Pénzcentrum • 2017. június 14. 10:43
Forrong a magyar vendéglátós szakma. A szektort sújtó munkaerőhiány enyhítése végett a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) a kötelező szervizdíj bevezetését javasolja, ám a kisebb vendéglőknek nem tetszik az ötlet. Lehet, hogy a kártyán érkező jattok okozzák az ellentétet, mivel a kedvező adózás mellett bérfejlesztésre fordítható szervizdíj már évek óta létezik a vendéglátásban.
A kötelező szervizdíj bevezetésének gondolata megosztja a vendéglátós szakmát. Sokaknál kiveri a biztosítékot, mások viszont támogatják. Miért kéne kötelezőjelleggel borravalót adni, miért nem döntheti el egy vendég, hogy a jó felszolgálást vagy a finom ételeket, honorálja-e egy kis extra pénzzel?
A másik oldal viszont az átláthatósággal érvel, valamint azzal, hogy ez a javaslat egy összetettebb intézkedéscsomag része, mely a szektort sújtó munkaerőhiány felszámolását tűzte ki célul, a bérek emelésén keresztül.
A vendéglátós szakma két, jellemzően elkülönülő csoportja csap össze a kérdésben. Az egyik oldalon vannak a nagy szállodák és menő éttermek, a másik oldalon pedig a családi vállalkozásként üzemeltetett kisvendéglők, büfék vagy más kisebb vendéglátós egységek.
A javaslat egyébként a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségétől (MSZÉSZ) származik, akik egy május végi, a Magyar Távirati Irodához (MTI) eljuttatott közleményükben azt írták, hogy
Az MSZÉSZ azzal is indokolja a javaslatot, hogy
- a kötelező szervizdíj teljes egészében felosztandó lenne az éttermi dolgozók között,
- a tulajdonos nem tudná kivenni profitként és
- így átláthatóan járulna hozzá a bérek növekedéséhez.
Az egész tervezetben van egy bökkenő, ez pedig az, hogy a szervizdíjat jelenleg is ismeri a magyar jogrend, azt felszolgálási díjnak nevezi és szabályairól a 71/2005 GKM rendelet rendelkezik.
A helyzet tisztázása érdekében megkerestük Vágner Emília adótanácsadót, mérlegképes könyvelőt.
- nyilatkozta a Pénzcentrumnak.
A szakember által ismertetett másik eset, ha a számlán külön megjelenik a szervizdíj. Ebben az esetben ezt kötelező szétosztani hónap végén a vendéglátásban közreműködő alkalmazottak között, a nyugdíjjárulékot pedig a foglalkoztatónak kell megfizetnie.
- tette hozzá a szakértő.
Mehet kártyára a jatt?
Bérként adózni pedig drága mulatság. 2017-ben a bruttó bérhez viszonyítva 57 százalékot kell a munkáltatónak az állam részére megfizetni járulékok és egyéb költségek formájában, és itt adóthat egy helyzet, amiben a kisvendéglők, valamint a menő fővárosi éttermek érdekei eltérhetnek egymástól.
Mivel egy felkapottabb étterem esetében többször fordul elő, hogy kártyán, tehát nem készpénzben érkezik a jatt, ezért látható, hogy azt hiába fordítják bérkiegészítésre, arra nem fog vonatkozni a kedvezőbb adózási forma.
A kérdés persze megoldható lenne úgy, hogy a nagyobb éttermek feltüntetik a számlán a felszolgálási díjat, így teljesen mindegy, hogy kártyával vagy készpénzben fizeti azt meg a vendég, semmiképpen nem kelenel utána jelentős közterhet fizetni.
Erről meg szerettük volna kérdezni a kötelező szervizdíj ötletét megfogalmazó MSZÉSZ-t is, de Könnyíd László elnök azt közölte a Pénzcentrummal, hogy jelenleg nem kívánnak többet mondani a kérdésben annál, mint ami a feljebb említett MTI közleményben már megjelent.
