Pénzcentrum • 2012. november 7. 05:27
Hét hét, azaz kevesebb, mint ötven nap van hátra karácsonyig: a decemberi ünnephez kötődik a legnagyobb vásárlási roham, az üzletek hagyományosan ebben az időszakban generálják éves forgalmuk jelentős részét. Kérdés azonban, hogy idén mire számíthatnak a kereskedők, és az is, hogyan és miből fognak költekezni a magyar fogyasztók?
Az áruházakban már november elején megjelennek az év végi ünnepekre kínált árucikkek, a reklámok is egyre nagyobb számban és terjedelemben a mikuláshoz, a karácsonyhoz és a szilveszterhez kapcsolódnak.
Az elmúlt években - válság ide, válság oda - a decemberi kereskedelmi forgalom az év utolsó hónapját megelőző novemberihez képest minden alkalommal szinte hajszál pontosan 150-150 milliárd forinttal megugrott. Ez a költekezési többlet nagyjából fele-fele arányban oszlott meg az élelmiszerek és a különböző iparcikkek között. (2011-ben 710 milliárd forint volt a decemberi költekezés összege élelmiszerekből és iparcikkekből együttesen, előtte novemberben 560 milliárd forint, az üzemanyagok és a járművek eladását nem számítva). Emiatt is várják a kereskedők a decembert, ami mindig javít valamit az éves mérlegen. Így lesz ez előreláthatóan 2012. decemberében is - prognosztizálja friss elemzésében a kereskedőket képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).
Amint arra emlékeztetnek, az elmúlt évek tapasztalata, hogy a vásárlók számára az áruházi nézelődésben, válogatásban a legfontosabb az ár. Nem véletlen, hogy az elmúlt években (2007-től, amióta csökken a családok fogyasztása) decemberben megszaporodtak az árengedmények. A vásárlók az egyre erősebb piacszűkítő nyomás hatására tudatosabbak, röviden összefoglalva válogatósabbak lettek, ami azt jelenti, hogy alaposabban körülnéznek az áruházakban. Jelenleg ugyan csak csekély szeletei a kereskedelem egészének a webes kereskedések, továbbá a különböző pontgyűjtő, valamint árengedményeket szervező vállalkozások (a "kuponos világ"), de erősödésük egyértelműen jelzi ezt a folyamatot.
Az áruházak weboldalai segítik a válogatást, többen a megvásárolható teljes termékkört is bemutatják, mások csak a nyomtatásban is terjesztett reklámújságot. Egyben minden honlap egyforma, hiszen szinte kivétel nélkül mindegyik felhívja a figyelmet a legfrissebb árengedményekre. A közösségi oldalak is segítenek a tájékozódásban, ahol a vásárlók már egymásnak mondanak véleményt, de a szolgáltatók is a nyomukban vannak.
Az OKSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a karácsonyi reklámok korábban megjelennek, hiszen éles a verseny a vásárlókért, a középpontban az ár van. A vásárlók többet válogatnak, több áruházat megnéznek, szélesebb termékkínálatot bogarásznak végig a vásárlás előtt. Ebben sokat segít az internet is.
A legnagyobb vásárlási roham az utolsó hétre marad.
A boltosok szerint a takarékosság jellemzi majd az ünnepi bevásárlást is. Az ünnepi asztalra valón kevesebbet, a drágább ajándékokon többet próbálnak megtakarítani a vásárlók.
A kereskedők alapvető érdeke, hogy vásárlóik hűségesek maradjanak, ugyanakkor - a piaci verseny ilyen - újakat is magukhoz csalogassanak. Ennek legkézenfekvőbb módszere a leárazás, ami viszont másik oldalról a bevétel egy részének elengedését jelenti az áruház számára. Ennek ésszerű korlátai vannak (vállalkozásonként különböző mértékben). Feltehetően azok a vásárlócsalogató reklámok nyernek nagyobb teret, ahol az árengedménnyel, ajándékkal a hűséges, visszatérő vásárlót jutalmazzák valamilyen módon.
