Pénzcentrum • 2016. május 6. 18:01
Tízmilliárdokkal többet fizethetnek ki a boltok, ha a vasárnapi bérpótlékot megemelik 50-ről 100 százalékra, a teljes bérköltségnek dupláját teheti ki a pótlékként kifizetett bér - írja a Blokkk.com.
Megszületett egy ajánlás május 6-án két szakszervezet és egy gazdasági érdekképviselet részéről arról, hogy a vasárnapi pótlék 100 százalékos legyen. A szakszervezetektől érthető a törekvés, de hát egy vállalkozásnak, mielőtt dönt, számolnia is kell, miből mennyit lehet kifizetni. Ajánlott pontosan számolni, különben a nagy aggódás nagy bukáshoz vezet. A Pénzcentrum friss információi szerint egyébként a fix emelés helyett egyfajta sávos bérpótlék-rendszert alakíthatnak ki.
Mennyien dolgoznak most a kiskereskedelemben?
A kiskereskedelemben (boltokban, áruházakban) dolgozók létszáma a KSH adatai szerint a következő:
- foglalkoztatottak száma: 369 ezer fő
- ezen belül
- alkalmazottak száma: 187 ezer fő
- alkalmazottakból fizikai dolgozók száma: 138 ezer fő
- alkalmazottak: a négy főnél többet foglalkoztatóknál
Vasárnap (ezt csak becsülni lehet, mivel ilyen nyilvános adat nincs) 35-40 ezer bolt nyit ki, mintegy 80 ezer foglalkoztatottal a pultok, pénztárak mögött a 140 ezer üzletből, tehát a többség zárva van. Ennek alapján az ajánlás a vasárnap zárva tartóknak kedvez, hiszen alaposan megnehezíti a nyitva tartók dolgát.
Mennyi bérköltséggel számolhatnak?
2015-ben januárhoz képest decemberre 182 ezer forintról 198 ezer forintra nőtt a kiskereskedelem alkalmazottainak a havi bruttó átlagkeresete. Ezen belül a fizikai dolgozóké 145 ezer forintról 157 ezer forintra nőtt. Az évközi béremelések nyomán a kiskereskedelemben az alkalmazottaknak kifizetett keresettömeg (az összes kereset összege) 381 milliárd forintra nőtt 2015-ben, a 2014. évi 360 milliárd forintról, a KSH adatai szerint. Az elmúlt években ekkora növekedés nem volt, a közterhekkel együtt pedig a növekmény 30 milliárd forint körül mozog.
Az 50 százalékos bérpótlék teljes költsége 25-30 milliárd forintra becsülhető a kiskereskedők számára. (Ez azt is jelenti, hogy ezt az összeget 2015-ben az évközi emelésekkel oda is adták az alkalmazottaknak). A 100 százalékos bérpótlék ennek a kétszerese, ha ugyanannyian nyitnának ki, ez viszont nem valószínű.
Mindehhez az is hozzátartozik, hogy a kiskereskedelemben a bérköltség az összes saját költség felénél is több (az eladott áruk beszerzését nem számolva), tehát a legérzékenyebb költségtényező.
Ez aztán ügyetlenkedés a javából
A három szervezet ajánlása így fogalmaz:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Nos, a vasárnapi boltzár idején kizárólag az 5 szabadon választható vasárnap volt 100 százalék a vasárnapi pótlék, más esetekben maradt a régi 50 százalék. Így a benzinkút, a gyógyszertár, a piacok, vásárok, pályaudvarok üzletei az év összes vasárnapján csak 50 százalékos pótlékot fizettek, hasonlóképpen az újságos, virágárus, a kizárólag pékárut, tejterméket árusító üzletek is (utóbbiak déli 12 óráig alkalmazottal a pult mögött kinyithattak).
A Kúria korábbi állásfoglalása alapján ráadásul a bevásárlóközpontok rendeltetésük szerint tarthatnak nyitva vasárnap, ugyanúgy, mint például a vendéglátóhelyek, így esetükben nem kötelező az 50 százalékos vasárnapi pótlék. A kizárólag a hétvégi pihenőnapokra felvett részmunkaidősök számára úgyszintén nem volt (és ma sem) kötelező a 100 százalékos vasárnapi pótlék.
Emelkedhet a pótlék, de majd más csökken
A jog nem zárja ki, hogy akár ajánlás, akár a piac ereje nyomán a törvényben előírt 50 százalékos pótléknál többet fizessenek, ezzel nincs is baj. De akinek sok a 100 százalékos vasárnapi pótlék, az majd lecsökkenti a valamilyen formában majd létező cafeteriát és visszafogja a következő béremelést. A pótlékot lehet a törvény erejével emelni, de a dolgozók bérét már a piac szabályozza (persze, a minimálbéreket nem számítva).
A legnagyobb kárvallottak a kisvállalkozások lennének a 100 százalékos vasárnapi pótlékkal: minél kisebb egy bolt, annál keservesebb a béreket kitermelni. Ráadásul egy friss hír szerint még mindig sokan nem adnak nyugtát, amiből az is következik, hogy a bér egy részét zsebből intézik, lényeges, hogy ez sem számít bele a nyugdíjba.