Mutatjuk, melyik gyártókat vizsgálhatja a Nébih

Némileg azért változott a hangnem az elmúlt napokban. Az első pillanatokban még az elkövetkező időszak legnagyobb botránya előtt álltunk, legutóbb pedig már arról esett szó a kormány képviselője részéről, hogy nem jogi, hanem erkölcsi kérdésről van szó. Mindenki tudja: mostanában derült ki ugyanis egy 2014. évi vizsgálat eredménye, mely szerint a hatóság (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Nébih) 24 világmárka esetében azt állapította meg, hogy a hazai tejtermékek, édességek, üdítők íze és állaga is silányabb, mint az osztrák boltokban kaphatóké. A félkész ételek esetében pedig mennyiségi hiányosságokat is feltártak két évvel ezelőtt.

A legfrissebb kormányzati döntés február 20-án megszületett, mégpedig az, hogy nem a 2014-es vizsgálatból kell meríteni, ami 24 terméket vet górcső alá, vajon silányabb élelmiszert kap-e a magyar vásárló, mint Ausztriában, hanem 100 terméket érintő élelmiszerellenőrzés jön. Félreértés ne essék: egy politikus dolga az, hogy védje a vásárlóit. Egy bökkenő azonban máris akad: 2011-ben is felvetődött már ez a kérdés, de akkor (és azóta) az Európai Unió nem volt hajlandó változtatni a közösségi előírásokon.

Az egymásra mutogatás is megindult persze a gyártók és a kereskedők között, így most már az is silány áru, amit azért hoznak Magyarországra, mert máshol nem fogyott annyi belőle, hogy üres maradjon a raktár. Természetesen a jogban vétkezők hibája már más kérdés, de akad, aki ezt is erre a térfélre söpri. és természetesen nem maradnak ki a szórásból a kereskedők sem, így nem zárható ki, hogy a végén (okkal, ok nélkül) rajtuk csattan egy ostor.

Mennyi import élelmiszert veszünk a boltban: kár számolni, nem tudni pontosan

A magyar élelmiszeripar 2016-ban 1700 milliárd forint értékben szállított a hazai piacra különféle élelmiszereket, de hát nem csak a boltokba, hanem vendéglátóhelyekre, vagy éppen különféle intézményekhez (például honvédséghez, kórházakhoz) is jutott belőle. Ez nettó, tehát áfa nélküli érték.

A bolti kiskereskedelemben az élelmiszerek értékesítése 2016-ban 3200 milliárd forint felett mozgott (a blokkk.com számítása szerint, mivel még nincs az utolsó negyedévről KSH adat). Ez viszont már áfával együtt számolt bruttó érték. (A KSH adatsorában a kiskereskedelem főbb árucsoportonkénti kimutatása jelzi legpontosabban az élelmiszervásárlások értékét. Az üzlettípusonkénti KSH adatban különféle iparcikkek is benne vannak, amit élelmiszerboltban, vagy egy hipermarketben venni lehet.

A magyar élelmiszer export és import egyenlege, az export többlete 700 milliárd forint körül lehetett 2016-ban (a decemberi KSH adat még hiányzik, így ez is blokkk.com becslés), tehát a hazai élelmiszergyártók is adnak el külhonba. Az élelmiszer import megközelíthette az 1400 milliárd forintot, de ebből semmiféle következtetés nem vonható le, hogy vajon mennyi jutott ebből a boltokba, mivel van, ami vendéglátásba, vagy intézményi körbe jutott, vagy a behozatalt követően éppen továbbadták külföldre.

Nos, az elmúlt években többféle becslés is napvilágot látott, mennyi lehet vajon a boltokban vásárolt élelmiszerek körében az import részaránya, ezek 70-80 százalékos arányokat jeleztek. De egyáltalán nem, biztos, hogy ez ennyi.

Mennyit árulnak itthon a legnagyobb élelmiszergyártó multik

Van miből válogatnia az ellenőrző hatóságnak, ha import élelmiszert keres a boltban. A kiinduló pont a magyar telephellyel, leányvállalattal rendelkező élelmiszergyártók 2015. évi beszámolója (frissebb adat nincs, de a nagyságrendet nyilván pontosan ki lehet olvasni belőlük). Érdemes egy pillantást vetni az exportjukra is, ami nem keveset ad hozzá a kedvező magyar külkereskedelmi mérleghez. Természetesen nincs mindegyik nagyágyúnak magyar gyártó telephelye, lehet, hogy más országbeli támpontot választott valahol Európában, így jó néhány világmárkát a nagykereskedők hoznak a magyar piacra, tehát bármelyik márka szállíthat ide bármit.

Ellenminta kell-e?

A NÉBIH vizsgálatoknak megvannak a maga szabályai. Az élelmiszerláncról és felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény alapján hatósági ellenőrzés esetén az ügyfél kérhet úgynevezett ellenmintát (az esetleges későbbi vitákban jelenthet ez segítséget). Ennél annyiban bőbeszédűbb a 68/2007. (VII. 26.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet, ami az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről szól, hogy az ellenminta vételét jegyzőkönyvben is rögzíteni kell. Kivétel persze itt is akad.

Kérdés, vajon milyen ennek az ellenőrzésnek a módszere? Kérdés az is, hogy vajon hogyan jár el a NÉBIH a külföldi boltban: kéri-e az ottani ellenőrző hatóság együttműködését, tud-e az ottani boltos az ellenőrzés szándékáról, vagy csak egyszerűen bevásárol a magyar hatósági ellenőr? És mi van akkor, ha a magyar boltban talált élelmiszer a jobb? Szólunk a szomszédnak, hogy csipkedje már magát?