos szaloncukor élvezete ünnepi, emelkedett pillanat!

(x)