Pénzcentrum • 2014. szeptember 4. 09:31
Újra felreppent a híre annak, hogy a dohánytermékek után az alkoholkereskedelmet is uralma alá vonná az állam. A Pénzcentrum utánajárt, mit szólnak a hazai üzletláncok az elképzeléshez, illetve milyen változásokat hozhat, ha a jövőben kizárólag "Nemzeti" italboltban lehetne beszerezni a szeszesitalokat is.
"Az alkoholtartalmú italok kereskedelmének ügyéről a kormány nem tárgyalt, előterjesztés nem készült és nincs a kormány napirendjén" - reagált a Portfolio érdeklődésére a Kormányzati Információs Központ a nemzeti italboltokkal kapcsolatos hírre.
Noha a választások előtt az akkori kormányszóvivő Giró-Szász András még tagadta, bulvárkacsának titulálta a sajtóhírt, most mégis újra felreppent, hogy a dohány után az alkoholkereskedelem is állami felügyelet alá kerül. A Napi Gazdaság kormányközeli forrásokra hivatkozva azt írta:
A Pénzcentrum értesülései szerint több, Magyarországon meghatározó üzletlánc is kimaradt azokból az egyeztetésekből, amelyek a Nemzeti Italboltok 2015-ös elindításáról szóltak. Az, hogy csak zárt, elkülönített helyen lehet alkoholt venni a fogyasztás csökkenésével, a külföldről (szürkén/feketén) behozott alkohol mennyiségének növekedésével járhat, így nem csak a gyártók, hanem az üzletláncok is nagy vesztesei lehetnek ennek a lépésnek.
Úgy tudjuk, nyáron a kormány több koncepciót is tárgyalt, leginkább azon folyt vita, hogy csak a "tömény" (25% alkoholfok feletti) szeszeket árusítsák az italboltok, vagy a söröket, borokat is csak itt lehessen megvenni.
Bár konkrétumok híján egyelőre nehéz találgatni, de Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Pénzcentrum megkeresésére korábban úgy nyilatkozott, többféle koncesszió is szóba jöhet.
Egy biztos, ha zöld utat kap az elképzelés, a szabályozás hasonló lehet a trafikokhoz. A Napi Gazdaság értesülései szerint törvényben lesznek rögzítve az alkoholárusítás szabályai; csak a kizárólag erre a célra létrehozott, államilag engedélyezett boltokban lehet majd alkoholt venni. De szintén korábbi sajtóértesülések szerint vélhetően a trafikok is pályázhatnak majd az italárusítási koncesszióra.
Arról sem tudni azonban egyelőre részleteket, hogy mely alkoholtermékekre terjedne ki a szabályozás. Korábban tehát szó volt arról is, hogy "csak" az úgynevezett tömény alkoholos italok vagy égetett szeszes italok kiskereskedelmét kötnék koncesszióhoz, a söröket és a borokat továbbra is árulhatnák az élelmiszerboltok. Sokkal valószínűbb azonban, hogy alkoholfok szerint határoznák meg a szabadon, illetve a koncesszióban értékesíthető italok körét.
Vámos György korábbi véleménye szerint azonban bármilyen megoldást is választ végül a kormányzat, nagyon fontos, hogy az ne okozzon veszteséget a szakmának, ne gátolja a versenyegyenlőséget és az ellátási láncot, illetve ne adjon nagyobb teret a feketézésnek. A dohánykereskedelemnél azonban jól látszik, hogy a hatalmas a forgalomcsökkenés (2014 első félévében mindössze 3,6 milliárd szál cigaretta fogyott Magyarországon, addig 2012-ben még 6,2 milliárdnál tartott ilyenkor a számláló), ami egyrészt köszönhető koncesszió pozitív hatásainak, másrészt viszont a feketepiac erősödésének is.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Brutális árrobbanás jön?
Az alkoholforgalmazás és -árusítás koncessziós boltokba terelése, illetve adott esetben állami monopóliuma egyáltalán nem ismeretlen fogalom. Amerikában vagy például Európában is van, ahol már régóta élnek ezzel a módszerrel. Az USA-ban például nagy hagyományai vannak a mérsékelt alkoholfogyasztás állami támogatásának. Jelenleg is közel másfél tucat államban van érvényben olyan szabályozás, amely koncentrálja és koncessziós rendszerbe helyezi a borok, sörök, és tömények árusítását.
Az öreg kontinensen pedig jellemzően az északi országokban, mint például Svédországban, Norvégiában, Finnországban és Izlandon szabályozza állami koncesszió az alkoholtermékek kiskereskedelmét. Ezekben az országokban többnyire a tömény szeszek, likőrök, valamint a borok árusítása engedélyköteles, de például a Izlandon még sört sem lehet venni a hagyományos boltokban.
Ráadásul az északi országokban nem is olcsó alkoholizálni. Ma már a legtöbb turista számára ismert, hogy a skandináv országok polgárai gyakorta szállnak kompra éppen a magas alkoholárak miatt. A környező országokban ugyanis jóval olcsóbban lehet hozzájutni a bódító italokhoz. Előfordul például az is, hogy az akár 70-80 százalékkal olcsóbb italokból sokan hetekre-hónapokra feltankolnak, mielőtt odahaza leszállnának a hajóról.
Azt természetesen előre nehéz megmondani, hogy lesz/lehet-e árfelhajtó hatása, ha a jövőben Magyarországon is kizárólag "Nemzeti" italboltban lehetne majd szeszhez jutni, a számok azonban magukért beszélnek. Az EUROSTAT statisztikái szerint az elmúlt években volt, hogy az alkoholos italokat és dohánytermékeket Magyarországon lehetett a legjobb áron megkapni. Miközben az északi országokban, például Dániában, Svédországban vagy Izlandon jóval drágább az élet, s így természetesen az alkohol is. Van, hogy egy pohár sörért 2-3 ezer forintot is elkérnek például egy stockholmi étteremben.
Vámos György szerint azonban az északi országok árképzését nem lehet etalonnak tekinteni. "Más és más adópolitika és megannyi jövedelem, s életszínvonal jellemzi az európai országokat, így az északi országokban jellemző árakat nem lehet mintának tekinteni" - mondta el a Pénzcentrum.hu megkeresésére korábban az OKSZ főtitkára, aki hozzátette, hogy az árak mellett a vásárlóerő összetételét is fegyelembe kell venni. Véleménye szerint amennyiben az északi országok lakói nem bírnák el a magas árakat, nem lenne fenntartható a rendszer.