Pénzcentrum • 2017. február 23. 11:07
A múlt héten kirobbant termékbotrány kapcsán lettünk kíváncsiak arra, vajon teljesen elzárják a magyarokat a "jobb" minőségű nyugat-európai termékektől, vagy a szabad uniós piac elve mentén itthon is simán lehet kapni ezeket? Előre szólunk, nem kellett sokáig kutakodnunk.
Múlt héten pattant ki a hír, miszerint silányabb élelmiszereket forgalmaznak Magyarországon a multik, mint Ausztriában. A Nébih 24 azonos, vagy nagyon hasonló termékmintát hasonlított össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételük és a jelölésük alapján. Górcső alá vették többek között a Nutellát, a klasszikus Coca-Colát, a Ritter Sport étcsokoládéját, a Manner ostyát, a Nesquick kakaóport, a Paula pudingot, a Landliebe tejberizst, az Actimel joghurt italt, és a Knorr Fix Carbonara spagettialapot is
A vizsgálat természetesen nem maradt szó nélkül az érintettek - és képviselőik - részéről sem. A Pénzcentrum megkeresésére szólalt meg többek között a Coca-Cola, a Spar és az Aldi, majd végül a Lidl is. De sajtóközleményben magyarázkodott például az Országos Kereskedelmi Szövetség, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége, valamint a Magyar Márkaszövetség is.
De a botrány előkerült a múlt heti Kormányinfón is; Lázár János begdöbbenve olvasta a híreket, és leszögezte: "Ez nagyon komoly kereskedelempolitikai és fogyasztóvédelmi kérdéseket vet fel, a kormány komolyan fog foglalkozni vele. Az élelmiszer-kiskereskedelmet uraló cégek szemetet akarnak eladni Magyarországon.
Lázár később sajtótájékoztatón is kitért a témára; mint mondta: a kormánynak kiemelten, fogyasztóvédelmi és élelmiszerbiztonsági megközelítésből kell foglalkoznia. A miniszter szerint elő kell venni az a kiskereskedelemre vonatkozó, fogyasztóvédelmi intézkedéscsomagot, amely már kétszer lekerült a kormány napirendjéről, mivel a kiskereskedelmi áruházláncoknak - jelentős munkaadók lévén - jelentős az érdekérvényesítő képességük is.
A téma egyébként már régóta napirenden van (az is sokat mondó, hogy a Nébih vizsgálat sem mondható frissnek): az élelmiszer-minőség kettős mércéje tárgyában 2016. május 17-én ülésezett az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa, ezen a tárgyaláson a Földművelésügyi Minisztérium felelős szakértői munkacsoportjának vezetője is részt vett. Ismertették, hogy Magyarország szakminisztere már 2015. év végén kinyilvánította támogatási szándékát azok felé, akik a téma megvitatását kezdeményezték. A V4-es országok 2016. áprilisi találkozóján magyar részről pedig az is elhangzott, hogy mivel a jogi környezet nem a legkedvezőbb, ezért
De éppen ma reggel idézték a magyar lapok az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztost, aki arra bátorítja a fogyasztókat, hogy követeljék meg a gyártóktól az azonos minőséget attól függetlenül, hogy melyik országban élnek, és akár fogyasztói szervezeteken keresztül adjanak hangot véleményüknek. Vytenis Andriukaiti szerint ugyanis nem lehet uniós szinten jogi eszközökkel fellépni az ellen, hogy a cégek a különböző piacokra szánt termékeiket a nemzeti ízlésnek, preferenciának vagy vásárlóerőnek megfelelően dobják piacra. A biztos kiemelte, egy cég tényleg dönthet úgy, hogy eltérő összetevőket használ országonként, viszont az erre vonatkozó szabály alapján a pontos összetevőkről tájékoztatni kell a fogyasztókat.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Itthon is lehet nyugati terméket venni
Ha pedig vásárlói tudatosság, kíváncsiak lettünk: vajon teljesen elzárják a magyarokat a "jobb" minőségű nyugat-európai termékektől, vagy a szabad uniós piac elve mentén itthon is simán lehet kapni ezeket? Mint ismert, a vizsgálat alá vont mintaelemeket hazai, illetve osztrák áruházláncok (Spar, Metro, Lidl, Hofer/Aldi) kiskereskedelmi egységeiből szerezte be a Nébih.
KATT! A magyar boltok titkai: te tudod, mit rejtenek a címkék?
Nos, nem kellett sokáig kutakodnunk, mi egy XII. kerületi diszkontban (a helyiek szavajárása szerint kínai - mondjuk ez nem is annyira meglepő a magyart törve beszélő távol keleti eladók láttán) gond nélkül kaptunk határon túli piacra készült Nutellát és Milkát is, de a polcokon szinte az összes olyan, készleten lévő termék import volt, amelyet a Nébih vizsgálat alá vont. Ezt egyébként az eladók is elismerték kérdésünkre. És az a gyanúnk, hogy bőven akadnak még ehhez hasonló, import termékeket kínáló "diszkontok" az országban.
Ahogy az a fenti galériában látható, a "kínaiban" kétféle Nutellát vásároltunk, amelyek vonalkódjaik alapján Olaszországban készültek (801-es országkód), de a "csomagolás" alapján a nagyobb kiszerelést nagy valószínűséggel osztrák, német, esetleg svájci piacra szánták, míg a 350 grammos verziót a szlovák és cseh vásárlóknak. A gyártás helyét a vonalkódok alapján a Milka esetében is könnyű volt megállapítani (402: Németország; 762: Svájc; 380: Bulgária), a célország viszont már nem annyira egyértelmű - a csomagolás alapján viszont 100 százalék, hogy nem a magyar boltok polcait célozták, hiszen nem volt magyar nyelvű tájékoztatás egyiken sem.