Pénzcentrum • 2014. május 15. 15:45
Másként hat a rezsi- és trafikháború fent és lent, így nem ugyanakkora inflációval szembesülnek az alacsony és a magas jövedelműek, továbbá a nyugdíjasok és a sokgyerekes háztartások is más-más tempót érzékelnek a statisztikai hivatal adatai szerint. Mutatjuk az okokat.
A KSH külön inflációs indexet kalkulál az alacsony, a közepes és a magas jövedelműek, továbbá a legalább háromgyermekes háztartások számára is. Mindezt az eltérő fogyasztási szerkezet indokolja, és persze mindez továbbra sem jelenti azt, hogy az egyének által érzékelt illetve vélelmezett árváltozások feltétlenül összhangban volnának a hivatalos adatokkal. Áprilisban például - amikor a fogyasztói árszínvonal hajszállal, de alulmúlta az egy évvel korábbit - a nyugdíjasok elméletileg nagyobb árszínvonal-csökkenésnek örülhettek az átlagnál, míg a legszegényebbek ebből kimaradtak.
Az alacsony jövedelműek esetében az átlaghoz képest nagyobb súllyal szerepelnek a kosárban az élelmiszerek, 29 százalékkal 23,9 százalékkal szemben. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerek árváltozása valamivel jobban érinti a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe tartozók esetében számított fogyasztói árszínvonalat, mint az általános inflációs rátát. Ugyanez fokozottan igaz a dohányárukra is, a legalacsonyabb jövedelműek esetében e termékkör 10 (!) százalékos súllyal bír, ami bő kétszerese az átlagnak, illetve háromszorosa a legnagyobb jövedelműek esetében alkalmazott kosársúlynak.
A háztartási energia szintén nagyobb arányban van jelen a legszegényebbek fogyasztói kosarában, alapvetően a tűzifa és az egyéb szilárd tüzelőanyagok magasabb súlya miatt. Utóbbi a magyarázata annak, hogy a rezsicsökkentés, amely ezeket a tételeket nem érintette, kisebb mértékben mérsékelte a legalacsonyabb jövedelműek által érzékelt inflációt.
Így költenek a gazdagok
A legfelső jövedelmi decilisbe tartozók a legalacsonyabb jövedelműekhez képest nyolcszor több pénzből gazdálkodhatnak a 2012-es adatok szerint. A háztartási energia és az élelmiszerek súlya a legnagyobb jövedelműek inflációs kosarában jóval kisebb az átlaghoz és a legszegényebbekhez viszonyítva, ám ezen belül az éttermi és büfévásárlásoké kiemelkedően nagy.
Átlagon felüli súllyal bírnak a kosarukban az alkoholos italok, míg a dohányáruk esetében fordított a helyzet. Talán szintén nem meglepő, hogy a takarítás, mosatás szolgáltatás a legnagyobb jövedelműek kosarában közel 3,5-szeres súllyal van jelen az átlaghoz képest, a külföldi üdülés pedig 2,4-szeressel. Részben a háztartási energia kisebb, illetve a tempósabban dráguló szolgáltatások nagyobb súlyával magyarázható a legfelső jövedelmi decilisbe tartozók esetében az átlagnál magasabb árszínvonal-növekedés.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ami hiányzik a nyugdíjasok kosarából
A nyugdíjasok fogyasztásában a jövedelmükhöz viszonyítottan elsősorban az élelmiszerek, a háztartási energia és a gyógyszerek súlya magasabb, így ezen tételek árváltozása erőteljesebben befolyásolja a nyugdíjasok fogyasztóiár-indexét. Ebben a kosárban - érthető okokból - nem szerepelnek például az iskoláztatással, gyermekneveléssel kapcsolatos szolgáltatások és termékek sem.
Tavaly meg is szakadt a 2010 júliusa óta jellemző folyamat, 2013-ban ugyanis a nyugdíjasok körében mért fogyasztóiár-index az év nagy részében kis mértékben, de alatta maradt a lakosság egészére vonatkozó fogyasztóiár-indexnek. Ez alapvetően azzal volt magyarázható, hogy a nyugdíjasok körében nagyobb súlyt képviselő háztartási energia esetében a rezsicsökkentő árintézkedések hatása erőteljesebben érvényesült. Ezzel szemben a teljes lakosság körében nagyobb súllyal szereplő szeszes italok és főleg dohányáruk körében mért erőteljesebb áremelkedés már kevésbé éreztette hatását.