Pénzcentrum • 2012. június 24. 20:05
Kevesebb élelmiszert fogyaszt a magyar lakosság, de egészségesebben is táplálkozik - derül ki a KSH elemzéséből. Az élelmiszerfogyasztást a gazdasági recesszió, a kedvezőtlen időjárási viszonyok és a saját előállítású termékekből való fogyasztás mérséklődése is negatívan befolyásolta.
A napokban jelentette meg a statisztikai hivatal a háztartások élelmiszerfogyasztásáról szóló kiadványát. A 2000 és 2010 közé eső időszakot vizsgálva kiderül, hogy több termékből csökkent a fogyasztás (hal, szeszesital, szénhidrátok, zsiradékok, zöldség- és gyümölcsfélék), de ezek mértéke nem volt akkora, hogy az élelmiszer-fogyasztáson belül ezek aránya számottevően megváltozzon. A hús- és halfogyasztás aránya 10 év alatt elenyészően csökkent, ugyanakkor a tej és tejtermékek megoszlása az összes élelmiszeren belül nőtt. Ugyancsak negatív irányba változott a gabonafélék, a burgonya és a tojás aránya, csakúgy, mint a zöldség-és gyümölcsféléké.
Az
egy főre jutó húsfogyasztás 6 kg-mal alacsonyabb a tavalyihoz képest.
Ezen belül megnőtt a sertéshús aránya a baromfihús rovására. A húspiacon
bekövetkezett átrendeződés visszavezethető a fogyasztói áraikban
megfigyelhető változásokra: a sertéshús ára 4,7 százalékkal csökkent,
míg a baromfié lényegében nem változott. A sertéshúsexport és az import
is dinamikusan növekszik, a házi vágások értéke azonban csaknem felére
esett vissza. A marhahús fogyasztása csökkent, a húsok közötti aránya
viszont 4,2 százalékról 4,4 százalékra nőtt. Ez az adat azonban az
évezred elején mért 6,1 százalékhoz képest elenyésző. A marhahústermelés
9 százalékkal visszaesett, az export az előző évi szinten maradt,
miközben az import 8 százalékkal bővült. A baromfiexport szintén bővül,
az import részesedése azonban elenyésző szinten maradt.
Miközben a halfogyasztás értéke 17 százalékkal magasabb a 10 évvel korábbinál, rövidebb távlatban már visszaesés figyelhető meg: éves viszonylatban 5,4 százalékkal csökkent. Az édesvízi haltermelés 6,5 százalékkal visszaesett, az import azonban 3 százalékban bővült. A tej-és tejtermékfogyasztás alakulása hullámzó tendenciát mutatott az utóbbi évtizedben, a tárgyévben elfogyasztott mennyiséghez képest éves viszonylatban gyakorlatilag nem változott. Ami a tejipar adatait illeti, míg a hazai tejtermelés és az export is visszaesett, az import dinamikusan bővült. A tejtermékek aránya az összes élelmiszer fogyasztásában növekedett. Ez visszavezethető arra a jelenségre, hogy a 2010-es fogyasztóiár-növekedés alacsonyabb volt az átlagos élelmiszerdrágulásnál. A tojásfogyasztás egy főre levetített értéke egy tucattal elmarad a 2011-es fogyasztástól.
Kevesebb a zsír
Élettani szempontból kedvezően alakultak a zsiradékfogyasztás adatai: az összes zsiradékfogyasztás (35 kg/fő) a tárgyévben volt az évtized során a legalacsonyabb, összesen 6,5 százalékkal maradt el az előző öt év átlagától. Továbbá a mostani csökkenés mértéke (2 kg/fő) nagyobb volt éves viszonylatban, mint a korábbi években. Ezen kívül lényeges változás, hogy a 2000-es évek közepére megváltozott az állati és növényi eredetű zsírok fogyasztásának aránya: az állati zsírok részesedése 2000-ben még több mint a felét tette ki az összes zsiradékfogyasztásnak, 2005-re ez az érték 45 százalékra csökkent.
A
gabonafélék közül a liszt fogyasztása az utóbbi években jórészt
stagnált, az egy főre jutó rizsfogyasztás értéke viszont 2009-ről
2010-re 0,8 kg-mal csökkent. A burgonyafogyasztás az utóbbi egy
évtizedben gyakran ingadozott, a tárgyév átlaga azonban 3,7 százalékkal
elmarad az előző 5 év átlagától. A burgonya exportja eközben
jelentéktelen szintre csökkent, de az import 10 százalékkal nőtt.
Ugyancsak estek a burgonyatermelés adatai: a tárgyévben 13 százalékkal
kevesebb volt a betakarítás értéke az előző évhez képest. Az egy főre
jutó cukor- és mézfogyasztás 2010-re 29 kg-ra csökkent. Ez 3 kg-mal
marad el az előző öt év átlagától.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Talán az egy főre jutó zöldség-és gyümölcsfogyasztás esett a legdrasztikusabban. Az ezredforduló értékeitől 30 kg-mal maradnak el. Éves összehasonlításban az elfogyasztott mennyiség 9 százalékkal esett vissza, amiben nagy szerepe van a kedvezőtlen időjárás miatt beállt termelésingadozásoknak, ami persze az árakra is hatást gyakorolt: a friss zöldségfélék fogyasztói ára 25 százalékkal, míg a gyümölcsöké 7 százalékkal emelkedett.
Az
egy főre jutó alkoholfogyasztás négy éve folyamatosan csökken. Ezen
belül a bor fogyasztása lényegében nem változott éves viszonylatban. A
sörfogyasztás azonban jelentősen visszaesett 2010-ben: egy év alatt 7
literrel 66 literre esett vissza (20 éve még meghaladta a 100 litert). A
kedvezőtlen időjárás nemcsak a bortermelésre hatott negatívan (majdnem
felére esett vissza egy év alatt), nyáron még a sörfogyasztást is
kedvezőtlenül befolyásolta. Ennek ellenére a lakosság
szeszesital-fogyasztásában továbbra is a sör áll első helyen, miközben
az égetett szeszesitalok arányának alkoholfogyasztáson belüli növekedése
a bort maga mögé utasította a harmadik helyre.
Miközben
az egy főre jutó tápanyagfogyasztás éves viszonylatban 5,4 százalékkal
alacsonyabb a tárgyévet megelőző öt év adatainál, még mindig 17
százalékkal meghaladja az ajánlott mennyiséget. A termékcsoport arányai
az energiabevitelben nem változtak: 50 százalékot a gabonafélék és
zsiradékok, közel 25 százalékot az állati eredetű élelmiszerek, 10
százalékot a cukor- és mézfogyasztás képezte, míg a zöldség- és
gyümölcsfélék 14 százalékát adták a napi tápanyagfogyasztásnak.