Pénzcentrum • 2017. március 10. 17:33
A kisboltosok az elmúlt években folyamatosan veszítettek a nagyáruházakkal szemben, nem is keveset. És ennek még nincs vége, hiszen a minimálbér tortúra nyomán újra kisvállalkozások ezrei húzhatják le a redőnyt. Ezen viszont nem segít a veszteségbe kergetett multi. A vásárlók is pórul járhatnak.
A héten az Indexen szellőztették meg a Lázár János vezette Miniszterelnökség és a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium friss előterjesztését, amely szerint a kiskereskedelmi szektor ellenőrzésének összehangolására külön kormánybiztost neveznének ki, továbbá az ágazat egyes szereplői esetében:
- környezethasználati díjat vetnének ki a parkolókra
- maximálnák a reklámköltést,
- kötelező létszámbővítést írnának elő,
- szabályoznák a bérpótlék és szabadnapok rendszerét,
- meghatároznák, mi lehet diszkont,
- betiltanák a gyűjtőcsomagot.
A megszellőztetett retorziók első pillantásra nem is sejtetik pontosan a következményeket, melyek bizony a vásárlóknak is sok kényelmetlenséget, kellemetlenséget okozhatnak majd, ha jogba is formálják a hírbe hozott korlátozásokat, bár az igazi döntés még nem ismert - írja közleményében a blokkk.com.
Ezek szerint az "egészséges szerkezet" az első. Ennek viszont ára van: az élelmiszerlánc felügyeleti díjat most már a legkisebbek is fizetik. Az uniós bürokraták ugyanis nem engedték a multik túladóztatását, de a végén a kisboltosok mentességét is eltöröltették. Ez sors várhat a reklámadóra is, ahol ma még van egy 100 millió forint alatti mentesség, de kétséges, megmaradhat-e. Majd tessék elképzelni a sarki fűszerest, amikor a házilag sokszorosított szórólapja után adót fizet.
Parkolóadó, vasárnap: a multit faragják, de a kisbolt szív nagyobbat
A parkolók megadóztatása a tervezett környezethasználati díjjal egyszerű adókivetés. A multi áruházak 30 milliárdos nyereségéből elvisz 20 milliárdot. Majd valahogy kifizetik. Lehet viszont versenyezni abban, hogy a fizetési határidő, vagy az uniós vétó lesz a gyorsabb. Persze, lehet úgy is csinálni, hogy az uniós bürokraták ne tudjanak belekötni, de akkor a hazai boltosoknak is fizetniük kellene valamennyit, így viszont semmi értelme nem lenne az egésznek. Csak csendben tegyük hozzá: nem csak egy áruház parkolójának építése vesz el zöldterületet, hanem például az autógyárak építése is, ahonnan a parkoltatásra váró masinákat ontják. Ott nem hiányzik az "egészséges szerkezet"?
A hétvégi, vasárnapi munkavégzés szigorítása csak ráadás lesz a vasárnap is nyitva tartó kisboltok tönkretételében, hiszen se több emberük, se több pénzük nem lesz a havi két szabad vasárnapra és a 100%-os bérpótlékra (30-40 ezer kisbolt tart nyitva vasárnap). A nagyáruházak viszont bevállalják majd, hiszen a verseny és a vásárló nem enged lazítást, ráadásul a hétvégi nyitvatartással tovább nő előnyük a kicsikkel szemben a vásárlócsalogatásban. De az sem kizárt, hogy a nagyok is megkurtítják a vasárnapi shoppingolást, a vásárlók örömére.
Reklámköltség: nagy vágás a vásárlónak, ráadásul megkerülhető
A reklámköltség korlátozása az árbevétel 0,5 százalékában öngól a költségvetésnek is, hiszen csökkenni fognak a reklámbevételek. Egy példa. A Tesco legutóbbi beszámolási időszakbeli árbevétele 614 milliárd forint volt, reklámköltsége 14 milliárd forint. A tervezett szabály alapján viszont ez csak 3 milliárd forint lehetne. Egy kicsit sokkal kevesebb.
De ennél sokkal nagyobb baj, hogy reklám nélkül nincs piac, megszűnne a vásárlónak az a tájékozódási lehetősége, ami élteti a válogatás és a vásárlás gyümölcsét. A vásárló, ha kíváncsi lesz, járhat majd boltról boltra. Jól jár, vagy rosszul jár?
Hát igen, az ötvenes, hatvanas években sem volt sok reklám, legfeljebb ahhoz hasonló, hogy cipőt a cipőboltból. No persze igaz, az áruválaszték sem volt túl bőséges. Ez a javaslat egyébként olyan, mintha például megtiltanák a telefonálást és tessék ezentúl mindent személyesen megbeszélni.
Nincs messze a kerülőút
Ja, igen, mi lesz akkor, ha nem a multi hazai, hanem szomszéd országbeli társáruháza, vagy kinti központja nyomatja a reklámot, annak minden költségével együtt. Legfeljebb több dolga lesz a postának. Ja, és van internet is, ami állítólag az egész földgolyót behálózza. A világ bármely szegletéből lehet nyomatni a reklámot. Az okostelefonokra. A vásárlók egyébként imádják az áruházi újságokat. De hát legfeljebb majd leszoknak róla, a séta különben is egészséges.
Kötelező létszám: miért pont 36 millió forint jusson egy eladóra?
Egyébként: pontosan száz éve nyílt meg az első önkiszolgáló áruház.
