Pénzcentrum/Index.hu • 2016. március 27. 10:31
A cafeteriarendszer átalakítása után a béren kívüli juttatások akár helyi pénz formájában is adhatóak lehetnek - legalábbis ebben reménykednek a lokális valuták alapítói. Bizonyos jelekből arra lehet következtetni, hogy a kormány támogatja a helyi pénzek ötletét, de egy ilyen lépéssel hirtelen több nagyságrenddel nagyobb piac nyílna meg a soproni kékfrank vagy a tokaji dukát előtt, mint amekkorán ma működnek. Az ezzel járó nehézségeket pedig nem valószínű, hogy szívesen vállalná bárki.
Orbán Viktor két héttel ezelőtti bejelentése, melyben az Erzsébet-utalvány és SZÉP-kártya ma működő rendszerének felszámolása utáni cafeteriáról beszélt, sok kérdőjelet hagyott maga után.
A miniszterelnök "nyílt kettős bérrendszer" kialakítását helyezte kilátásba, ami a mostani rejtett kettős bérrendszert váltaná. Vagyis az utalványokat készpénzre cserélnék valamilyen formában, de vigyázva arra, hogy a kiegészítő juttatásként adott pénz adókulcsa továbbra is kedvezőbb legyen. Ez egyébként valószínűleg az egykulcsos adó feladását is jelenti.
A hírre a helyi pénzek alapítói rögtön izgalomba jöttek, mivel a népmeseien hangzó készpénz-is-meg-nem-is meghatározáshoz elég jól passzolnak a regionális fizetőeszközök, és talán a munkáltatói oldal is pozitívan fogadná őket.
A Cafeteriatrend szakértői magazin egy minikutatást is végzett a témához kapcsolódóan. Arról érdeklődtek 371 munkáltatónál, miként reagálnának, ha egyes béren kívül adott juttatások adója növekedne, míg megjelenne egy bér felett adható kedvezőbb adózású pénz. Arra jutottak, hogy a munkáltatók 83 százaléka az új, kedvezőbb adózású pénz kifizetésének lehetősége mellett nem vonna be plusz pénzeket a juttatási rendszerbe, a meglévő bér- és cafeteriakeret terhére alakítanák át a juttatásaikat.
Mi értelme van a helyi pénznek?
A lokális fizetőeszközök koncepciójának lényege, hogy egy földrajzi körön belül tartja a megtermelt értéket, ezáltal az adott körben élénkíti a gazdaságot. Ha a pénzem egy része olyan valutában van, amelyet kizárólag bizonyos helyeken tudok elkölteni, az értelemszerűen előnyhöz juttatja ezeket a helyeket másokhoz képest. Így működik minden utalványos rendszer is, a különbség a helyi valutához képest az, hogy míg az utalványok beváltását adott boltokhoz kötik, amelyek az országban bárhol lehetnek, addig a helyi pénz felhasználhatósága kifejezetten egy területhez kötődik.
Azonban hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján nem biztos, hogy sok értelme van a helyi pénzeknek: kutatások szerint a hagyományos bankjegyek több mint a fele sem kerül 10 kilométernél távolabb kezdeti megfigyelési helyétől két hét alatt. Ráadásul a pénzforgalom legjelentősebb hányada ma már nem készpénzben bonyolódik. Ennek ellenére a helyi valuták sok országban elég népszerűek, részben talán nem racionális, hanem identitásbeli okokból. Többek között Németországban, Svájcban és az Egyesült Királyságban is nagy múltra tekintenek vissza a lokális fizetőeszközök.
Magyarországon 2009-ben vezették be az első, soproni kékfrank névre hallgató helyi pénzt, amelyet Sopronban és környékén lehet használni. Ezt követte jópár másik próbálkozás, ma már forgalomban van a balatoni és a bocskai korona, az alsómocsoládi rigac, valamint a tokaji dukát. Bevezetés alatt áll a zselici dénár, a rábaközi tallér és a kiskőrösi pengő. A legnagyobbnak számító kékfrankkal tavaly mintegy 80 millió forintos forgalmat bonyolítottak.
A helyi pénz árfolyamát az országos valutához kötik, leggyakrabban 1:1 arányban, vagyis ha befizetünk százezer forintot, akkor százezer kékfrankot/rigacot/dukátot kapunk cserébe. Visszaváltáskor viszont általában levonnak néhány százalék illetéket, éppen azért, hogy kevésbé érje meg forintra váltani, mint elkölteni helyben.
