Tényleg kivonul a Visa Magyarországról?

Pénzcentrum2012. december 13. 16:48

A Visa kivonulásának híre futótűzként terjed, ugyanis ha egyetlen kártyatársaság maradna Magyarországon, az könnyen a piacvezető monopolhelyzetéből fakadó erőfölény kihasználásához, így magasabb kártyahasználati díjakhoz vezethetne. A piacról való gyors távozástól valószínűleg nem kell tartani egyelőre, de a kritikus helyzet mielőbbi hatósági kezelése elengedhetetlen. Ezzel kapcsolatban a GVH percekkel ezelőtt adta ki hivatalos álláspontját, valamint a Visa Europe szóvivője is nyilatkozott a Portfolio.hu-nak az ügyben.

2012.12.13 08:26 Kivonulhat Magyarországról a Visa


A Portfolio.hu megkeresésére a Visa Europe szóvivője az ügyben úgy nyilatkozott: a magyarországi bankkártya szektorban súlyos piactorzulás tapasztható, ami komoly problémákat okoz a piacnak és a fogyasztóknak egyaránt. A Visa Europe által alkalmazott alacsonyabb mértékű bankközi jutalék (interchange díj) következtében a Visa piaci részesedése az elmúlt években drámai mértékben csökkent (a kártyatársasággal való együttműködés kevésbé előnyös így a bankoknak).

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a Visa piaci részesedése 17,9%-ra, míg a MasterCardé 80%-ra nőtt Magyarországon. Mindezek következtében a Visa Europe helyzete Magyarországon kritikussá vált, ami rendkívül megnehezíti a vállalat számára, hogy olyan innovatív megoldásokat vezessen be, amelyek előnyösek lehetnek az egész piac, különösen pedig a fogyasztók számára. A Visa Europe célja, hogy olyan megoldás szülessen, amely egyenlő feltételeket teremt minden részvevő számára és biztosítja a valódi versenyt. A helyzet megoldása elősegítené az elektronikus készpénzforgalmi szolgáltatások elterjedését, és továbbfejlesztené a magyarországi pénzügyi szektort - vélik ők.

  
Az elmúlt években a Visa más piacaihoz képest kisebb figyelmet fordított Magyarországra, és stratégiai hibát követett el azzal, hogy a versenyhatóságok felé önként vállalt alacsony díjaival lényegében kiárazta magát a magyar piacról.


A GVH korábbi, bankközi jutalékok versenykorlátozó megállapítására vonatkozó vizsgálatával kapcsolatban a hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy elsősorban amiatt találta jogsértőnek a vizsgált bankközi megállapodást, mert egységesen kerültek megállapításra a magyarországi belföldi kártyaforgalomban használt bankközi jutalékok a Visa és a MasterCard tekintetében. A GVH eljárása során a felek a megállapodás felmondásáról döntöttek, majd ezt követően mind a Visa, mind a MasterCard saját maga alakított ki és vezetett be a magyarországi belföldi kártyaforgalomban alkalmazandó bankközi jutalékokat.

Mi az a bankközi jutalék?
A bankközi jutalék (interchange) az a díj, melyet az elfogadó bank fizet a bankkártyát kibocsátó banknak elsősorban a kibocsátói oldalon felmerülő költségek (adatfeldolgozás, fizetés engedélyezése, tranzakciók lekönyvelése, számlakarbantartás, egyenlegközlés) valamint az esetleges kockázatok ellensúlyozására.

A bankközi jutalék segítségével a bankkártya kibocsátó bankok motiváltak a termékfejlesztésre és az innovációra. Erről az elmúlt években a magyar kártyabirtokosok is meggyőződhettek, hiszen ma már számos bankkártya és bankkártyás fizetési lehetőség közül választhatnak. Ezzel párhuzamosan a biztonsági szolgáltatások is fejlődtek, mára általánossá vált a bankkártyás tranzakcióról értesítő SMS szolgáltatás használata, és a bankkártyák többsége biztonsági chippel van ellátva. Ugyanakkor a bankközi jutalék teszi lehetővé azt is, hogy a kártyát kibocsátó bankok vállalják a kártyabirtokos fizetéseinek kockázatát.

