Mi van valójában a felvágottban hús helyett? És ez szabályos?

Pénzcentrum2014. október 5. 07:00

Tápiókakeményítő, tej- és szójafehérje, burgonyakeményítő: mind megtalálhatók egyes sonkákban és felvágottakban, húskészítményekben. A jellegért és az ízért felelősek. Nem a hús, nem a fűszer, hanem ezek.

A felvágottak többségében oda nem illő, növényi eredetű fehérjék, összetevők, vagy tej-származékok is lehetnek. Bár első ránézésre a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) meghatározása szerint a húson és fűszereken túl nem kerülhet egyéb növényi adalék a készítményekbe, a megfogalmazás elég nagy teret enged ezeknek. Tehát a felvágottak:

különböző, de legalább 40 mm átmérőjű, természetes, vagy mesterséges bélbe töltött homogén húspépbe ágyazott hús és/vagy szalonna mozaikokat tartalmazó, jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználásával készült, főzéssel, füstöléssel tartósított, esetlegesen szárítással utóérlelt, jól szeletelhető húskészítmények.

A felvágottak azonban ennél sokkal bonyolultabb élemlmiszerek. Az úgynevezett jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználhatósága teszi ugyanis lehetővé, hogy egészen sokféle élelmiszeradalék kerülhessen beléjük. Ezek felhasználhatóságát egyébként egy uniós rendelet határozza meg. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a Pénzcentrumhoz eljuttatott tájékoztatása szerint

az előírásban nincs felsorolva, hogy mely állag- vagy ízkialakító anyagokat lehet felhasználni.

Tehát hiába csodálkozunk azon, hogy

  • szójafehérje,
  • tejfehérje, tápiókakeményítő,
  • burgonyakeményítő,
  • vagy növényi rostok

vannak a felvágottban, ezek szabályosan felhasználhatók. Például abban az esetben, ha szóját, mint jelleg- és ízkialakító anyagot adnak a termékhez, csak olyan mennyiségben tehetik, amennyivel a termék teljesíti az élelmiszerkönyvben meghatározott kötelezően betartandó minőségi jellemzőket. Azaz nem lehet benne annyi szója, amitől a kötelező mennyiségnél kevesebb hús kerülne bele.

Az állag és ízkialakítás miatt hozzáadott anyagokat az előírt minőségi jellemzők (pl. hústartalom, fehérje-, zsír-, víz-, sótartalom) betartásával hozzá lehet adni és

ezeknek a köre nincs meghatározva az élelmkiszerkönyv előírásban.

Az ízesítésre szolgáló jellemzőt (pl. sajt - sajtos párizsi) ki is emelhetik a megnevezésben, de az előírás szerint az állag és ízkialakító anyagokat nem kötelező névvel jelölni, például úgy, hogy szójás párizsi.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Ha csak húseredetű fehérjetartalmú termékeket fogyasztanánk, érdemes a jelzőket figyelnünk. A hivatalos előírás szerint a párizsi, a krinolin, a virsli, a Zala felvágott, a nyári turistafelvágott és a csemege debreceni megnevezésében alkalmazható az extra, a príma, az eredeti, a különleges, vagy más egyéb, a kiválóságra utaló jelző, ha:

  • a termékek hústartalma legalább 1,3-szorosa a megkülönböztető jelzés nélküli terméknek, azaz azoknak, amiknél nem szerepel a príma, extra, stb. jelző
  • a termékek előállításához csak húseredetű fehérjét használnak.

Az adalékanyagok között egyébként ez év decemberétől könnyebb lesz eligazodni, hiszen többek között kötelező lesz minden esetben feltüntetni:

  • az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokat fel kell tüntetni
  • a tápértékjelölést (azaz a szervezet számára hasznosuló részét az élelmiszernek) 2016. december 13-tól
  • meg lesz határozva, mekkora a jelölésen alkalmazható legkisebb betűméret, hogy az tényleg olvasható legyen

 

Címkék:
vásárlás, élelmiszer, sonka, nébih,