Pénzcentrum • 2017. augusztus 4. 11:03
Az utóbbi években számos kampány ösztönzi a magyar vásárlókat, hogy hazai termékeket vegyenek a külföldieket helyett. Ezeknek már láthatóan megvan a hatásuk, bár továbbra sem minden termékkategóriában keresik a magyar árucikkeket. Mitől függ, hogy figyelünk-e a származásra, és mennyit vagyunk hajlandóak fizetni a hazai gyártású termékekért?
A vezető éttermek, sztárszakácsok világszerte egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a jó minőségű, helyi alapanyagokra, és ez a tendencia Magyarországon is jellemző. A csúcsgasztronómia szép lassan lecsorog a magyar konyhákba is, ahol szintén egyre fontosabb szerephez jutnak a hazai alapanyagok. A csomagoláson feltüntetett védjegy elősegíti a hazai termékek könnyű és egyértelmű felismerését, de melyek azok, amelyek már egyértelműen legyőzik a külföldi versenytársakat?
Csak a hazai húsok!
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint a magyar vásárlók 82,12 százaléka figyel oda arra, hogy hazai élelmiszereket vásároljon, ebből 56,32 százalék mindig megnézi a származási helyet, míg 25,80 százalék csak bizonyos termékeknél tartja fontosnak. Főleg ezeknél keresik a magyar címkét:
- húsfélék;
- tojás;
- feldolgozott húsipari termékek;
- tej és tejtermékek;
- gyümölcsök, zöldségek;
míg a gabonaalapú termékek csak a lista második felében szerepelnek, majd a konzervipari termékek, a szeszes italok, valamint az édességek következnek.
Azt is megvizsgálták, hogy mi motiválja azokat a fogyasztókat, akik ragaszkodnak a hazai eredethez.
Egyébként a nők, a 40 év felettiek és a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők értékelik az átlagnál jobban a magyar származású élelmiszeripari termékeket.
Mennyire számítanak az árak?
A kutatás szerint a magyar termékeket vásárlók az árat az utolsó szempontként említik, vagyis sokadrangú kérdés, hogy a hazai élelmiszerek ára kedvezőbb vagy sem. Persze ebben nagy eltérések lehetnek az egyes vásárlók között: valaki inkább az árra, más inkább a minőségre érzékeny, de az utóbbi években van egy széleskörű elmozdulás az ár-érték arány irányába, illetve az akcióknak továbbra is nagyon fontos szerepük van.
- derül ki a Nielsen tavalyi felméréséből. Korábban a saját márkás termékek a gazdaságosság - és egyben gyengébb minőség - szinonimái voltak, hiszen ezeket általában olcsóbban lehetett megvásárolni, mint a prémiumnak tekintett gyártói termékeket. Ez ma már egyáltalán nem így van, bár a saját márka ára általában továbbra is kedvezőbb.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Így magyarosítanak az áruházláncok
Az utóbbi években a legtöbb áruházláncnak szívügyévé vált a saját termékek piaci részesedésének növelése: nemcsak forgalmazzák ezeket, hanem gyártanak, termékfejlesztéssel és marketinggel is foglalkoznak.
- mondta korábban a Pénzcentrumnak Kovács Oszkár, a Szatmárkert Kft. almafeldolgozó vezetője, amely több nagy lánc, köztük a Lidl Magyarország beszállítója.
A Lidl számára régóta fontosak a magyar gyártók és termékek, 2013 márciusában pedig beszállítói programot is indított. A diszkontlánc hazai boltjaiban azóta már több mint 60 százalékos a magyar termékek aránya, amit a jövőben tovább szeretnének növelni. Augusztus 7-től az áruház polcaira kerülnek a "Hazánk kincsei" márkájú termékek, amelyek kifejezetten magyaros és magyar gyártóktól származó termékeket takarnak: lesz például disznósajt, tokaszalonna, mangalicakolbász, különböző hazai sajt- és tésztafélék.