Pénzcentrum • 2013. március 7. 10:02
Így szabályozza a kormány a bankkártyákat A Portfolio.hu birtokába került az a Matolcsy György által is jóváhagyott NGM-es előterjesztés, amely a bankközi jutalékok új szabályozásáról szól. Ebből kiderül: a nemzetközi interchange díjak átlagos szintjében rögzítenék a hazai kártyás tranzakciók után fizetendő jutalékot. A lépéssel a bankközi jutalékok mértékét kívánják csökkenteni, mert az indoklás szerint a jutalék szintje "nagy mértékben akadályozza a készpénzhasználat visszaszorítását". Ez a kereskedőknek jó hír, ugyanakkor a bankszektor bevételei összességében csökkenhetnek. A kormány két héten belül tárgyal a tervezetről, amelynek elfogadása pontot tehet a hazai bankkártyacsata végére, ugyanis lényegében megszűnne a Visa és a MasterCard jutalékai közötti különbség.
Miről szól az előterjesztés?
A kormányzat a bankközi jutalékokkal kapcsolatban már hetekkel ezelőtt konkrét lépéseket tervezett tenni. A birtokunkba került, egyelőre nem nyilvános előterjesztés szerint a hazai bankközi jutalékok szintjét a nemzetközi interchange díjak átlagos féléves szintjében rögzítenék. Az előterjesztés szerint tehát a pénzforgalmi szolgáltatók Magyarországon nem használhatnak magasabb díjakat a nemzetközi díjaknál.
A magyarországi interchange díjak tarthatatlanságára az utóbbi időben a Visa esetleges kivonulásának (itteni irodájának bezárásának) híre hívta fel a figyelmet, viszont az előterjesztésben szereplő jutalékokra vonatkozó jogszabályokon történő változtatásokat az Európai Parlament és az Európai Tanács 2012. július 4-ei rendelete is szükségessé tette (a rendelet és a hazai szabályozás jogharmonizációja miatt). Az uniós rendelet megengedi a tagállamoknak többletszabályok alkalmazását a központi szerződő felekre vonatkozó szabályok esetében.
A tervezetet elvileg március 13-án tárgyalja majd a kormány, az előzetes szakmai egyeztetése azonban már lezajlott, vagyis vélhetően elfogadják majd az előterjesztést. A közigazgatási egyeztetés keretin belül a KELER KSZF Zrt., az MNB, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a PSZÁF tett érdemi észrevételeket, melyek átvezetésre kerültek. A törvénytervezet törvényjavaslatként történő benyújtásakor a javaslat sürgős kihirdetése lesz indokolt, vagyis a szabályok gyors elfogadása várható, ugyanis az uniós rendelet már tavaly augusztus 16-án hatályba lépett.
A módosítások a jogharmonizáció első fázisát jelentik, a későbbiekben további jogszabály-módosítások várhatóak az Európai Bizottság által megjelentetett egyéb részletszabályok függvényében. Az engedélyezési eljárást a hatályos jogszabályok szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) mint főhatóság, és a Magyar Nemzeti Bank mint szakhatóság végzi el.
Magasak a hazai bankközi jutalékok
A tervezetben az NGM kifejti, hogy a törvény módosítását a rendelettel való összhang megteremtésén kívül a hazai kártyaelfogadó hálózat uniós átlaghoz képest alulfejlett szintje indokolja, az elfogadóhelyek lakossághoz viszonyított aránya az egyik legalacsonyabb a régióban. Ez szerintük komoly mértékben akadályozza a készpénzhasználat visszaszorítását, amelyet többek között a bankközi jutalékok magas szintje is hátráltat. Igaz, a POS terminálok számában már az elmúlt években is növekvő tendencia látható, jelenleg körülbelül 80 ezer terminál működik Magyarországon.
Az elfogadói hálózat bővítését több fontos lépéssel támogatná az MNB. A kereskedők a POS terminálokat általában bérlik az elfogadást biztosító pénzforgalmi szolgáltatótól, ez a díj beépül a kereskedői jutalékba, amely a kisebb kereskedők részére jelentős terhet jelenhet. Ezért a terminálok megvásárlására támogatás nyújtása lenne célszerű, erre a célra európai uniós források felhasználását lehetne elkülöníteni. A forráselosztást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt pályázaton keresztül történhetne. Egy másik megoldás a piaci és esetleg állami szereplők közös finanszírozásában megvalósuló támogatási program lehetne (erre a célra a MasterCard 1 millió eurót fel is ajánlott, a program végül nem indult el), illetve felmerült a kereskedők törvényi kötelezése a bankkártya elfogadásra egy bizonyos összeghatár felett.
Forrás: MNB, Portfolio.hu
Hogyan érinti a lépés a kártyatársaságokat?
Ha az előterjesztésben szereplő lépéseket a kormány elfogadja, az minden bizonnyal csökkenti a Visa és a MasterCard bankközi jutalék szintjei közötti különbségeket. Jelenleg átlagosan körülbelül 0,4 százalékos a különbség a két vállalat belföldi kártyás tranzakciói után számított bankközi jutalékainak szintje között, azonban a nemzetközi jutalékok tekintetében nagyjából azonos, a tranzakciók értékére vetítve 0,2 százalék körüli díjakkal rendelkeznek.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Ezzel megszűnne az a Visa által piactorzulásként értékelt helyzet, amely szerintük az interchange különbségből ered. A vállalatok kártyáinak kibocsátásáért folyó versenyben a magasabb bankközi jutalék ugyanis jelentős előnyt biztosíthat a vállalatoknak, azonban a szabályozás most ezt minimálisra csökkenti.
Az alacsonyabb bankközi jutalék összességében indirekt módon a bankszektor bevételeit csökkenti, ezzel a kártyatársaságok által beszedhető díjak is alacsonyabbá válhatnak. Ennek oka, hogy a kártyaelfogadó bankok a kereskedői díjakba építve szedik be a jutalékot, és utalják tovább a kibocsátóknak, vagyis a kereskedőkre hárítják át ezt a költséget. A kereskedők pedig jórészt tovább hárítják a díjat fogyasztókra.
Ezzel megszűnne az a Visa által piactorzulásként értékelt helyzet, amely szerintük az interchange különbségből ered. A vállalatok kártyáinak kibocsátásáért folyó versenyben a magasabb bankközi jutalék ugyanis jelentős előnyt biztosíthat a vállalatoknak, azonban a szabályozás most ezt minimálisra csökkenti.
Az alacsonyabb bankközi jutalék összességében indirekt módon a bankszektor bevételeit csökkenti, ezzel a kártyatársaságok által beszedhető díjak is alacsonyabbá válhatnak. Ennek oka, hogy a kártyaelfogadó bankok a kereskedői díjakba építve szedik be a jutalékot, és utalják tovább a kibocsátóknak, vagyis a kereskedőkre hárítják át ezt a költséget. A kereskedők pedig jórészt tovább hárítják a díjat fogyasztókra.
A fizetésikártya-rendszer működése