Orosz Márton • 2013. január 29. 05:32
Ijesztő eredményt mutat a Greenpeace International vizsgálata, amely szerint a vezető divatcégek olyan ruhákat forgalmaznak, melyekben lévő veszélyes vegyi anyagok a környezetbe kijutva hormonzavarokat okoznak, vagy akár rákkeltő anyagokká bomlanak. A Greenpeace 141 ruhadarabot vásárolt a világ 27 országában, köztük négyet Magyarországon.
A Greenpeace International jelentése szerint, a vezető divatcégek olyan ruhákat forgalmaznak, melyekben lévő veszélyes vegyi anyagok a környezetbe kijutva hormonzavarokat okoznak, vagy akár rákkeltő anyagokká bomlanak. A környezetvédő szervezet 141 ruhadarabot vásárolt a világ 27 országában, köztük négyet Magyarországon.
A vizsgálat során 20 divatmárka, köztük az Armani, a Levi's és a Calvin Klein ruháiban talált veszélyes vegyi anyagokat. A Zara termékeiben mind hormonzavart előidéző, mind rákot okozó veszélyes vegyi anyagok voltak. A vizsgált ruhák kétharmadában találtak káros vegyi anyagokat. A kutatás fő tanulsága, hogy mindegyik vizsgált divatmárkának van több olyan ruhája is, melyek nonil-fenol-etoxilátokat (NPE-vegyületeket) tartalmaznak, melyek magas koncentrációban károsítják a hormonrendszert. A legmagasabb koncentrációban a Zara, Metersbonwe, Levi's, C&A, Mango, Calvin Klein, Jack&Jones és a Marks&Spencer ruháiban voltak jelen NPE-k. Más kémiai anyagok is azonosításra kerültek, például négy termékben voltak kimutathatóak magas koncentrációban ftalátok (nehezen lebomló lágyítóanyagok), míg a Zara két termékében az azofestékekhez használt rákkeltő aminok nyomait fedezték fel. A vizsgálat során még további veszélyt jelenthető ipari vegyi anyagot találtak több termékben is.
Magyarországon négy terméket vizsgáltak. Ezek közül egyedül a H&M bugyija nem tartalmazott kimutatható mennyiségben káros anyagot. A C&A póló kis mennyiségben tartalmazott hormonrendszerre veszélyes nonil-fenol-etoxilátokat és ftalátokat. A Diesel pólóban ftalátokat mutatott ki a Greenpeace vizsgálata. A Zara Pakisztánból származó gyermek farmerje egyszerre tartalmazott hormonkárosító és festékekből származó rákkeltő anyagokat.
A vizsgált ruhák közül több úgynevezett "fast fashion" üzletből származott. A kifejezés arra utal, hogy ezek a cégek úgy próbálnak megfelelni a fogyasztói elvárásoknak, hogy egyre inkább leszorítják a legújabb divatot követő ruhadarabok gyártásához szükséges időtartamot.
Ennek érdekében a beszállítóktól is mind szorosabb határidőket követelnek meg, ami a gyártókat felelőtlen magatartásra, illetve a környezeti és munkaerőköltségek lefaragására ösztönzi. Évente mintegy 80 milliárd ruhadarabot állítanak elő világszerte, így a föld lakóira fejenként átlagosan 11 új darab jut. Az egyre növekvő mennyiségben készített, értékesített és kukába dobott ruhadarabok életciklusuk valamennyi szakaszában környezeti és emberi költségekkel járnak. A ruhadarabokban egyébként engedélyezett, látszatra kis mennyiségben előforduló NPE-vegyületek összességében az egész bolygón nagy mennyiségben halmozódnak fel - állítja a szervezet Divatos és toxikus című tanulmánya.
A gyártásnál kezdődik a probléma
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Mint azt Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője a Pénzcentrum.hu-nak elmondta, a problémát alapvetően az okozza, hogy a nagy ruházati cégek olyan országokban (Pakisztán, Banglades, Fülöp-szigetek) gyártják termékeiket, ahol az európainál jóval megengedőbbek a környezetvédelmi előírások. Így lehetséges, hogy olyan technológiát és anyagokat használnak, amelyek veszélyes vegyi anyagokat tartalmaznak. Alapvetően a ruha anyaga, a festék, vagy a nyomatok (azaz a matricák, feliratok) hordozzák a káros anyagokat, világszinten a ruházati termékek háromnegyedével van valamilyen probléma.
A szakember szerint a káros anyagok egy része mosáskor távozik a termékből - ezért is fontos, hogy mossuk ki az adott nadrágot, pólót, mielőtt először felvennénk. Ugyanakkor ezek a káros anyagok a mosással bekerülnek a csatornarendszerbe, tehát tovább szennyeznek. A szennyvízbe került vegyületek bomlástermékeiként tartós, mérgező, a
hormonrendszer működését károsító nonilfenolok jönnek létre.
Ezek a vegyületek felhalmozódhatnak az üledékben és a táplálékláncban,
halak és más vadon élő állatok szervezetében. A szennyvizek emellett mérgező ftalátokat, rákkeltő hatású aminokat, és más veszélyes anyagokat, köztük a halak számára mérgező vegyületeket tartalmazhatnak. Ugyanakkor az is kimutatható, hogy a fehér és világos színű termékek kevesebb mérgező anyagot tartalmaznak, mint a sötét színű ruhák.
Több világcég engedett a nyomásnak
Úgy tűnik, a Greenpeace kampánya több gyártónál is elérte célját. A világ legnagyobb divatháza, a Zara, a Greenpeace kampányának hatására decemberben vállalta, hogy 2020-ig kivonja ruháiból és a teljes gyártási folyamatból az összes veszélyes vegyi anyagot. A megállapodás szerint a Zara tulajdonosa, az Inditex először a hormonkárosító alkil-fenol etoxilátokat, a rákkeltő aminokká alakuló festékeket és egyes toxikus anyagokat fog kivonni. 2013 márciusáig a Zara húsz, 2013 végéig pedig száz beszállítóját fogja arra kötelezni, hogy tegyék elérhetővé az általuk használt vegyi anyagok listáját.
Néhány nappal később a világ legnagyobb farmergyártó cége, a Levi's is bejelentette, hogy 2020-ig teljesen kivonja a káros anyagokat a ruhagyártásából.
A vásárlók követelésének hatására a Nike, a Puma, az Adidas, a H&M, a C&A, a Marks&Spencer, a Benetton, és a Victoria's Secret is vállalta, hogy legkésőbb 2020-ig méregteleníti termékeit és a teljes gyártási folyamatot.