Pénzcentrum • 2012. március 7. 11:17
Izgalmas születésnapot ünnepelhetnek ma a magyar szerencsevadászok: 55 éve, 1957 március 7-én tartották az első Ötöslottó-sorsolást Magyarországon. Az első ötöst a 6. héten érte el özvegy Ring Sándorné, aki gyerekeinek életkorát játszotta meg, és 855 ezer forintot nyert.
Az eddigi utolsó ötös pedig 2011. november 19-én született, és közel kétmilliárd forintot ért. Az Ötöslottó eddigi legnagyobb főnyereménye 2003 november 29-én talált gazdára: akkor 5 milliárd 92 millió 890 ezer 758 forinttal lett gazdagabb egy játékos.
Egy átlagos játékhéten nagyjából 3,5 millió alapjátékot küldenek játékba, míg például a múlt héten, a halmozódás hatására (jelenleg ugyanis 1,8 milliárd forint közelében jár a főnyeremény) 4,9 millióra emelkedett ez a szám.
A magyar Ötöslottó
Mint ahogy az 1946-ban több európai országban bevezetett sportfogadást Magyarországon is hónapokon belül meghonosították, ugyanúgy az 1956-ban megjelent új nemzeti lottók mintájára 1956. december 29-én kormányhatározat született a lottó magyarországi bevezetéséről - derül ki a Szerencsejáték Zrt. történelmi összefoglalójából.
A lottósorsjegyeket 1957. február 13-tól kezdték árusítani. 1957. február 20-án már több mint százezer szelvény érkezett be. Eldöntötték, hogy a nyertes számokat szerencsegömbben fogják sorsolni minden hét csütörtökén. 1957. február 27-én már, szervezett módon, a budapesti központba érkeztek a kitöltött szelvények és rendezési munkálatait megkezdték.
Az első sorsolás 1957. március 7-én zajlott: 1,5 millió szelvény érkezett játékba. Telitalálat nem volt, heten értek el négy találatot.
A MEDOSZ kultúrotthonba délután fél ötre hirdetett eseményen ünnepi műsor vezette be az első lottósorsolást. Az alapjáték 3,30 forintos részvételi díjából a 3 forint 50 százaléka adta a nyereményalapot, 10 százalék pedig a jutalomsorsolás nyereménytárgyainak beszerzését szolgálta. Az 50 százalékos nyereményalap egyenlő arányban oszlott meg a négy nyerőosztály között. A nyereményalap ilyen felosztása két évtizeden keresztül változatlan maradt.
1957. július 12-én, pénteken délelőtt került sor az első vidéki sorsolásra, amikor Szekszárdon húzták ki a 19. lottóhét nyerőszámait. Ezen alkalommal is, mint az összes többi vidéki sorsoláson, a helyszínen ezrek, a rádióközvetítésen keresztül százezrek kapcsolódtak a sorsolás ceremóniájához.
Az első nyertes: özv. Ring Sándorné
Az első ötöst 1957-ben a 6. héten érte el özvegy Ring Sándorné, a főnyeremény 855 ezer forintot ért. Az újság még azt is megírta, hogy a nyertes Budapesten, a XI. kerületben lakott, a szelvény kitöltése előtt sorba vette gyermekei életéveit: Misi akkor 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37, ő maga pedig 66 éves volt. S ez volt az öt nyertes szám is, és ezzel Ring Sándorné divatba hozta a családi számokat.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A lottósorsjegyek árusítását 1957-ben még csak 59 szakbolt, úgynevezett Totózó végezte, 1982-ben már 163 ilyen speciális iroda szolgálta ki a játékosokat. Az a "sebesség", ami a szelvények begyűjtéstől a nyeremény kifizetésig tartott, Európa élvonalába sorolta a magyarokat, hiszen a pénteki sorsolást követően már kedd reggeltől fizették a nyereményeket az úgynevezett nyereményjegyzékek alapján.
A lottó az első 25 évében sem lényeges áremelést, sem jelentős szabálymódosítást nem kellett hogy átéljen. A játékszervező 1985-ben 680 millió lottószelvényt értékesített. Az értékesítéssel ekkor 171 Totózó, 400 OTP fiók, 7500 bizományos, 3200 postahivatal, 8500 postai kézbesítő és 1500 hírlapárus foglalkozott.
1957. március 7-től június 6-ig csütörtök esténként, június 14-től 1987. február 27-ig péntek délelőtt, majd 1987. március 5-től 1991. február 28-ig csütörtök este, majd 1991. március 8-tól újból péntekenként volt a lottósorsolás. A szervező tehát gyakran változtatta a lottósorsolások időpontját, sőt egy évre a televízió nyilvánosságától vissza is vonult - ez azonban a játékosokban gyanakvást keltett.
Mi az a teljes halmozódás?
Az 1990-es években vezették be a teljes halmozódást. Ha egy sorsolás alkalmával nem volt telitalálatos, akkor annak teljes nyereményalap-hányada a következő sorsolás telitalálatosának nyereményalapját növelte. A halmozódás bevezetésekor mind a két lottó alapára 20-20 forint volt. Már halmozódás első idejében, 1990. 21. játékhetén 21 148 405 alapjátékra nőtt a heti forgalom. Ez a hét sok egyéb érdekességet is hozott. Már a sorsolás pillanatában - a 9-es és 21-es számpáros gyakori megjátszása miatt - várható volt, hogy a 17 heti telitalálat-mentes sorozat megszakad. No de 13 ötösre azért senki sem számított. Rekord számú, 612 ezer 747 nyertest regisztráltak a kettesek között, sok volt a hármas és a négyes is. A 13 telitalálatos közül 10 nyertes szelvény ugyanazon játékosé volt.
A halmozódások eredményeként szinte minden évben megdőltek a csúcsok. 1999 szeptemberében már 1 milliárd forint feletti volt a főnyeremény, 2003 november 29-én pedig az Ötöslottó történetének eddigi legnagyobb nyereményével: 5 milliárd 92 millió 890 ezer 758 forinttal lett gazdagabb egy játékos.