Amerikában. Magyarországon fél évszázada. A nagy alapterületű áruházak mindenütt a világon önkiszolgálók. Sehol sem hiányolnak több eladót, a vásárlók pedig a kellő információt a termék csomagolásán és a polcokon találhatják meg. A webáruházban sincs eladó, pedig ez a kereskedelem világszerte leggyorsabban fejlődő ága. De nyílt már olyan bolt is, ahol nincs benne kiszolgáló személyzet sem, mindent az informatika, elektronika csinál. Pénztárcát sem kell vinni, aprót sem kell számolgatni, pénztár és pénztáros sincs benne. Csak tele kell pakolni a bevásárlókosarat, majd a kijáratnál megolvassa az informatika a vásárolt termékeket. A világ erre megy. Előre.
Rejtély egyébként, miképpen kerekedett ki az a 36 millió forintos összeg, ami után egy-egy eladót lenne kötelező alkalmazni az élelmiszerboltokban. Egy ilyen előírás pontosan azt a teljesítménykülönbséget tüntetné el a boltokból, ami a korszerűség, a jó szervezés, a jó technika eredménye. És a vásárlóknak semmi bajuk vele, különben nem mennének oda vásárolni, hiszen van másik bolt is, sok eladóval.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A multi áruházláncoknak a számítások szerint 50 ezer eladót kellene alkalmazniuk. Vigyázat, ez nem az összes alkalmazottat jelenti, kár a mérlegadatokból arányokat fabrikálni, hanem az eladótérben téblábolók, a vásárlók rendelkezésére álló személyzetet.
A jelenlegi pontos eladólétszám nem ismert, ráadásul teljesen homályos, milyen eladóra gondol a kormány. Az élelmiszerboltban az eladóknak, akik a vásárlót kiszolgálják, kötelező a szakképesítés, de a pénztáros, árufeltöltő, vagy a zöldség-gyümölcs árus számára a jogszabályok szerint nem. A multi áruházak összlétszáma is egyébként 50 ezer fő körül mozog, de abban mindenki benne van, irodai, raktári dolgozók, árufeltöltők, mindenki más.
Ja, és munkaerőhiány is van, nem is kicsi. Mindenki munkaerőt keres ma is. Később sem lesznek többen.
Legyen tilos a gyűjtőcsomagolás?
ha már a kisbolt csak kurblival tekerhet, mert kicsi, tekerjen azzal a nagyáruház is
Ettől mindenki szívna: gyártó, kereskedő és a vásárló együtt. A gyűjtőcsomagolás azt jelenti, hogy a gyártó a gyorsabb, egyszerűbb árumozgatás érdekében olyan csomagolást alkalmaz, amivel egy fogással, emeléssel több árucikket lehet a polcra helyezni. A gyártó becsomagolja, a kereskedő kirakja egyben a polcra, vagy a raklapra, a vásárló pedig a polcra helyezett dobozból válogat. Sokkal egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb mindenkinek, ráadásul a polcra helyezett gyűjtőcsomagolás sokkal biztonságosabb, például egy feldőlő UHT tejesdoboz nem löki le a többit a polcról, vagy a raklapról.
Állítólag a kormány előterjesztése szerint a gyűjtőcsomagolás balesetveszélyes és megnehezíti a fogyasztók tudatos választását. Hát igen, egy rágógumi, ha a földre pottyan... Még szép, hogy lennének kivételek, a zöldség-gyümölcs, az italok. Egyébként ez biztonságosabb csomagolási mód is, mivel a gyűjtőcsomagolás védi a belehelyezett terméket, az nem borul fel, nem veri le véletlenül a vásárló. Ja, hogy így olcsóbb is? Hát éppen ez fáj a jogtervezőnek, hiszen pontosan ezzel, az egyébként világszerte elfogadott és bevált csomagolási és árukihelyezési módszerrel élnek a nagyáruházak. Ez az egyik előnyük, igaz.
A vásárló manapság csak úgy tud tájékozódni, ha válogat az élelmiszerek között, hogy a kezébe veszi és úgy olvassa el a sok-sok apróbetűs tájékoztatót. Hát nem mindegy, hogy egy dobozból, vagy a sima polcról veszi le?
Ez olyan, mintha a fociban megtiltanák a cselezést, hiszen akkor a gyengébb játékost sem kell félteni. Igaz, a játéknak is lőnének akkor.
Igaz, ami igaz: szakadékban a kisboltok
Magyarországon egy évtizede folyamatosan csökken a kiskereskedelmi boltok száma. A boltcsúcs 2005-ben volt, ehhez képest 2016. első félévének végéig közel 30 ezerrel csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma.
Előreláthatóan a kisboltok térvesztése folytatódni fog 2017-ben is, hiszen az új minimálbéreket, a munkaerőhiánnyal megfejelt emeléseket már sok ezer boltos nem bírja el. Rajtuk viszont nem elsősorban a multiknak az uniós rostán előbb-utóbb amúgy is elbukó korlátozása segítene, hanem ha a beruházásaikhoz, a napi működésükhöz kapnának pénzügyi támogatást. több adókedvezményt és okos, ahol lehet, ott kivételező szabályokat. De hát ez még várat magára.
Tény az is persze, hogy a multi áruházak gyorsabban nőnek a hazaiaknál. Ezért józan törekvés a hazai vállalkozások támogatása, de annak a modernizálásukat, korszerűsítést kellene segíteni.