Pénzcentrum • 2014. november 24. 16:05
Mégsem a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kaphatja az emelt összegű élelmiszerlánc-felügyeleti díjból befolyó összeget, legalábbis nem úgy, ahogy az eddigi kommunikáció alapján számítani lehetett rá. Egy most beterjesztett törvényjavaslat szerint a 22-24 milliárd forint az állami költségvetésbe menne, és a Nébih annak csak egy részét kapná meg élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos tevékenységeihez.
Múlt héten a parlament elfogadta a 2015-ös adótörvényeket. Számos újítás mellett az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelésről is döntöttek. Így egyes kiskereskedelmi hálózatoknak, mint például a Tescónak, az Auchannak, vagy a SPAR-nak jóval többet kell majd adóznia az élelmiszerek előállítása, termelése és forgalmazása után. A befizetett felügyeleti díj közvetlenül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih) került volna, hogy fejlesztésre, és a működésükre költhessék. A változtatások nyomán azonban
Eddig a termelőknek, feldolgozóknak és kereskedőknek egységesen éves
árbevételük 0,1 százalékát kellett befizetnie élelmiszerlánc-felügyeleti
díjként. Most ez az összeg sávosan emelkedik a bevételek szerint,
maximum annak 6 százalékát kell befizetni. Ez azt jelenti, hogy a
legnagyobb forgalmat bonyolító kereskedőktől (üzletláncok) a korábbi
hatvanszorosát szedhetik be.
KATTINTS! Megtudtuk: ezért húzzák ki a Tesco, a SPAR alól a talajt
A sávos díjemelés a Coop, a Reál vagy a CBA esetében nem eredményez számottevő többletköltséget, hiszen ezek egymástól független (franchise) üzletekként működnek, így bevételük nem üti meg azt az 50 milliárd forintos határt, ami után már az emelt összegű felügyeleti díjat kell fizetni (Lehtenek olyan üzletek, amelyek valószínűleg még az 500 milliós határt sem lépik át).
A Pénzcentrum megkeresésére a Nébih korábban úgy nyilatkozott, a befolyt összeg 10 százalékát fejlesztésre költenék, a fennmaradó hányad pedig megoszlana a hivatal, és a területi ellenőrzéseket végző kormányhivatalok között az élelmiszerlánc-biztonsági feladatok működtetési kiadásaira, mint például az ellenőrzések lefolytatására, a fogyasztók tájékoztatására, a laboratóriumi hálózat működtetésre.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Mondták ezt akkor, amikor még a teljes bevétellel, a számításaik szerinti 22-24 milliárd forinttal kalkuláltak.
Az új fordulat alapján jogosnak tűnik az az értelmezés, miszerint valójában nem élelmiszerbiztonsági okok, hanem a költségvetési bevételek növelésének szándéka áll a díjemelés sávos emelése mögött. Csak a Nemzetgazdasági Minisztériumon múlik, mennyit kap végül a Nébih.