Orosz Márton • 2013. március 9. 08:07
Kicsi a valószínűsége annak, hogy a közeljövőben eltűnnek az illegális árusok a budapesti aluljárókból. A gyümölcsöt, édességet áruló alkalmi kofák ellen sokszor tehetetlenek a hatóságok, a helyzetet nagyban nehezíti az Alkotmánybíróság tavalyi határozata, amely szerint nem számít szabálysértésnek a közterület életvitelszerű lakhatásra való használata.
Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy felháborította a Pénzcentrum.hu olvasóit csütörtöki képriportunk: tucatnyi olvasói levelet, fórumhozzászólást, Facebook-kommentet kaptunk a témában. Cikkünkben arról számoltunk be, hogy Budapesten, a Nagyvárad-téri aluljáróban láthatóan engedély nélküli árusok kínálták portékájukat - leginkább zöldséget, mézédes narancsot. Az árusokat nem csak a térfigyelő kamerák nem zavarták, hanem az sem, hogy néhány lépésnyire tőlük, a metró bejáratánál közterület-felügyelők, sőt, rendőrök dolgoztak.
Amint azt ígértük, több hatóságot is megkerestünk az ügyben: a Fővárosi Közterület-Felügyeletet mellett az élelmiszer-biztonsági hatóságnak, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak is (a BRFK későbbre ígért választ) feltettük kérdéseinket. Röviden összefoglalva a helyzetet azt mondhatjuk, hogy egyelőre kevés esély mutatkozik arra, hogy megszűnjön a kiskereskedelem e furcsa formája a fővárosban.
A hajléktalanokkal együtt maradnak az árusok is
A főváros valamennyi frekventáltnak tekinthető - nagy forgalmú - gyalogos aluljárójában és közterületein találkoznak ilyen árusokkal a hatóságok - tájékoztatta lapunkat Budapest Főváros Közterület-felügyeletének Sajtószolgálata.
Az ilyen árusokkal szemben a Nemzeti Adó és Vámhivatal járhat el jogsértés esetén, attól függően, hogy milyen jellegű kereskedelmi tevékenységet végez az elárusító személy, nyugta/számla adási kötelezettségének eleget tesz vagy sem. Az Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal a termékek (elsősorban élelmiszerek) árueredetének igazolása hiánya esetén járhat el.
Mint megtudtuk, a közterület-felügyelet a tavaly november 15-én hatályba lépettAlkotmánybíróság-határozatban foglaltak miatt nem tud intézkedni a közterületet használati megállapodás nélkül - bármilyen célból igénybe vevő - személyekkel szemben, mivel intézkedésének nincs jogalapja. (Ezt a jogalapot helyezte hatályon kívül az idézett AB határozat, amikor megsemmisítette a helyi önkormányzatok azon felhatalmazását, hogy például az ilyen cselekményeket úgynevezett tiltott, közösségellenes magatartásként fogalmazhassák meg és szankcionálhassák.)
Tavaly november előtt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhatott ki, illetve lefoglalhatta vagy elkobozhatta a jogsértéshez eszközül használt tárgyakat/dolgokat, így a közterület-használati megállapodás nélkül árusított termékeket is. Azóta viszont intézkedésre jogalapot adó jogsértés (és szankció) hiányában nem intézkedik a felügyelő ilyen esetben. Ugyanakkor - mint megtudtuk- a közterület-felügyelőknek rendőrt sem kötelező hívni, mivel a rendőr sem tud intézkedni ilyen esetben.
A testület megsemmisítette továbbá azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghatározására, valamint a tulajdon elvonására lehetőséget adó elkobzás alkalmazására.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az Ab megvizsgálta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján a képviselő-testületek pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartásokat határozhatnak meg rendeletben.
A testület szerint a törvény rendkívül széles jogkört biztosít az önkormányzatoknak a tiltott magatartások meghatározására, a
jogalkotási hatáskörrel való visszaélés veszélyét növeli az is, hogy az önkormányzatoknak gazdasági érdekeltsége is van ebben a kérdésben, mert a beszedett bírságok a bevételeiket növelik.
Súlyos megbetegedéseket okozhatnak
Az utcai árusok elleni küzdelem leghatásosabb eszköze az lenne, ha senki nem vásárolna tőlük - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Demetrovics Pál, a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának élelmiszer-biztonsági igazgató-helyettese, aki szerint a hatóságok is csak összehangolt, egyidejű fellépéssel tudják ideig-óráig megállítani az ilyen illegális tevékenységet. Az ellenőrzésekben az élelmiszer-biztonsági szakemberek mellett az adóhatóság, a közterület-felügyelet munkatársai és a rendőrség is részt szokott venni, a kiszabott bírság azonban ritkán jelent elrettentést. Az ellenőrök a rajtaütéseknél felveszik a jegyzőkönyvet, elkobozzák a termékeket, a kiszabott büntetést azonban az árusok a legtöbb esetben egyáltalán nem fizetik be, sőt, sok esetben személyazonosságuk igazolása sem könnyű.
Az élelmiszer-biztonsági szakember szerint az aluljárókban forgalmazott termékek eredete a legtöbb esetben ismeretlen: az édességeket, csokoládékat általában már a fogyasztási idő lejárta után értékesítik, a zöldség- és gyümölcsfélék származási helyét sem tudják igazolni. Sokszor maguk az alkalmi kofák tesznek arról, hogy az általuk kínált termékek beazonosíthatatlanok legyenek.
Demetrovics Pál hozzátette: ezek a termékek súlyos megbetegedéseket okozhatnak, részben a lejárt szavatosság, az ismeretlen eredet miatt (például azt sem lehet tudni, milyen vegyi anyagokkal kezelték a gyümölcsöket), részben pedig az alapvető higiéniai előírásokat is nélkülöző tárolás, szállítás, árusítás miatt. Komoly fertőző betegségeket kockáztat az, aki az aluljárók kartondobozairól vásárol.