Nagy Bálint • 2015. november 9. 06:06
Miközben az idei kedvezményezettekről a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal titkolózik, addig az NGM lapunk megkeresésére küldött friss tájékoztatásából az is kiderült, eddig nagy valószínűséggel a Lidl a Plázastop-törvény legnagyobb vesztese. A német diszkontlánc 28 publikus felmentési kérelméből 28-at utasítottak vissza.
Vajon mit titkol a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal (HBMK) - fogalmazódott meg bennünk a költői kérdés, miután az ún. Plázastop-törvény alóli felmentési kérelmekkel kapcsolatos közérdekű adatigénylésünkre a következő választ kaptuk:
- reagálta hivatalos megkeresésünkre a HBMK.
Mint ismert, a 2015. február 1-től hatályos új Plázastop-törvény szerint országos illetékességgel a HBKM vezetője jár el szakhatóságként (2014. dec. 31-ig ez az NGM hatáskörébe tartozott). A HBMK azonban mindössze annyit volt hajlandó elárulni, hogy a szeptember közepéig beérkezett 60 megkeresésből 24-et bíráltak el érdemben: 21 esetben támogató, 3 esetben pedig elutasító tartalmú szakhatósági állásfoglalást adtak ki. Szeptember közepén még 24 eljárás volt folyamatban, míg 6 eljárás esetében az ügyfél kérelmére, szintén 6 esetben pedig a hatáskör hiánya miatt kellett felfüggeszteni az eljárást.
A Plázastop néven elhíresült törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi törvény módosítása. A törvénymódosítás lényege rendkívül egyszerű volt: megtiltották Magyarországon a 300 nm-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi létesítmények (üzlet és bevásárlóközpont) építését, ill. 300 nm-nél nagyobb területűre való bővítését. A 2012 januárjától hatályos módosítás eredetileg 2014. december 31-én került volna kivezetésre, a parlament végül - az uniós kötelezettségszegési eljárás ellenére - mégis a moratórium meghosszabbításáról döntött. Az idei évtől hatályos új Plázastop-törvényben ugyanakkor könnyítést jelentett, hogy az eredetileg 300 nm-es határt kitolták 400 nm-re. Az eredeti törvényben és az új szabályozásban is hagytak ugyanakkor egy kiskaput: 2014-ig a kereskedelemért felelős miniszter adhatott felmentést a törvény alól; 2015-től pedig a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője jár el országos illetékességgel a felmentésért folyamodók ügyében.
A HBKM válasza azért is különösen meglepő, hiszen az NGM tavaly és ezúttal is simán kiadta a teljes adatsort, ezzel nagy valószínűséggel elismerve azt, hogy
Tették ezt annak ellenére, hogy az adatsorból egyértelműen kiderül, az NGM-től anno (a minisztérium tájékoztatása szerint 2014. december 31-ig 142 felmentést megadó határozat került kiküldésre) egyetlen ismert nemzetközi áruházlánc se kapta meg a felmentő határozatot (egyedül az IKEA neve cseng ismerősen, amely egy XX. kerületi beruházására kapott felmentést), ezzel szemben több CBA, Coop egység is felkerült a támogatott beruházások listájára.
És ez korántsem jelenti azt, hogy a multik nem is próbálkoztak, sőt. Ezúttal az NGM ugyanis olyannyira közlékeny volt, hogy az elutasításról szóló határozatok listáját is megküldték számunkra. A 90 kérelmező nevét és a beruházás helyét is tartalmazó listából pedig kiderül, hogy
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Se új áruházak, se új munkahelyek
A legnagyobb kereskedelmi láncok és bevásárlóközpontok tulajdonosai, illetve az őket képviselő szakmai szervezetek az elmúlt években többször is hangot adtak azon véleményüknek, miszerint az ágazatot sújtó megszorítások, köztük a Plázastop-törvény miatt több ezer állás nem jöhetett létre. Különösen, hogy a szabályozást megelőzően a nagyobb láncok - különösen a hard diszkontok - agresszív expanziós politikát folytattak.
Mindezt egyébként, ugyan durva becsléssel, de az NGM által kiadott lista is igazolja. A Lidl Magyarország Kft. 164 áruházában (szállítókkal, irodistákkal együtt) például 3500 főt foglalkoztat, ez tehát azt jelenti, hogy áruházanként nagyjából 20 fővel számolhatunk. Tehát csak a Lidl 28 elutasított beruházási terve esetében közel 600 olyan pozícióról beszélhetünk, amely a jogalkotó miatt nem jött létre. És akkor a többi áruházlánc elutasított kérelméről, illetve a be sem nyújtott kérvényekről még nem is beszéltünk.
Ezt természetesen valamelyest ellensúlyozza, hogy ebben az időszakban több használaton kívüli, mások számára értéktelen, és a törvény nélkül még talán ma is üresen álló ingatlant karoltak, újítottak fel, vontak be a városok vérkeringésébe, főként a diszkontláncok. Persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezt a folyamatot a vasárnapi boltzár már valamelyest visszavetette.