Pénzcentrum/Portfolio • 2015. november 7. 11:23
Továbbra is döbbenetesen nagyok a különbségek a legszegényebb és leggazdagabbak kiadásai között. Sokkolóak a statisztikák, miszerint a szegények fejenként 41 ezer forintból kénytelenek megélni havonta és csupán 13 ezer forintot költenek élelmiszerre.
2015 első fél évében egy háztartás egy főre jutó havi fogyasztási kiadása 72 214 forint volt. Jelentős a különbség a társadalom legszegényebb és leggazdagabb rétegeinek vásárlási szokásai között. Az egy személyre jutó elköltött havi összeg a legszegényebb családok esetében, tehát a társadalom legszegényebb 20 százalékánál mindössze 41 ezer forint.
Ezzel szemben a legjobban kereső 20 százalék kiadási havonta fejenként meghaladják a 134 ezer forintot - derült ki a KSH friss fogyasztási statisztikájából. A szegények mindössze 13 ezer forintot költenek boltban vásárolt élelmiszerekre, a módosabbak azonban 28 ezer forint fölött. Éttermekbe viszont sokkal gyakrabban járnak a gazdagabb családok.
A munkaképességet meghatározó kiadásokra (az egészségre, közlekedésre és oktatásra) ötször annyit költenek a magas bevétellel rendelkező családok, ezáltal a szegényebb rétegek alapvető hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon. A kultúrafogyasztás esetén majdnem kilencszeres a különbség.
Az ország egyes régióiban területileg is nagyok az eltérések. Az észak- alföldi fogyasztók költenek a legkevesebbet termékekre és szolgáltatásokra. A legtöbb pénzt a közép- magyarországi régióban (így Budapesten is) költik el. Ebben a régióban a több a vásárlók lehetősége is.
A KSH bővebben is foglalkozik a jövedelemkülönbségek élelmiszerfogyasztásra gyakorolt hatásával. Közgazdaságilag elfogadott törvényszerűség, hogy minél kisebb hányadát fordítjuk élelmiszerre az összköltségünknek, annál kedvezőbb az életszínvonal. A magas bevételű háztartások kiadásaik 21 százalékát, az alacsony bevételűek kiadásaik egyharmadát költik boltban megvásárolt élelmiszerre és alkoholmentes italokra. A gazdagabbak minden élelmiszer típusra többet költenek, változatosabban, egészségesebben étkeznek:
- kevesebb zsiradékot, húst és kenyeret
- több gyümölcsöt és halat fogyasztanak
Az élelmiszerfogyasztás szempontjából figyelembe kell venni, hogy nem csak otthon étkezünk. Bár az otthon elfogyasztott élelmiszerek aránya a leggazdagabbaknál csupán 2,2-szer magasabb, mint a legnagyobb szegénységben élő családoknál, számításba kell vennünk a házon kívül étkezéseket. A gazdagok kiadásaiból a házon kívüli étkezések a teljes ételre fordított összeg 19 százalékát teszik ki. Éttermekben, a munkahelyen és az iskolában 4,5-ször költenek többet a magas bevételű háztartások tagjai. Tehát a jövedelmi helyzet javulásával párhuzamosan nő a házon kívüli étkezések aránya.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A kiadások alapján tehát megállapítható, hogy az életszínvonalbeli különbségek kis mértékben csökkentek. Ezeket az eredményeket részben befolyásolhatja, hogy a KSH változtatott a lakosság fogyasztásának mérési módszerein. Ezáltal a 2015-ös adatok a korábbi évek adataival csupán korlátozottan vethetőek össze.
Érdemes megfigyelni, hogy milyen mértékben változott az elmúlt két évben a szegényebb és gazdagabb rétegek kiadásai közti különbség az egyes termékcsoportoknál.
- Az egy főre jutó kiadások 3, 6-szorosról 3,3-szoros különbségre csökkentek
- A ruházati költségkülönbségek 7,8-szorosról 4,5-szörösre csökkentek
- A vendéglátásban, közlekedésben és egészségügyben szintén csökkentek
- A szórakozás terén 7,7-szeresről 8,8-szorosra növekedtek
- Az oktatás, a szeszesital és dohánytermékek esetében minimálisan növekedtek