A bankközi jutalékot bankkártyái esetében a kártyatársaság határozza meg, jóllehet a díjat nem a kártyatársaságnak fizetik. A fizetési kártya rendszeren belül a kártyás vásárlás utáni kereskedői díjakat a kereskedő és elfogadó bankja közti egyedi szerződés szabályozza, a díj a kereskedő és a bank egyezségének eredménye.

Az Európai Bizottság által a Visa betéti kártyáival kapcsolatos bankközi jutalékok miatt indított versenyfelügyeleti eljárás 2010-ben kötelezettségvállalással zárult. A Visa által tett és az Európai Bizottság által elfogadott kötelezettségvállalás értelmében a Visa - többek között - az általa a magyarországi piacra is megállapított betéti bankközi jutalékok csökkentésére, valamint átlagban egy 0,2%-os szinten való maximálására kényszerült. Ezzel szemben az Európai Bizottság a MasterCard ügyében még 2007-ben hozott döntése nem tartalmazott olyan rendelkezést, amely befolyásolta volna a MasterCard nemzeti piacokon kialakított díjstruktúráját, az csak a MasterCard a határon átnyúló tranzakciók során alkalmazott bankközi jutalékait érintette. Ennek következtében a Magyarországon tapasztalt jelentős eltérés a Visa és a MasterCard betéti bankközi jutalékai között a Visa kötelezettségvállalásból eredő árazási korlátjának köszönhető.

JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A hazai kártyapiacon az Európai Bizottság eljárásainak eltérő eredményei miatt kialakult piaci helyzet kivizsgálására a GVH versenyfelügyeleti eljárást indított, valamint a Magyar Nemzeti Bankkal közösen a hazai kártyapiac kártyaelfogadói oldalának fejlesztésére irányuló olyan szabályozási javaslatot dolgozott ki, amely alkalmas lehet a piac fent jelzett problémájának a kezelésére is.

2012.08.02 17:12 Vizsgálódnak a magyarországi MasterCardnál - Mi történt?

2012.08.03 13:17 MasterCard-ügy: megszólalt a GVH

Az interchange díjak egyébként nem a kártyatársaságokat illetik, hanem a bankokat, azonban ez az egyik legfontosabb versenytényező abban, hogy adott bank melyik kártyatársaság ajánlatát fogadja el.

A fizetésikártya-rendszerek működése

"A fizetésikártya-rendszerek működéséhez négy szereplő együttműködése szükséges. A négy szereplő a kártyabirtokos, a kereskedő, a kártyabirtokos pénzforgalmi szolgáltatója (kibocsátó) és a kereskedő pénzforgalmi szolgáltatója (elfogadó). Miután a kártyabirtokos fizetési kártyát kap a kibocsátótól és fizet vele a kereskedőnél, az ellenőrzi a kibocsátónál, hogy van-e elegendő fedezet a kártya mögött álló számlán. Amennyiben megtörténik a fizetés, a kereskedő elküldi a tranzakció adatait az elfogadónak, aki ezt továbbítja elszámolás céljából a — jellemzően kártyatársaságok által üzemeltetett — elszámoló rendszerbe. A bankközi elszámolást és kiegyenlítést követően az elfogadó jóváírja a vásárlás összegét a kereskedő számláján.A fizetési kártyák elfogadásáért a kereskedők jutalékot fizetnek az elfogadói szolgáltatásra szerződött pénzforgalmi szolgáltatónak (kereskedői jutalék). Ez tartalmazza többek között az elfogadói szolgáltatáshoz kapcsolódó költségeket, az esetek többségében a POS terminál bérleti díját és a bankközi jutalékot. A bankközi jutalék a vásárlás összegének százalékában meghatározott érték. A bankközi jutalékot az elfogadó pénzforgalmi szolgáltató fizeti meg a fizetésnél használt kártyát kibocsátónak, az elfogadó pedig beépíti ezt a kereskedői jutalékba." (MNB, Jelentés a fizetési rendszerről, 2012.)


 

Címkék: