Pénzcentrum • 2017. március 14. 13:32
Tavaly 7 százalékkal nőttek a reálkeresetek, ennek köszönhetően pedig egyre többet vásárolunk. Ebből viszont nemcsak ők részesültek, a tartós fogyasztási cikkekre ugyanis még ennél is többet költöttünk - írja a Blokkk.com.
A pénztárcát nem csak a boltban nyitogatja a vásárló, hanem a szolgáltatóhelyek széles körében is. A bolti vásárlás mellett sok másra, például utazásra, vendéglőzésre, mozira, lakásrezsire, lakáskarbantartásra, egészségügyre, oktatásra is költenek a háztartások. 2016-ban összesen 17 ezer milliárd forintot adtak ki a családok fogyasztási céllal, ami 5 százalékkal nagyobb költekezést jelent az előző évhez képest (ennek az összegnek része a bolti kiskereskedelem is). A reálkeresetek (egy főre vetítve) több mint 7 százalékkal nőttek 2016-ban, tehát volt miből többet költeni.
Három év alatt azért nagyot húzott a költekezés
Évtizedes léptékben nézve 2016-ban kapaszkodott ki abból a gödörből a családi költekezés, amibe az elmúlt tíz év első felében belepottyant. A 2006-os esztendőt követően ugyanis lefelé csúszott a háztartások fogyasztási célú kiadásainak változását jelző mutató, ráadásul nem is keveset, mivel összességében 10 százaléknál többet is esett. Végül azonban az elmúlt három évben - 2014-2016 között - a költekezés nagy lendülete nyomán sikerült 10 százalék feletti növekedést elkönyvelni, amivel ki is kászálódott a családi vásárlás az amúgy nem is olyan csekély hullámvölgyből.
2016-ban ráadásul a háztartások fogyasztási kiadásai nagyobb ütemben is nőttek, mint a bolti kiskereskedelem, ami azt jelenti, hogy a vásárlók más területeken nagyobb sebességgel emelték a kiadásaikat. Kedvező a családi költekezés mérlegében, hogy a tartós, nagyobb értékű termékek vásárlása jóval átlag felett bővült 2016-ban, 8 százaléknál nagyobb ütemben. A tartós jellegű termékek vásárlására fordított összeg túllépte az ezeregyszáz milliárd forintot.
A háztartások fogyasztási célú kiadásai 2016-ban az egyébként szerény, 2 százalékos GDP növekedéshez a legnagyobb mértékben járultak hozzá. A bolti kiskereskedelem, a szálláshelyszolgáltatás és a vendéglátás 0,6 százalékot tett ehhez, ugyanannyit, mint a mezőgazdaság, míg például a feldolgozóipar csak 0,2 százalékot, de az információs, kommunikációs tevékenység is ezzel a két tizeddel tolta felfelé a GDP-t.