Pénzcentrum • 2014. november 21. 06:01
Emelt összegű élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell majd fizetnie a legnagyobb hazai áruházláncoknak, mint például a Tescónak, az Auchannak, vagy a SPAR-nak. Az így befolyt összeget a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra (NÉBIH) költik. A kormány kommunikációja szerint a hivatal Európa egyik legjobbja, mégis milliárdokat költenének fejlesztésre. Ilyen nagy lenne a gond a magyar élelmiszerekkel? A Pénzcentrum megtudta, mire költik jövőre a megsokszorozódó bevételeket.
A héten a parlament elfogadta a 2015-ös adótörvényeket. Számos újítás mellett az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelésről is döntöttek. Így egyes kiskereskedelmi hálózatoknak jóval többet kell majd adózniuk az élelmiszerek előállítása, termelése és forgalmazása után. Az előző évi árbevétel alapján dől el, ki mennyit fizet. Az összeg sávosan emelkedik:
- 500 millió forintig egyáltalán nem kell díjat fizetni,
- 0,5-50 milliárd forintnál 0,1 százalékot,
- 50-300 milliárd forintnál (több lépcsőben) 1-5 százalékot,
- 300 milliárd forint éves forgalom felett 6 százalékot.
A sávos díjemelés a Coop, a Reál vagy a CBA esetében nem eredményez számottevő többletköltséget, hiszen ezek egymástól független (franchise) üzletekként működnek, így bevételük nem üti meg azt az 50 milliárd forintos határt, ami után már az emelt összegű felügyeleti díjat kell fizetni (Lehtenek olyan üzletek, amelyek valószínűleg még az 500 milliós határt sem lépik át). Nem így a nagyoknak, szakértők számításai szerint a Tescónak például durván 10 milliárdos plusz terhet, a SPAR-nak pedig egy kicsivel kevesebbet jelent majd az emelés. Az Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 22-24 milliárd forint felügyeleti díjból befolyt összeggel számol jövőre.
Ilyen nagy a gond? Erre kell a pénz?
Egy biztos, az így befolyt összeget a NÉBIH működésére költik majd. Felmerül ugyanakkor a kérdés, miért van szüksége a hazai élelmiszer-biztonsági hivatalnek ekkora többletforrásra, ha a kormány kommunikációja szerint a NÉBIH már így is Európa egyik legerősebb élelmiszer felügyeleti szerve.
A hivatal tájékoztatása szerint a befolyt összegből eddig többek között korszerű műszerek és vizsgálati berendezések beszerzését tudták megvalósítani. A fennmaradó hányad megoszlik a NÉBIH és a területi ellenőrzéseket végző kormányhivatalok között az élelmiszerlánc-biztonsági feladatok működtetési kiadásaira, mint például az ellenőrzések lefolytatására, a fogyasztók tájékoztatására, a laboratóriumi hálózat működtetésre.
Kattints! Hatalmas bukta az Extreme Digital akciója
Terveik szerint a többletbevételt a kormány által tavaly elfogadott, 2013-2022-ig terjedő időszakra vonatkozó Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia, valamint az abban megfogalmazott 11 célterület feladatainak megvalósulására fordítják majd.
Azaz a NÉBIH tájékoztatása szerint a 2015-ben várt felügyeleti díjból az alábbi területekre fókuszálnak; ezen programok tudnak elindulni:
Laboratóriumi rendszer újraszervezése
A cél egy integrált, magas színvonalú létesítmény-hálózat kialakítása, hogy itthon tudják például kivizsgálni az újonnan feltűnő szennyező anyagokat. De emellett a mintavételi rendszert is optimalizálni kell, illetve megfelelően fel kell készülni a válsághelyzetekre.
Széleskörű kockázatcsökkentés
Az egészségügyi kockázatok csökkentése mellett figyelmet szentelnének a biológiai, növényegészségügyi, élelmiszer-mikrobiológiai, járványos állatbetegséggel kapcsolatos és kémiai veszélyeknek. Így például a növényi károkozók okozta problémák, a nem megfelelő minőségi ivóvíz, az antibiotikumok, a toxikus anyagok, vagy az adalékanyagok vizsgálatára is több pénz jut.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Tudáshálózat alapjainak kiépítése
Egy hatalmas tudáscentrummá szeretnének válni, ahol az élelmiszerlánc összes szereplője megosztja egymással a szaktudását. A cél az, hogy a vállalkozók, szakmai és civil szervezetek, szakmai köztestületek (kamarák) és az állam által fenntartott szervezetek egymás partnereiként, és ne riválisokként működjenek.
Ezek mellett pedig másik két projekt folytatódik:
Sikeres küzdelem a visszaélések ellen
Ez a projekt már fut, csak folytatniuk kell a munkát. A cél a hamisítók, a trükközők kiszűrése a fogyasztók (egészsége) érdekében. A részfeladatok többek között a pontos minőségi előírások meghatározása, az online kereskedelem ellenőrzése, vagy áruk áramlásának nyomon követése.
Egységes információ menedzsment
A cél egy óriási információs rendszer létrehozása és működtetése, az adatok rendszerezése. Emellett a fogyasztók tájékozódását segítő minősítési rendszerek bevezetése és fenntartása is ebből a keretből folytatódik majd.