A kisebb vállalkozások és vendéglátósok érdekeit képviselő Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) veszprém megyei elnöke, Vágó Péter egy másik aspektusra is rávilágít, hogy miért nem támogatja a kötelező szervizdíj bevezetését.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
- közölte a Pénzcentrummal.
Az elnök azt is elmondta, hogy szerinte a vendéglátós bérek felzárkóztatásához nem kell ekkora hűhó, majd azt is hozzátette, hogy semmi olyat nem tud támogatni, ami egy újabb kötelező szabályhoz vezetne a magánszférában.
Tény, hogy az éttermi szolgáltatások áfája 27 százalékról 18 százalékra csökkent 2017. január 1-én, és további 13 százalékpontos csökkenés várható jövőre. Ha csak egy vendéglő nem dönt az árak csökkentése mellett, úgy az áfán megspórolt pénzt el lehet költeni bérfejlesztésre is.
Az MSZÉSZ egyébként a Nemzeti Turisztikai Ügynökséghez nyújtotta be javaslatát, amelyet szintén megkerestünk a témában, de a válaszadási határidő rövidségére hivatkozva, egyelőre nem válaszoltak kérdéseinkre.
A szektor árnyoldala
A bankkártyás fizetés csak az egyik olyan körülmény, ami miatt eltérhetnek a kisebb és a nagyobb, vagy magasabb színvonalú éttermek érdekei. Közhely a vendéglátásban, hogy mindenki lop, csal, hazudik, de a pontos módszerekről megoszlanak a vélemények.
Iparági információk szerint a teljes szektorra jellemző, hogy a bejelentettnél többet keresnek a felszolgálók, így kevesebb adót és járulékot kell utánuk megfizetni. Az, hogy egyáltalán ne legyenek bejelentve a munkatársak, ma már inkább csak kisebb vagy szezonálisan üzemelő egységeknél fordul elő.
Az egyik legvadabb szektorpletyka szerint viszont sok helyen nem is számlát kapunk fizetéskor, hanem egy arra megtévesztésig hasonlító papírdarabot, és az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépbe csak a fogyasztás töredék része kerül be. Ezáltal a forgalom jelentős része soha nem jelenik meg a könyvelésben, amivel ugye megint adót lehet kreatívan megspórolni.
A fenti példák tükrében van abban igazság, amit a kötelező szervizdíj bevezetői hoznak fel érvnek, miszerint valamennyit fehéredne az vendéglátós szakma. Az azonban kétséges, hogy egy ilyen intézkedéssel mekkora előnyhöz jutna az állam.
A vendégek szempontjából egyébként szintén nem járna feltétlenül drágulással a kötelező szervizdíj bevezetése. Ez annak lenne köszönhető, hogy egy legálisan működtetett étteremben a teljes bevétel 8-15 százalékánál (ekkorára rúgna a kötelező szervizdíj, az MSZÉSZ javaslata alapján) általában többet visz el a bérek kifizetése. Ennek megfelelően még akkor is jobban járhat egy étteremtulajdonos az intézkedés bevezetéssel, ha a jelenlegi árait úgy csökkenti, hogy az új ár és a kötelező szervizdíj közösen adja ki a régi, az intézkedés bevezetése előtti árszintet.
Ez persze nem igaz azokra a tóparti büfékre, ahol jelenleg a forgalom nagy részét adózás nélkül teszi zsebre a tulajdonos. Ezek a trükköző éttermesek valóban áremelésre kényszerülnének, hogy (részben illegálisan megszerzett) bevételüknél maradjanak.
Ebből is látszik, hogy a javasolt intézkedés nem feltétlenül ördögtől való, mivel
- hozzájárulhat a szektor részleges megtisztulásához,
- a jelenleg is legálisan működő éttermekben pedig valóban hozzájárulhat a bérek rendezésén keresztül a munkaerő megtartásához.
A másik oldalon viszont a kisebb éttermek érdekeit sem szabad szem elől téveszteni, ahol úgy látják, furán venné ki magát, ha az opcionális borravalót felváltaná a kötelezően kifizetendő szervizdíj.