Rástartolnának a cafeteriára
- mondta a Kisalföldnek a néhány napja Perkovátz Tamás, a kékfrank alapítója, a Soproni Városszépítő Egyesület elnöke.
A korábban cafeteriában utazó Perkovátz az Index megkeresésére reagálva közölte, hogy konkrétan tárgyalásokat még nem folytattak a Nemzetgazdasági Minisztériummal az ügyben, de azért kapcsolatban vannak velük, és bizakodóak, illetve úgy látják, bőven van még terep a helyi valuták terjedésének. A kékfrank kitalálója szerint például a velük szomszédos Rábaköz is készen állna egy lokális valuta bevezetésére, amelyet szívesen bevonnának a soproni kékfrankot kibocsátó szövetkezet égisze alá.
A helyi pénzek bevezetése a cafeteriarendszerbe nyilván azzal járna, hogy ki kellene terjeszteni az elfogadóhelyek körét, hogy a felhasználók ne érezzék durván korlátozva a lehetőségeiket. Perkovátz ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank felmérésére hivatkozva úgy nyilatkozott, a vállalkozásuk forgalmuk felét amúgy is 50 kilométeres körön belül bonyolítják, ami nagyjából megegyezik a helyi pénzek felhasználási körével. Így ezek ideális eszközei lehetnek a helyi gazdaságfejlesztésnek és az embereknek sem fájna a földrajzi korlátozás.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Akár passzolhatna is a koncepcióba
Az Index kereste az NGM-et is a helyi fizetőeszközök cafeteriaként való alkalmazása kapcsán, de kerülő választ adtak: mint írták, a rendszer átalakításáról jelenleg egyeztetések zajlanak, ezért egyelőre nem tudnak bővebb információkkal szolgálni. Egyértelműen mindenesetre nem is utasították el a lehetőséget.
A Magyar Nemzeti Bank néhány évvel ezelőtt még inkább aggályosnak, mint támogatandónak tartotta a helyi pénzeket, amit azzal indokoltak, hogy könnyebb hamisítani, nem egyértelmű, hogy mi lesz a cserébe adott forintjainkkal, és nem támogatja érdemben a helyi gazdaságot sem.
A kormányzat mai hozzáállása a helyi pénzekhez nem egyértelmű, de az biztos, hogy nem zárkóznak el tőlük: a nemrégiben Mádon debütáló
Perkovátz Tamás szerint is ez az akció lehet az egyik dolog, ami miatt a helyi valutások bizakodhatnak. Az is biztos, hogy a kormány gazdaságfejlesztési elképzeléseitől elméletben nem állna távol egy ilyen húzás, mivel előszeretettel hangsúlyozzák a vidéki közösségek, a lokalitás fontosságát.
De nagyon bonyolult lenne bevezetni
De ettől még sokkal komolyabb érvek szólnak amellett, hogy a helyi pénz-cafeteria átváltás inkább az ezzel foglalkozók vágyálma, mint a jövő politikai valósága. Eleve kérdés, hogyan fogadnának egy ilyen korlátozást az ügyfelek, akik teljesen máshoz szoktak hozzá. Az is bizonytalan, hogyan tudnák kezelni a váltást az alapvetően kis forgalmú helyi valuták kibocsátói.
Összehasonlításképpen az Erzsébet-utalvány rendszerének kiépülése után a 58 ezer Erzsébet-elfogadóhely lett az országban, és 48 ezer munkaadó egészítette ki vele 2 millió az alkalmazott bérét százmilliárdos nagyságrendben. Még a legjobban kiépült kékfrank 80 milliós éves forgalma is messze elmarad az arra a régióra vetített Erzsébet-utalvány és SZÉP-kártya-forgalomtól.
A szabályozási oldal is tartogatna bőven kihívásokat. Nagyobb forgalom, több beváltóhely esetén nyilván sokkal jobban megéri a hamisítás, így komolyabb eredetiségbiztosítást kellene kitalálni egy sereg különböző kinézetű és kibocsátóval rendelkező pénzre. De maga a kibocsátó is trükközhet, ezért ha komolyan gondolnának egy ilyen ötletet, akkor sokkal jobban körül kéne bástyázni törvényekkel a helyi valuták rendszerét, ami jelenleg erősen alulszabályozott Magyarországon.