Pénzcentrum • 2013. március 16. 08:09
Újabb izgalmas részletek derültek ki a budapesti aluljárók illegális árusairól. Mint azt a Pénzcentrum.hu kiderítette, nem csak a közterület-felügyelők, hanem gyakorlatilag a rendőrség is tehetetlen az alkalmi kofákkal szemben.
Egy hete közöltünk képriportot arról, hogy Budapesten, a Nagyvárad-téri aluljáróban láthatóan engedély nélküli árusok kínálták portékájukat - leginkább zöldséget, mézédes narancsot. Az árusokat nem csak a térfigyelő kamerák nem zavarták, hanem az sem, hogy néhány lépésnyire tőlük, a metró bejáratánál közterület-felügyelők, rendőrök dolgoztak.
Több hatóságot is megkerestünk az ügyben: a Fővárosi Közterület-Felügyeletet mellett az élelmiszer-biztonsági hatóságnak, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak is feltettük kérdéseinket. Meglepő, de gyakorlatilag sem a rendőrök, sem a közterület-felügyelők nem tudnak fellépni az alkalmi kofákkal szemben.
BRFK: a rendőrök nem intézkedhetnek
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) lapunkat arról tájékoztatta, hogy a 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről alapján a rendőrségnek nincs jogszabályi felhatalmazása az illegális árusokkal szembeni fellépésre. Hozzátették ugyanakkor, hogy amennyiben a rendőrség bármilyen hatáskörébe tartozó szabálysértést vagy bűncselekményt észlel, megteszi a szükséges intézkedéseket.
Az Aldi és a Lidl titkai: a magyar vásárlók csak néznek... - KATTINTS!
Budapest Főváros Közterület-felügyeletének Sajtószolgálatának lapunknak küldött válaszából kiderül, hogy az ilyen árusokkal szemben a Nemzeti Adó és Vámhivatal járhat el jogsértés
esetén, attól függően, hogy milyen jellegű kereskedelmi tevékenységet
végez az elárusító személy, nyugta/számla adási kötelezettségének eleget
tesz vagy sem. Az Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal a termékek
(elsősorban élelmiszerek) árueredetének igazolása hiánya esetén járhat
el.
A tavaly november 15-én hatályba lépettAlkotmánybíróság-határozatban foglaltak miatt nem tud intézkedni a közterületet használati megállapodás nélkül - bármilyen célból igénybe vevő - személyekkel szemben, mivel intézkedésének nincs jogalapja. (Ezt a jogalapot helyezte hatályon kívül az idézett AB határozat, amikor megsemmisítette a helyi önkormányzatok azon felhatalmazását, hogy például az ilyen cselekményeket úgynevezett tiltott, közösségellenes magatartásként fogalmazhassák meg és szankcionálhassák.)
Tavaly november előtt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhatott ki, illetve lefoglalhatta vagy elkobozhatta a jogsértéshez eszközül használt tárgyakat/dolgokat, így a közterület-használati megállapodás nélkül árusított termékeket is. Azóta viszont intézkedésre jogalapot adó jogsértés (és szankció) hiányában nem intézkedik a felügyelő ilyen esetben. Ugyanakkor - mint megtudtuk- a közterület-felügyelőknek rendőrt sem kötelező hívni, mivel a rendőr sem tud intézkedni ilyen esetben.
A testület megsemmisítette továbbá azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghatározására, valamint a tulajdon elvonására lehetőséget adó elkobzás alkalmazására.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az Ab megvizsgálta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján a képviselő-testületek pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartásokat határozhatnak meg rendeletben.
A testület szerint a törvény rendkívül széles jogkört biztosít az önkormányzatoknak a tiltott magatartások meghatározására, a
jogalkotási
hatáskörrel való visszaélés veszélyét növeli az is, hogy az
önkormányzatoknak gazdasági érdekeltsége is van ebben a kérdésben, mert a
beszedett bírságok a bevételeiket növelik.
Megbetegedéseket okozhatnak
Az utcai árusok elleni küzdelem leghatásosabb eszköze az lenne, ha senki nem vásárolna tőlük - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Demetrovics Pál, a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának élelmiszer-biztonsági igazgató-helyettese, aki szerint a hatóságok is csak összehangolt, egyidejű fellépéssel tudják ideig-óráig megállítani az ilyen illegális tevékenységet. Az ellenőrzésekben az élelmiszer-biztonsági szakemberek mellett az adóhatóság, a közterület-felügyelet munkatársai és a rendőrség is részt szokott venni, a kiszabott bírság azonban ritkán jelent elrettentést. Az ellenőrök a rajtaütéseknél felveszik a jegyzőkönyvet, elkobozzák a termékeket, a kiszabott büntetést azonban az árusok a legtöbb esetben egyáltalán nem fizetik be, sőt, sok esetben személyazonosságuk igazolása sem könnyű.
Az élelmiszer-biztonsági szakember szerint az aluljárókban forgalmazott termékek eredete a legtöbb esetben ismeretlen: az édességeket, csokoládékat általában már a fogyasztási idő lejárta után értékesítik, a zöldség- és gyümölcsfélék származási helyét sem tudják igazolni. Sokszor maguk az alkalmi kofák tesznek arról, hogy az általuk kínált termékek beazonosíthatatlanok legyenek.
Demetrovics Pál hozzátette: ezek a termékek súlyos megbetegedéseket okozhatnak, részben a lejárt szavatosság, az ismeretlen eredet miatt (például azt sem lehet tudni, milyen vegyi anyagokkal kezelték a gyümölcsöket), részben pedig az alapvető higiéniai előírásokat is nélkülöző tárolás, szállítás, árusítás miatt. Komoly fertőző betegségeket kockáztat az, aki az aluljárók kartondobozairól vásárol.