Az adóemelések is beleszólhatnak
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az OKSZ felhívja a figyelmet arra is, hogy a kormány 2013-ra bejelentett, a költségvetés bevételeinek növelését célzó döntéseinek egy része adóemeléseket jelent. A tranzakciós illeték, a bankadó, az e-útdíj, a helyi adók rendjének megváltoztatása, a közműadó a vállalkozásoknál jelent költségnövekedést. A kisvállalati adók és a munkahelyvédelmi akcióprogram költségcsökkentés. A fordított áfa és a pénztárgépek online bekötése a feketézés visszaszorítását segítik, ami a verseny tisztulását segíti. A cafeteria szigorítása vásárlóerőt csökkenthet (kevesebb vállalkozás fogja adni az alkalmazottaknak).
A háztartások számára a fő kérdés az, mi jelenik meg a fogyasztói árakban a szolgáltatók és a kereskedők kínálatában. Az inflációnak eddig is csak egyik tényezője volt az adóváltozás, az alapanyagokon, bérköltségeken, forint árfolyamváltozáson keresztül egy sor költség változhat (nőhet, vagy emelkedhet). A jelenlegi információk alapján továbbra is erős marad az inflációs nyomás a piacon, ugyanakkor a szolgáltatók, kereskedők alapvető érdeke az erős versenyben, hogy többletköltségeiket legfeljebb csak részben hárítsák tovább a vásárlókra, de ennek mértéke jelenleg nem jelezhető pontosan előre.
A plázák reménykednek
Az iskolakezdés sem lendített az augusztusi kiskereskedelmi forgalmon. Ugyanakkor az őszi időszakra előretekintve bizakodóak a bevásárlóközpontok üzemeltetői, kereskedelmileg aktívabb időszak elé nézünk, melyet követ a karácsonyi, kiemelt kereskedelmi tevékenység - közölte nemrég a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ).
A KSH gyorsjelentése alapján augusztusban 2,4%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek, az üzemanyagtöltő állomások, valamint a bútor- és műszakicikk-üzletek eladásainak visszaesése játszott meghatározó szerepet. Ugyanakkor folytatódott a csomagküldő és internetes kiskereskedelem dinamikus növekedése.
A magas üzemanyagárak mellett is folytatódott az üzemanyagtöltő állomások forgalmának csökkenése, mely egybevág azzal a ténnyel, hogy az MBSZ statisztikái alapján egyre kevesebben érkeznek autóval a bevásárlóközpontokba, így a fogyasztói kosár értéke is csökken, mely a forgalom csökkenéséhez vezet.
Némi optimizmusra ad okot, hogy az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene - az élelmiszer árak 6,3 százalékos emelkedésével párhuzamosan - augusztusban bár 1,5%-kal mérséklődött, de az év első nyolc hónapjában stagnált az előző év azonos időszakához képest. A kiskereskedelmi forgalom az EU 27 tagállamaiban is stagnált, illetve csökkent. A kiskereskedelmi eladások az Európai Unió 27 tagállamában 2012 augusztusában stagnáltak, míg az eurózóna országaiban 1,3%-kal csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Figyelemre méltó a
csomagküldő és internetes kiskereskedelem bővülés (46,6%), melynél nagy
szerepet játszhat egyrészt a kuponos vásárlás egyre szélesebb
térhódítása, másrészt a kedvezőbb árak és pl az ingyenes
házhozszállítás. Napjainkban már az egyes üzletek kuponkínálata mellett
számtalan szolgáltató (áram, bank) is ezzel a marketing eszközzel
erősíti egyrészt a meglévő ügyfélkörét, másrészt a kedvezményekkel
próbál úgy ügyfeleket megnyerni. Sok esetben a vásárló a
bevásárlóközpontban megtekinti, kipróbálja a terméket, majd az
interneten kedvezményesen megvásárolja."